Belföld

A természettudományos oktatásra is lecsap a Nat

Az új Nemzeti alaptanterv közzétételét követően heves ideológiai és szakmai vita bontakozott ki az  irodalom tananyagáról, miközben a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok hasonlóan kétségbeesetten gondolnak a következő tanévkezdésre. Csökkenő óraszámok, de változatlan tananyag, átgondolatlan újítások: ezekről meséltek a lapunknak nyilatkozó szaktanárok.
Korábban a témában:

Mióta január utolsó napján este tízkor nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptantervet, sorra állnak ki a nyilvánosság elé szakmai szervezetek, oktatási szakértők és tantestületek, bírálva azt különböző aspektusokból.

A budapesti Leövey Klára Gimnázium, Szent László Gimnázium, Vörösmarty Mihály Gimnázium, Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Bajza Utcai Általános Iskola, Madách Imre Gimnázium, Eötvös József Gimnázium, Apáczai Csere János Gimnázium; a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és a miskolci Herman Ottó Gimnázium: iskolák, amelyek mind beleálltak a Nat elleni tiltakozásba.

Akár a polgári engedetlenséget is bevethetik a tanárok az új Nat ellen
A Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban huszadrangúak az ideológiai problémák, sokkal súlyosabb gond, hogy az új Nat egy fércmunka, inkoherens, tanár- és diákellenes – állítják a leghangosabban tiltakozó tanárszervezetek vezetői. Páros interjú.

Főként a Nat irodalomról és történelemről szóló részeiről bontakozott ki vita, hiszen miközben a jobboldal és megmondóemberei az alaptanterv nemzeti és hazafias jellegét hangsúlyozzák, sokan tiltakozásukat fejezték ki a tananyagba be- vagy onnan kikerülő szerzők miatt.

Csakhogy az új Nemzeti alaptantervben nem csak ezt a két tantárgyat érintik megkérdőjelezhető hatékonyságú változások. Hiszen ugyan a természettudományos tárgyak gyakorlataiban nehéz lenne fasisztának vagy nyilasszimpatizánsnak titulálható elemeket találni, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne kivetnivaló ezekben a részekben is.

Nem nézhetjük tétlenül a természettudományos oktatás tudatos elsorvasztását. Szakmailag vállalhatatlannak tartjuk a természettudományos tantárgyak óraszámainak drasztikus csökkentését

– a többi közt ezt írták nyílt levelükben az ország egyik legjobb iskolája, az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium és Kollégium szaktanárai és kollégiumi nevelőtanárai.

Tiltakozásukban kitértek arra, hogy az új Nat szerint a gimnáziumok ezentúl kémiából és földrajzból nem készítenek fel a középszintű érettségire sem, hiszen kötelező óraszámuk nem éri el a jogszabályban meghatározott, két éven át tartó heti két tanórát.

Videók a témában:

Abszurdnak és nevetségesnek tartjuk, hogy a természettudományos tantárgyak többé nem épülnek egymásra, hanem az első két évre lettek bezsúfolva. Így olyan ismereteket kellene egyes természettudományos tárgyakból tanítanunk, amelyekhez nem állnak rendelkezésre a megfelelő előzetes ismeretek

– írták az intézmény tanárai, példaként hozva, hogy a diákoknak úgy kellene megérteniük a biokémiát biológiaórán, hogy nincsenek meg hozzá a megfelelő kémiai alapjaik, a fizikát pedig a megfelelő matematikai ismeretek hiányában kellene elsajátítaniuk.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a természettudományos tanárképzés támogatása, a tanári pálya presztízsének helyreállítása helyett az országot sújtó tanárhiány ezerszer letagadott problémáját adminisztratív eszközökkel próbálják elkenni

– fogalmaztak az apáczais pedagógusok.

