Semmiféle választ nem kaptunk
– árulta el a 24.hu megkeresésére az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiumának számos tagja, miután arról érdeklődtünk, kaptak-e bármilyen érdemi reakciót az Emberi Erőforrások Minisztériumától a nemrégiben kiadott közleményükre.
A tizenöt jó nevű magyarországi középiskola igazgatóját tömörítő szervezet a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével kapcsolatban egyetértését fejezte ki a Nemzeti Pedagógus Karral, amely korábban tudatta: a tervezet 2020. szeptemberi bevezetése esetén álláspontjuk szerint a tavaszi időszakban nehéz helyzetbe kerülnek az iskolák és a pedagógusközösségek.
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma szintén úgy véli, olyan NAT-ra lenne szükség, ami megfelel a XXI. század követelményeinek, mivel fontosnak tartják, hogy a gyermekek olyan készségekkel, képességekkel és ismeretekkel felvértezve kerüljenek ki a közoktatásból, amelyek segítik őket a modern világban.
Jelezték továbbá, hogy noha még mindig nem történt meg az érdemi vizsgálata annak, bevált-e a 2013-ban bevezetett és máig érvényben lévő alaptanterv, üdvözölték egy új Nemzeti alaptanterv elkészítésének szándékát. Csakhogy a három éve formálódó anyagot legutóbb 2018 őszén volt lehetőségük véleményezni a szakmabelieknek, az azóta született módosítások még nem kerültek nyilvánosságra.
Az utóbbi időben a minisztérium részéről nem érkeztek hivatalos információk, csupán sajtóhírekből lehet tudni néhány részletet a NAT-tervezet módosításaival kapcsolatban. A közelmúltban a kormányközeli Magyar Nemzet például arról írt, hogy több szerző munkássága hangsúlyosabban jelenik majd meg az új NAT-ban, bevezetnek egy új tantárgyat, illetve megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy.
Nem csoda, hogy az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiumának tagjai is azt szeretnék, ha minél hamarabb nyilvánosságra hoznák a NAT végső verzióját, hogy így elkezdődhessen végre az érdemi társadalmi vita.
A NAT hatékonysága azon múlik, hogy az iskolák fel tudnak-e készülni a bevezetésére. Ehhez időre van szükség. Az iskoláknak felül kell vizsgálniuk a helyi tanterveiket, el kell végezniük azoknak a NAT-hoz és a kerettantervekhez való igazítását
– áll a gimnáziumi igazgatók írásában, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a pedagógusoknak is meg kell ismerni az alaptantervben megjelenő új módszertani és tartalmi elemeket, fel kell készülniük arra, hogy ezeket a tanórán is alkalmazni tudják, ezek a feladatok pedig a mindennapi iskolai munka mellett több hónapot vesznek igénybe.
Nem beszélve arról, hogy hasonlóan komplex feladat az új NAT-hoz illeszkedő tankönyvek elkészítése, amelyhez szintén hosszú időre és párbeszédre lenne szükség.
A középiskoláknak 2019 őszén meg kellett hirdetniük a 2020/21. tanévben induló osztályokat. A tájékoztatók tartalmazzák a helyi tantervek tantervi hálóit. A diákok és a szülők ezek ismeretében választanak középiskolát. Aggályosnak tartjuk, ha a most felvételiző diákok oktatása nem a meghirdetettek szerint kezdődhet meg szeptemberben
– jelezték.
Mindezek fényében az igazgatók azt kérték a minisztériumtól, hogy az új NAT legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba, mivel a korábbi bevezetés okozta kapkodás a gyerekeknek és a pedagógusoknak is károkat okozna.
Azt feltételezhetnénk, hogy amikor olyan elitgimnáziumoknak, mint a budapesti Fazekas, az Apáczai vagy a Radnóti igazgatói ilyen aggodalmakat fogalmaznak meg, az illetékes minisztérium valamelyest igyekszik megnyugtatni az intézmények vezetőit, megpróbálja csillapítani a bevezetés dátuma körüli aggodalmakat.
Ennek azonban ellentmond az iskolaigazgatók válaszaiból kirajzolódó kép, mivel a lapunknak nyilatkozó grémiumi tagok mindegyike azt közölte: semmilyen reakció nem érkezett a NAT-tal kapcsolatos közleményükre.
A Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója kérdésünkre azt írta, a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház általában a lelkiismeretére és a szakmai álláspontjára bízza a hasonló nyilatkozatok aláírását.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Gadóné Kézdy Edit leszögezte, hogy azért fogalmazták meg a nyilatkozatukat, mert alapvetően üdvözlik a pedagógiai reformra vonatkozó szándékot, de a NAT kibocsátását a kerettanterv megírásának és a helyi tantervek összeállításának kell követnie, hiszen ezek alapján szerkesztik a tankönyveket.
Mindezeket a munkákat optimális esetben még a pedagógusok képzése is követi, mert csak akkor várható el a tanároktól, hogy az új NAT szellemében kezdjék meg a munkájukat, ha ismerik annak tartalmát, a követendő módszereket. Ha nincs elegendő idő ezekre a lépésekre, akkor a tanárok csak formailag tudják a munkájukat az új tantervek alapján végezni, vagyis az újítás nem éri el a célját
– fogalmazott. Így a kapkodás következménye lehet a nem megfelelő minőségű helyi tantervek és tankönyvek elkészülte.
