- Nyereséges volt a cége, miközben a Fidesz kampányában a szegedi baloldal által tönkretett vállalkozók képviselőjeként nyilatkozott.
- Lázár János 2018-as videójában név nélkül szerepelt Barabás János hajdúböszörményi vállalkozó, a volt miniszter pedig azt sugalmazta, hogy csődbe ment a Szeviép miatt.
- 130 millió forintot kapott az államtól a Szeviép-kárpótlás keretében.
Egy évtizeddel korábbi csődsztoriba szállt be az Orbán-kormány a parlamenti választás kampányában. A szegedi építőipari cég, a Szeviép 2009-ben ment tönkre, a kormány pedig 2018-ban hozott létre egy hatalmas kárpótlási keretet az egykori alvállalkozók számára.
A Szeviép-ügy felélesztését főként Lázár János menedzselte, akinek a szomszédvár, Hódmezővásárhely fideszes képviselőjeként szívügye volt, hogy beszálljon a szegedi baloldali vezetés elleni küzdelembe. A 2,4 milliárd forintos kiosztható kerettel a volt miniszter a megmentő szerepében léphetett fel Botka László felségterületén. A kárpótlást is Lázár jelentette be. A volt miniszter videointerjút is készített, hogy a Facebookon propagálja a kormány nagyvonalúságát.
A Lázár oldalán jelenleg is látható videóban a Szeviép-károsultakat egy olyan vállalkozó „személyesítette meg”, akit inkognitóban szerepeltettek, és a cége nevét sem árulták el. Lázár úgy beszélt róla, mintha ő lenne az egyike azoknak a vállalkozóknak, akik maguk is becsődöltek, miután a mamutcég tönkrement.
A Szeviép sok-sok alvállalkozónak okozott csődöt, olyan cégeknek, akik a környéken közúti beruházásokat valósítottak meg. A Szeviép a szegedi szocialista vezetés udvari beszállítója volt, valószínűleg hordta a szocialistáknak és Botka Lászlónak a pénzt. A pénz eltűnt a szocialisták és Botka László kezén, így az alvállalkozók nem kapták meg a pénzüket, nagyon sokan csődbe mentek.
– mondta Lázár a felvezető szövegben, majd mellőzve a bemutatást a vállalkozóhoz fordult, és közölte, hogy az M43-as autópálya földmunkáit végezte, de nem fizették ki neki, ami járt volna. A név nélkül nyilatkozó férfi ezután megköszönte az Orbán-kormány és Lázár segítségét, és elmondta, hogy már meg is kapta a maximális, 63 milliós (200 ezer eurónak megfelelő összegű) kárpótlást.
A vállalkozó cége azonban nemhogy csődben nem volt, ahogy azt Lázár sugallta, hanem pozitív mérleggel zárta a 2009-es évet. A Szeviép bedőlése után – annak ellenére, hogy kár érhette a céget – a 380 milliós éves bevételből 11 millió volt az adózás után megmaradt tiszta haszon, ami a tulajdonosok döntése alapján az eredménytartalékba került.
Mindez azért derült ki, mert a Szeviép-ügyből az elmúlt hetekben ismét politikai ütközőpont lett. A Szegedi Törvényszék decemberben jogerősen felmentette a vállalat egykori vezetőit. A bíróság nem talált bizonyítékot arra, hogy a menedzsment csődbűntettel hiúsította meg a hitelezők és a vállalkozók követeléseinek kielégítését. Miután a kormányoldali sajtó a Botka vezette szegedi önkormányzathoz fűződő gazdasági érdekkapcsolatokhoz tartozással vádolta meg a bírói tanács tagjait, törvényszéki vizsgálat indult az ügyben, a harmadfokú eljárás lefolytatását pedig áthelyezték a Pécsi Ítélőtáblára.
A felfokozott hangulatban pedig a Pesti Srácok rávette a két éve többször is szereplő vállalkozót, hogy a nevét vállalva álljon ki a nyilvánosság elé.
Barabás János azt állította, azért ő beszélt a kártalanításkor Lázár János Facebook-videójában, mert károsult társai féltek megszólalni, az ő cége, a Kelet-Földgép Kft. viszont hajdúböszörményi, ahova nem érnek el a „szegedi csápok”. A cikkből az is kiderül, hogy nem csupán az EU-s előírások szerinti legmagasabb kártérítést kapták meg, hanem a csőd óta eltelt tíz évre szóló kamatokat is, amivel 130 millióra nőtt az államtól kapott összeg.
Furcsa körülmény, hogy az ügyészség által a Szeviép-ügy elsőfokú bírósági tárgyalására összeállított 2015-ös követeléslistán a Kelet-Földgépnek nulla forint elismert követelése volt.
Eddig egyébként egyetlen állami kárpótlásban részesült Szeviép-alvállalkozóról sem bizonyosodott be, hogy a szegedi építőcég 2009-es csődje valóban olyan súlyos károkat okozott neki, mint amivel a Fidesz politikusai a kárpótlást indokolták.
A kárpótlási ügyek lebonyolítását végző Csongrád Megyei Kormányhivatal mindeddig megtagadta a kárpótoltak névsorának nyilvánosságra hozatalát, ezért csak néhány cégről tudható, hogy részesült a keretből. E cégek maguk álltak a nyilvánosság elé, többnyire azzal a céllal, hogy támogassák a kormányzat lépéseit.
A 24.hu korábban beszámolt arról, hogy az önként jelentkező cégek egytől egyig nyereségesek voltak a Szeviép-csőd idején. A hódmezővásárhelyi pénzügyi cég, a HÓDinvest például eredetileg nem is tartozott a kárpótlásra jogosultak körébe, de a cégvezető egy interjúban maga mondta el, hogy Lázár közbenjárása révén 2018 nyarán módosították a kormányrendeletet, hogy megkaphassák a maximális 60 milliós összeget. A HÓDinvest 43 milliós nyereséget termelt 2009-ben.
Kiemelt képünkön:A Szeviép Zrt. az M43-as autópálya építésében és más beruházásokban résztvevő alvállalkozóinak teherautói állnak a 47-es úton Szeged határában. A cégek azért demonstrálnak, mert állításuk szerint az építőipari vállalkozás mintegy 3 milliárd forintnyi befogadott számla kifizetésével maradt adós. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
