Belföld

Milyen lelki gondokat okozhat a koronavírus?

A koronavírus-járvány és járulékai komoly lelki megpróbáltatást jelentek, szorongás válthat ki a betegségtől való félelem és az egzisztenciális bizonytalanság egyaránt, míg mások akár a tartós bezártságot, a szociális életük megszűnését viselhetik nehezen. Kovacsics Leila klinikai szakpszichológust kérdeztük, pontosan milyen pszichés folyamatokat válthat ki mindaz, ami az utóbbi időben hirtelen kialakult körülöttünk.

„A jelenlegi helyzet stresszhelyzetnek számít, melyekre különféle, egyénre jellemző megküzdési stratégiával reagálhatnak az emberek. Ez ideig-óráig működik, a lelki teherbíró-képesség kapacitása egyénenként változó.

A rugalmasság, az új helyzetekhez való alkalmazkodás most nagyon fontos személyiségvonás.

Az elhúzódó krízisek okozhatnak stresszel összefüggő problémákat, ezek lehetnek különféle szomatikus, azaz testi jellegű diszfunkciók – például gyomor és bélrendszeri zavarok, kardiológiai problémák, alvászavar –, melyekhez társulhatnak egyéb mentális zavarok is, leggyakrabban talán a depressziós és a szorongással összefüggő kórképekre gondolnék” – mondja a szakember.

Abban is jelentős különbségek mutatkozhatnak, hogy valaki hogyan reagál arra, ha például eleve egyedülállóként hosszú időre otthoni munkavégzésre kényszerül, egyúttal – ha felelősen viselkedik – a társasági élete is nagyjából lenullázódik. A pszichológus szerint azok, akik eddig is könnyen teremtettek kapcsolatokat vélhetően feltalálják magukat ebben a helyzetben is, hiszen az online térben lehetőség van a kapcsolattartásra és -teremtésre.

„A reziliens, vagyis alkalmazkodni képes, rugalmas emberek ki fognak tudni dolgozni megfelelő megküzdési stratégiákat erre a helyzetre. Inkább azoknak nehéz, akiknek kapcsolódási problémáik vannak – vágynak a szociális kapcsolatokra, de eddig is nehéz volt számukra az ismerkedés, a nyitás. Az ő esetükben az izoláció még inkább nehezített körülményeket teremthet, hisz meg vannak fosztva attól a minimális kapcsolatrendszertől is, ami eddig természetes lehetett számukra. A mentálisan sérülékenyebb emberek számára nehezebbek lehetnek ezek a helyzetek”.

A bezártság persze nem csupán az elmagányosodás miatt lehet gyötrelmes, az pedig egyén- és körülményfüggő is, hogy kinek mekkora a tűréshatára.

Egy introvertált, egyedül élő ember, aki szeret otthon lenni nem összehasonlítható mondjuk azzal a több gyerekes családanyával, aki, szeretne kiszakadni a környezetéből, de nem teheti. Más mértékű frusztrációnak is vannak kitéve a különféle élethelyzetben lévő emberek.

Ugyanakkor nincs egyértelmű válasz arra, hogy kiből mit hoz ki egy ilyen helyzet. Sokan az extrém kihívásra összeszedik magukat és a túlélési stratégiáik válnak erősebbé. Ha a helyzet átmeneti, kevésbé valószínű, hogy hosszú távon sérülünk benne, az elhúzódó, szélsőséges helyzetek viszont már okozhatnak kárt, nem is beszélve a járulékos hatásokról, mint a gazdasági, egzisztenciális következmények, vagy az esetleges családi veszteségek, amelyekre fel kell készülni azoknál, akiknél vannak idősebb, veszélyeztetett családtagjai – mondja Kovacsics Leila.

Kiemelt kép: Michal Cizek / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.