A Deák téri gimnázium igazgatója kitért arra is, a középiskolák és a szülők óriási problémája, hogy már tavaly októberben meg kellett hirdetniük az osztályaikat, azok sajátos profiljával és órahálókkal – a szülők ezek alapján választottak iskolát gyermekeiknek, akik már megírták az írásbeli felvételeket, jelenleg pedig a szóbeli vizsgákra készülnek.
Ha ezután jönne ki egy új, kötelező óraháló, akkor az osztályok esetleg nem az ígért profilokkal tudnak elindulni. Szélsőséges esetben a gyerekek olyan emelt oktatást biztosító osztályokba tennének felvételi vizsgát februárban, amilyenek nem indulnak el szeptemberben. Ez jelentősen csökkentené az iskoláinkba és az egész köznevelési rendszerbe vetett bizalmat
– magyarázta Gadóné Kézdy Edit.
Az igazgató megjegyezte, hogy előreláthatóan foglalkoztatási következményei is lesznek a NAT bevezetésének, hiszen az alaptanterv összeállítói a tanulói óraszámok csökkentését is célul tűzték ki. Mindez befolyásolja a tanári álláshelyek számát, mivel ha egy-egy szakon kevesebb tanárra van szükség szeptember 1-jétől, annak is idejében ki kell derülnie, hogy a pedagógusok tudjanak maguknak helyet keresni.
A Deák téri gimnázium vezetőjének válaszából kiderült továbbá, hogy az új NAT-tal kapcsolatban nemcsak a nyilvánosság, hanem az érintettek is csak a 2018-ban nyilvánosságra került anyagot ismerik, az egymásnak gyakran ellentmondó új információkat ők is csupán a sajtóból ismerik.
A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója szintén semmilyen választ nem kapott a minisztérium vagy a fenntartó részéről a közleményük megjelenését követően, illetve semmilyen tájékoztatás nem érkezett hozzá arra nézve, mikor jelenik meg az új vagy módosított NAT.
Pásztor Attila igazgató közölte, hogy mivel nem publikus, eddig nem állt módjában megismerni az új Nemzeti alaptanterv tartalmát, kollégájához hasonlóan ő is a 2018. augusztusi változatot olvashatta el utoljára.
A XIV. kerületi Szent István Gimnázium igazgatója, Lázár Tibor is arról számolt be, hogy semmilyen válasz nem érkezett hozzá az Emberi Erőforrások Minisztériumától a közleményük kiadását követően, illetve ő maga sem rendelkezik információval a NAT nyilvánosságra hozatalának időpontjáról.
Az igazgató elmondta, már lezajlottak az írásbeli felvételi vizsgák, ám a diákok az új Nemzeti alaptanterv hiányában nem tudhatják, hogy szeptembertől pontosan milyen képzések indulnak az intézményben.
A Szent István Gimnáziumban például van hatosztályos speciális matematika tagozat – amit hivatalosan meg is hirdettek tavaly októberben –, de ha megjelenik az új NAT, valószínűleg nem fogja tudni biztosítani az iskola ezt a képzést, mert nem teszik majd lehetővé az óraszámok. Arról nem is beszélve, hogy most kell példátlan gyorsasággal helyi tantervet készíteni, felkészülni a változásokra.
Lázár Tibor megjegyezte, hogy a NAT 2018. augusztusi változata szerinte rengeteg pozitív újdonsággal szolgált: 21. századi készségeket, képességeket fejlesztett, illetve nagyobb választási lehetőségeket biztosított a diákoknak a 11-12. évfolyamon. A mostani NAT-verzióról jobb híján ő is csak újságokból értesült.
Árendás Péter, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatója szintén közölte, hogy semmilyen reakció nem érkezett hozzá a közlemény kiadása óta, valamint nincs tudomása arról, hogy a többi aláíró gimnáziumi igazgató közül bárkit is megkerestek volna.
Az iskolák, jóllehet egyetlen kerettanterv várható, nagyon különböznek egymástól, a tizenöt aláíró igazgató iskolája is teljesen más, eltérő tagozatokkal, iskolakultúrával, hagyományokkal rendelkezik
– jegyezte meg Árendás, aki leszögezte, hogy hatalmas felelősség hárul a tantestületekre, miután megismerték a NAT-ot, hiszen ezután láthatnak neki saját helyi tantervük és programjuk elkészítéséhez. Ehhez pedig rengeteg vita, megbeszélés, egyeztetés, kompromisszumkötés, azaz rengeteg idő szükséges, miközben a tanév végéig kevesebb mint öt hónap van hátra.
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati kommunikáció 2019 végén kabaréba illett”.
Szinte egyszerre fogalmazta meg egy miniszter és egy minisztérium, hogy nem lesz új NAT, és azt is, hogy lesz. Közölték, hogy a változtatásokat 2020 szeptemberében életbe léptetik, de ez csak az alapelvekkel kapcsolatos.De hogyan lehet összeegyeztetni az új alapelveket a régi részletes tartalommal?
– tette fel a kérdést a szakszervezet.
Az Emmi január elején úgy nyilatkozott, napokon belül nyilvánosságra hozzák majd a NAT-tervezetet, amely csak azért nem jelent meg a tavalyi év végén, mert „az átlagosnál nagyobb terjedelemmel” rendelkezik, hatályba léptetése pedig január 1-jével nem volt szükséges.
Közel egy hónap elteltével azonban még mindig nem került nyilvánosságra a végső tervezetet, az érintettek pedig továbbra is csak találgatják, mikor olvashatják végre a változtatásokat, amelyek nagyban meghatározzák majd az iskolák jövőjét.
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát azzal kapcsolatban, mi a tárca álláspontja az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiumának közleményével kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
