Számos ügycsoportban és eljárásban a koronavírus-járvány miatti rendkívüli ítélkezési szünet alatt is ellátják feladataikat a bíróságok, a határidők számítása változik – tudatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közleményben kedden.
A bíróságok a rendkívüli ítélkezési szünetben is meghozzák elsőfokú döntéseiket – elsődlegesen távmeghallgatás útján – többek között az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartással, illetve a pszichiátriai betegek gyógykezelésével kapcsolatos ügyekben, továbbá eljárnak a szülői felügyelet rendezése, megszüntetése, visszaállítása iránti, valamint a végrehajtási és a gondnoksági perekben. A nyomozási bírók döntenek a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, meghosszabbításáról.
Ha egy halaszthatatlan ügyben személyes meghallgatás indokolt, akkor azt elsősorban távmeghallgatás formájában kell megtartani. Ha erre nincs mód, akkor a bírósági dolgozók és az ügyfelek egészségének megóvása érdekében szigorú tárgyalási protokollt kell betartani. Az ügyfeleknek elsősorban az elektronikus kapcsolattartás ajánlott, de a kérelmeket lehet postázni, vagy a bírósági gyűjtőládákba helyezni.
Senyei György, az OBH elnöke keddi határozatában szabályozta a határidők számításának rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggő változását. Eszerint civilisztikai, vagyis a polgári, gazdasági, munkaügyi, közigazgatási ügyszakban az órákban, napokban, munkanapokban meghatározott határidők március 15-tel megszakadnak és a rendkívüli ítélkezési szünet megszűnését követő napon újrakezdődnek. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a rendkívüli ítélkezési szünet alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának felel meg. Ha még ez a nap is a rendkívüli ítélkezési szünet idejére esne, a határidő a rendkívüli ítélkezési szünetet követő első napon jár le. Mindezek a határidő-számítások nem alkalmazhatók azokban az eljárásokban, amelyeket a bíróságok a rendkívüli ítélkezési szünet alatt is intéznek.
A civilisztikai ügyekben eljáró bíráknak a bíróságon kívüli munkavégzés keretében a tárgyalást nem igénylő intézkedéseket el kell végezniük, ilyen például a keretlevél visszautasítása, közlése, a hiánypótlási felhívás, az ideiglenes intézkedés, a végrehajtás felfüggesztése.
A büntető ügyekben eljáró bíráknak a bíróságon kívüli munkavégzés keretében meg kell például hozniuk az elsőfokú büntetőügyekben tárgyaláson kívül meghozható határozatokat, továbbá el kell bírálniuk az ügyeket számos más eljárásban, így például az olyan másodfokú büntetőügyekben, amelyek tanácsülésen elbírálhatók.
Az ügy típusától függetlenül bíróságon kívüli munkavégzés keretében kell például elvégezniük a bíráknak az iratok tanulmányozását, vagy a már meghozott határozatok írásba foglalását.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
