Közélet

Várod a diplomaosztót, majd az újságban olvasod, hogy megszűnik a tárgy, amit tanítanál

Tanárok és diákok egyaránt egy újságcikkből értesülhettek a középiskolai média tantárgy megszüntetéséről, így pedagógusok és egyetemi hallgatók maradnak valódi jövőkép nélkül, de az is kérdés, hogy az ismeretanyagot hogyan fogják beépíteni más tárgyakba.

A hamarosan megjelenő új Nemzeti alaptantervben már nem szerepel a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy, azonban az idén érettségiző középiskolások még jelentkezhetnek ilyen szakos tanárnak, ugyanis ahogy a Felvi oldalán is látható: szeptemberben még indulnak a megszűnésre ítélt tárgy tanításához szükséges képzések.

Mindez jól illusztrálja a zűrzavart, amit a NAT-ról kiszivárgott információk okoztak. A kormányközeli körökből információmorzsákat szivárogtató Magyar Nemzet cikke szerint bevezetik az informatika és a technika tananyagának összeolvadásával létrejövő új tárgyat, a technológia és tervezést, valamint eltűnik a tantervből a mozgóképkultúra és médiaismeret mint önálló tárgy, mostantól „ezeket az ismereteket nem elszigetelten tanulják majd a diákok”. A tárgy megszüntetésével kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalosan nem kommunikált, lapunk pedig hiába érdeklődött a tantárgy megszüntetésének okairól a tárcánál.

Ezekről így a tanárok és a diákok egyaránt csak találgatni tudnak. Lapunknak egy fővárosi iskolában oktató mozgókép és médiaismeret szakos pedagógus például azt mondta, csak feltételezések vannak, de sokan magyarázzák aktuálpolitikai szándékokkal a döntést. Miközben sokan osztják azt a nézetet, hogy a médiaismeret igazából töltelékóra, a tanárok úgy érzik, hogy mivel a tananyag tárgyalásakor óhatatlanul előkerülnek a sajtó objektivitását, a közszolgálat szerepét taglaló témák, a propaganda és az álhírek, bizonyos körökben ez „kormányellenes uszításnak” tűnhet.

Pedig ahogy a lapunknak nyilatkozó tanár is leszögezte, ha közéleti téma kerül elő, feladatuk odafigyelni, hogy elemzés során ne kerüljön elő szubjektív elem, hiszen nem feladatuk a diákok véleményét formálni, illetve látványosan állást foglalni: a legszigorúbban be kell tartaniuk az objektivitás szabályait.

Az új alaptanterv tervezetéből kiradírozott tantárgy egyébként nem csak a médiaoktatásról szólt, oktatása során hangsúlyos volt a filmművészet bemutatása is. A 24.hu-nak nyilatkozó pedagógus úgy fogalmazott:

A tantárgy megszüntetésével gyermekeink nemzedéke még hallomásból se ismerné nemcsak Fellini, Orson Welles, Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Makk Károly, Szomjas György vagy Fábri Zoltán nevét, de húsz éven belül az emlékezet ködébe vesznének nagy nemzeti színészeink is. Ebben az olvasatban az intézkedés nem más, mint a nemzeti kultúránk elleni támadás.

Miközben a kormánytervezet szerint ezentúl a többi tárgyba olvad be a mozgóképkultúra és médiaismeret tananyaga, nem tiszta, miként valósulhatna meg mindez a gyakorlatban, hiszen a tanárok már most is küzdenek azért, hogy saját tárgyuk tananyagát átadják diákjaiknak.

A pedagógus szerint a médiaóra ahhoz az általános médiaműveltséghez segít hozzá, amelynek segítségével a fiatalok, nemcsak a médiában, de a világban zajló folyamatokat is könnyebben megértik.

Eredetileg történelemtanár vagyok, ugyanakkor az évek alatt részemmé vált a média és a filmművészet tanítása. Rengeteget dolgoztam, tanultam, pénzt költöttem és áldoztam fel az életemből, hogy biztosítsam a szakmai fejlődésemet, egyre jobb órákat tartsak. A tárgy megszűnésével tíz év munkája veszett el az életemből, szakmailag óriási visszaesés

– mondta a pedagógus, akinek fogalma sincs, mivel foglalkozna ehelyett, hiszen „ha valaki egyszer komolyan médiát tanított, nehezen fog megbarátkozni a hittannal vagy az informatikával”.

