Minél több áramot termel, annál nagyobb a vesztesége – röviden így foglalható össze a Mátrai Erőmű Zrt. jelenlegi helyzete. Ráadásul ebben a formájában nem is működhet már sokáig, több százmilliárd forintos beruházással valahogy zéró karbonkibocsátásúvá kellene varázsolni. Ezt a feladványt vette a nyakába az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt., amikor tavaly karácsony előtt szerződést kötött Magyarország második legnagyobb áramtermelőjének megvételére Mészáros Lőrinc érdekeltségével. Az erőműben 72,6 százalékos tulajdonos Mátra Energy Holding Zrt.-t vásárolták ki. Nem vett zsákbamacskát az állami áramcég, hiszen addig tulajdonostársak voltak, az MVM 26,1 százalék felett rendelkezett a visontai cégben.
Pontosan tudhatta tehát azt, amit a kisrészvényesek csak a hétfői közgyűlésen láthattak számszakilag levezetve: hogy Mészáros Lőrinc és csapata kezében a Mátrai Erőmű tavaly kevesebb áramot termelt, viszont jóval nagyobb veszteséget hozott össze, mint egy évvel korábban. Magyarország egyetlen lignitalapú erőműve 4047 gigawattóra áramot értékesített, míg egy évvel korábban még 5319-et. Az áram egy részét a piacról vette, majd továbbadta, a saját termelése alig több mint 3712 gigawattóra volt. Összességében
Nem tűnik túl sikeresnek a 2019-es év – ismerte el Halmi Tamás leköszönő igazgatósági elnök egy kisrészvényes kérdésére. Magyarázata szerint erre az évre esett az egyik nagy blokk karbantartása, ami így hosszabb időre kiesett a termelésből. De más oka is volt annak, hogy nem pörgették a termelést: „nem volt értelme, csak a mínuszt növeli”. Megdrágult a szén-dioxid-kvóta, és ez veszteségbe döntötte a 2018 májusában megszerzett céget, Halmi elmondása szerint 2017-ben még 6-9 euró volt a szén-dioxid-kvóta, 2018 végére, 2019 elejére 16 euró lett, aztán meg se állt 24, sőt 26 euróig. A sovány áramtermelési számok úgy jöttek ki, hogy MVM Partner megrendelését teljesítették, annál többre pedig nem is törekedtek a drága szén-dioxid-kvóta miatt. Kérdésre úgy kalkulált, hogy 7,8 milliárd forinttal rontotta az üzemi eredményt a kvótadrágulás.
Összességében 77 milliárd forint árbevételt és 5,9 milliárd forint veszteséget hozott 2019, amelynek nagyobb ügyletei közül Halmi kiemelte a csaknem 11 milliárd forintnyi beruházást (zagytér, gázturbina) és a naperőmű-értékesítést. „Mint menedzsment, nagyon elégedettek vagyunk, a megkezdett út jó” – összegezte a Mészáros-éra eredményeit.
Az MVM halad is a nyomvonalon tovább, megszabadítja Mészárosékat az erőmű hitelezésétől, „legalább” a Takarékbank Zrt. által nyújtott 5 milliárd forintos keretet nyit meg – ezt tudhatták meg a részvényesek a meghívóból. Ehhez képest a közgyűlésen kiosztott határozati javaslatok között ennél jóval nagyobb tétel bukkant fel, szavazásra már 11,4 milliárd forint hitelkeretet bocsátottak. Azzal, hogy ez rövid lejáratú, áthidaló, általános vállalatfinanszírozási célú hitel, „rendelkezésre tartási ideje pedig az MVM tőkeemelés napjáig meghosszabbítható”. Ezek szerint tőkeinjekcióval hozza rendbe majd a visontai céget az állami áramtársaság.
Korányi G. Tamás ismert tőzsdei befektető és médiavállalkozó, magánrészvényesként érdeklődött, valóban szükséges-e 11,4 milliárd forint hitelkeret nyitása, hiszen 2019 végén csupán 2,6 milliárd forint rövid lejáratú hitelt mutattak ki a mérlegben, vagyis még a Takarékbank 5 milliárdos hiteléhez fogható összeg sem látszott. Az MVM jelen lévő képviselője kitért a válasz elől, mondván, nincs felhatalmazása a feleletadásra. Halmi pedig azt mondta, hogy ők csak az adásvételi ügylet zárásáig terveztek, azt pedig március közepéig várják, addigra vélhetően a versenyhivatal és az energiahivatal is elvégzi a papírmunkát. Szavaiból az derült ki, hogy a Mészáros-érában 5 milliárd forintos hitelkerettel megoldották az ügymenetet, az áramértékesítés és a kvótavásárlás zsonglőrmutatványait. A 11,4 milliárdból az következik, hogy az MVM-nek nagyobb mutatványokra lesz szüksége.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