Sötétben tapogatózás

Nem látják másképp a természettudományos tárgyak jövőjét az általunk kérdezett szaktanárok sem. Már egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk azzal, milyen kevés az idő a Nat bevezetéséig, hiszen a helyi tantervek elkészítésével szükséges kerettanterveket még mindig nem hozta nyilvánosságra a tárca. Egy lapunknak nyilatkozó kémia-biológia szakos pedagógus is azt hangsúlyozta most, hogy ezek hiányában nem tudják megkezdeni a felkészülést az új alaptanterv bevezetésére.

A kerettantervek nélkül ugyanis nemcsak a helyi tantervek készítése várat magára, hanem a tanmenetek elkészülte, a tankönyvválasztás és az osztályozóvizsga-követelmények összeállítása is csúszik.

A pedagógus úgy tudja, egyféle kerettantervet adnak majd ki, így ugyan „másol-beilleszt” módszerrel gyorsan megoldhatóvá válik majd a helyi tantervek elkészítése, de ez azt is jelenti, hogy mindenkinek ugyanazt és ugyanúgy kell tanulnia. Eddig legalább kétféle volt elérhető, egy „gyengébb” és egy „erősebb”, az iskola pedig céljai és diákjai függvényében választhatott közülük.

A Nat értelmében a kémia és biológia gimnáziumi óraszámai egy órával csökkennek. Előbbiből eddig 9. és 10. osztályban is heti két óra volt a tantervben, mostantól kilencedikben heti egy, tizedikben heti két órája lesz a diákoknak. Biológiából eddig a gimnázium utolsó három évfolyamán heti két óra volt előírva, az új Nat szerint ez a 9. évfolyamon heti három, a 10. évfolyamon heti két órára módosult.

Fotó: Mónus Márton / MTI

Kevesebb tanóra, változatlan követelmény

Túl azon, hogy nem látom, hogy csökkentették volna az anyagot, az időbeni eloszlás is problémás lehet

– mondta lapunknak egy biológia-kémia szakos pedagógus. A probléma alapja az, hogy a biológia sok helyen támaszkodik a kémiára, például a sejtanyagcserét (jelenleg 11. évfolyam) a szerves kémia (10. évfolyam) után kell tanítani, és így sem a legkönnyebb.

A tanárok munkáját megnehezíti, hogy a kerettantervek hiányában egyelőre azt sem látják, mik a témák és az elvárt eredmények a gimnáziumi évfolyamokon, így óriási bizonytalanságnak vannak kitéve, nagyjából fogalmuk sincs, mikor mit kell majd pontosan csinálniuk.

A szabadon tervezhető órakeretet 9. és 10. évfolyamon heti két órában határozták meg, ezzel a tagozatok szervezése is meglehetősen nehézzé válik, hiszen ennyi szabad óraszámmal megvalósíthatatlan egy tagozatos osztályok tantervének megalkotása.

Az egészben az a legszebb, hogy ezeket a képzéseket tavaly, valamikor nyáron a fenntartó jóváhagyta, ősszel meghirdettük, gyerekek megírták a felvételit, mostanában kell jelentkezni, és még nem tudjuk, hogy mi lesz velük. Ez álláshelyeket is jelent. Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ez az egész nem szolgál mást, csak azt, hogy a tanárhiányt rendezze

– mondta a pedagógus.

A negatívumok ellenére ugyanakkor a tanítási módszerek tekintetében látnak előrelépést a lapunknak nyilatkozó tanárok, mondván, jó dolgokat fogalmaz meg az új alaptanterv, csak a rengeteg kötelező tananyag miatt nem lesz idő ezek kihasználására.

A tananyaggal kapcsolatban a bizonytalanság a jellemző, hiszen kerettanterv hiányában inkább csak sötétben tapogatóznak a tanárok, de a Nat nem tűnik túl konzekvensnek, például kémiából néhol indokolatlannak tűnően részletes, máshol viszont csak ködösítve említ meg egy-egy ismeretanyagot.

Ha abból indulunk ki, ami a magyarnál történt – szóvá tették, hogy nincs benne Kertész Imre a felsorolásban, majd jött a válasz, hogy a kerettantervben szerepelni fog –, akkor várhatók még meglepetések

– jegyezte meg egy szaktanár.

