A vádlott egy, az Egyesült Királyságban bejegyzett vállalkozás ügyvezetőjeként budapesti székhellyel alapított és irányított egy magyar céget. A férfi 2012 és 2014 között piramisszerűen felépülő, pénzbefizetésen és szétosztáson alapuló rendszert alakított ki.
Azt ígérte, hogy a csatlakozók meghatározott összegekért, új tagok beszervezéséért, cége leányvállalatain keresztül rendkívül kedvező feltételeket biztosító, lényegében lízingkonstrukció keretében vehetnek ingatlant, vagy válthatják ki meglévő hitelüket.
A tagok befizetéseiből gyűjtötték össze az ingatlanügyletek önrészét. Külső befektető nem volt, így csak a folyamatos, 200 százalékos tagszervezéssel lehetett volna a piramis alsó szintjén lévők igényeit kielégíteni.
A résztvevőket a vádlott az interneten, valamint – egyes irányítási joggal nem rendelkező közvetítők, szervezők bevonásával – Budapesten és más magyar városokban tartott előadásokon, webkonferencián keresztül, illetve személyesen szervezte be.
A pénzek felett a férfi rendelkezett, a kifizetésekről, utalásokról ő határozott. Bár erre hivatkozott, a rendszer működtetéséhez nem vont be külső tőkét. A rendszer finanszírozása egy potenciális befektetőnek gazdasági előnyt nem is biztosított volna.
A szervezetnek csak a befizetett összegekből volt pénze, így új tagok befizetése nélkül, a résztvevők az esetek jelentős részében nem juthattak a várt anyagi előnyhöz. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen piramisjáték szervezésének bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.