Megvan, hogy mit, a kérdés: hogyan

Az óraszámcsökkentés oltárán az alaptanterv készítői feláldoztak néhány tananyagrészt, csakhogy a következetesség itt is hiányzik, hiszen a kémia tananyagából kikerült az elektrokémia fejezet, de a fémek tanításánál részben visszacsempészték.

Nincs oktatási koncepció, pedig stratégiára lenne szükség, a jövőképről nem is beszélve

– jegyezte meg lapunk kérdésére egy matematika-fizika szakos pedagógus. Mint mondta, az nem megoldás, hogy rögtönözve egyes részekből elvesznek, máshova betesznek ismereteket a tananyagban.

A pedagógus egyébként nem tartja ördögtől való elképzelésnek az integrált természettudományos oktatást, csakhogy ennek bevezetése mögül is hiányzik a valódi koncepció, a tanárok nem tudják, mire akarják ezt használni, hova akarnak eljutni a diákok általa, illetve milyen tudással tudják majd így felvértezni a gyerekeket az iskola elhagyásáig.

Hasonlóan vélekedik a témával kapcsolatban Nahalka István oktatáskutató is, aki elemzésében azt írta: „Világos, hogy ebben a pillanatban Magyarországon nincsenek e feladatra képesített pedagógusok, nincsenek taneszközök, nincsenek oktatási programok, nincsenek helyi tantervi minták. E feltételek megteremtése, valamint a tartalom, az eszközök és a módszerek kísérletekben történő kipróbálása, sikerességük bizonyítása még minimum 5 évet igényelne”.

Nahalka István. Fotó:Soós Lajos / MTI

Kérdőjelek mindenhol

Lehet, hogy szándékosan, de ellentmondó követelmények feszítik az oktatást

– mondta egy matematika-fizika szakos tanár. Kiemelte, számon kérik rajta, miért nem differenciál, fejleszt vagy felzárkóztat, miközben évi 54 órára 45 lecke van előírva a tankönyvben, úgy, hogy az egyes fejezetek összefoglalása és a számonkérések ebben még nem szerepelnek. „Viszont ha nem tanítok meg valami apró betűt, és nem teljesít jól a gyerek a felvételin, azért is én leszek a hibás. Nincsenek összhangban a Nat-ban leírt alapelvek a tartalommal és a kimeneti szabályozással.”

Sok a kérdőjel az új alaptanterv természettudományos nevelést taglaló részében megfogalmazottakkal kapcsolatban is, vagyis hogy mit jelent majd a gyakorlatban, hogy

a 11. évfolyamon azon tanulóknak, akik nem tanulnak emelt óraszámban vagy fakultáción természettudományos tantárgyat, egy jelenségek vizsgálatán alapuló, komplex szemléletmóddal oktatott, a természettudományos műveltséget bővítő tantárgyat kell felvennie, illetve a fenti elvek mentén oktatott természettudomány integrált, fizika, kémia, biológia, földrajz moduljai közül az egyiket heti két óra időkeretben.

Fotó: PhotoNonStop / AFP

Nem kell vélemény, se ellenvélemény

Miközben az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozó petíciót mindeközben már több mint 17 ezren írták alá, Orbán Viktor a minap közölte, hogy esze ágába sincs visszavonni a Nat-ot. A Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos pedig a tiltakozásokra nemrég annyit reagált, hogy „ha folyamatosan egyeztetnek, sosem lesz semmilyen anyag, mert ellenvéleménye mindig, mindenkinek lesz”.

A pedagógusok visszajelzései mintha mégis azt tükröznék, hogy a szakmailag kifogásolhatatlan tananyag elkészültéhez éppen azokat nem kérdezték meg, akiknek a véleménye legfőképp számított volna.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tudnak-e valamiféle konkrétummal szolgálni arra nézve, mikorra várhatják a szaktanárok a kerettantervek nyilvánosságra hozását, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésünkre.

Kiemelt képünk illusztráció. Biológiaóra a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép, Szakképző Iskola és Kollégium Öveges Laboratóriumában. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.