A média tantárgy megszüntetésének híre természetesen az ezt tanítani akaró egyetemistákat is keserűséggel tölti el. Néhány szegedi hallgató létrehozta a NATpanasz névre hallgató Facebook-oldalt, aminek lényege, hogy szülők, pedagógusok és diákok leírhatják, mit éreznek a tantárgy megszüntetésével kapcsolatban.

Forrás: Facebook/NATpanasz

A médiaszakos hallgatókat és oktatóikat a vizsgaidőszak közepén érte a hír, így egymással leginkább az interneten érintkeznek, viszont egy hallgató szerint ebből is érződik, hogy ők sem értik, mi történik éppen.

Négy éven át a gimnáziumban szinte minden óra azzal telt, hogy nem, ezt nem csináljuk, nem, erről nem beszélünk, mert haladni kell az anyaggal. Szerintem ez mindent elmond

– felelte egyikük arra a kérdésre, látja-e annak bármi realitását, hogy a médiaismeretet majd más tantárgyak részeként, integráltan oktassák.

A hallgatók cserbenhagyva érzik magukat, hiszen hiába rendelkeznek valamilyen másik szakpárral a médián kívül, évek mentek el arra az életükből, hogy végül két- helyett egyszakos tanárrá váljanak. Van, aki már olyan külföldi iskolákat nézeget, ahol van médiaoktatás, mások azt tervezik, hogy az egyetemen maradnak a doktori iskolában, így talán egyetemi oktató lehet belőlük.

Igencsak szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedést azért hozták meg, hogy a leterhelt diákok helyzetén könnyítsenek. A heti egy órában tanított tárgy megszüntetése ezen nem sokat változtat, és a probléma forrását nem itt kellene keresni.

Amikor a Magyar Nemzetben olvastam a bekezdést a média tantárgy megszüntetéséről, összetörtem. Éppen egy filmtörténet vizsgára készültem, és azzal kellett szembesülnöm, hogy tulajdonképpen fölöslegesen tanulok, hiszen ezt a tudást nem lesz kinek átadnom

– mondta egy médiaszakos hallgató. Vele ráadásul már másodjára történik meg mindez, hiszen azért jelentkezett át osztatlan tanárképzésre, mert eltörölték az egyszakos tanári mesterképzést. Ekkor kiszámolta, még épp marad annyi államilag támogatott féléve, hogy elvégezze az osztatlan képzést, szakpárként pedig a médiát választotta. Most pont ugyanott tart, mintha nem jelentkezett volna át, cserébe kap egy fele olyan értékes diplomát, dupla annyit tanulva.

A szegedi hallgatók azt szeretnék elérni, hogy a média tantárgy visszakerüljön az alaptantervbe, ám ha ez nem következik be, akkor legalább kárpótolják a hallgatókat egy harmadik szak garantáltan államilag támogatott elvégzésének lehetőségével.

Ez a minimum, hiszen azokat az éveket, amelyeket ennek a szakmának a megszerzésére áldoztunk, nem kaphatjuk vissza

– mondta egyikük, aki szerint ezt a tárgyat nem beszántani kellene, hanem az alapfokú oktatás részévé tenni.

Az egyetemisták úgy érzik, a hagyományos tárgyak között talán a mozgóképkultúra és médiaismeret az, ami leginkább kilóg a sorból, így ez tűnhet a „legveszélyesebbnek”. Egyikük azt mondta, hogy miközben fontos Arany János költészetének, az exponenciális függvényeknek és Newton törvényeinek ismerete, szükség van arra is, hogy a diákokat a 21. század problémáira és ismeretanyagára is felkészítsék.

Forrás: Facebook/NATpanasz

Azt a hallgatók is elismerik, hogy nem minden intézményben zajlik olyan színvonalon a médiaoktatás, mint kellene, így inkább tölteléktárgyként tekintenek rá, amin jobb minél hamarabb túlesni. Viszont szerintük ezért inkább tovább kellene erősíteni a tárgy oktatását, hangsúlyozni annak fontosságát és kiemelt helyet adni neki a tanterv kialakításánál.

A pillanatnyi káoszt ráadásul, úgy tűnik, még mindig lehet tovább fokozni, hiszen az Index a múlt pénteken arról számolt be, hogy a kormány által tárgyalt és elfogadott Nemzeti alaptanterven kívül létezik egy másik, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelési Államtitkárán készült tervezet is. Az Emmi erre azt írta: egy héten belül nyilvánosságra hozzák a dokumentumot, amely nem új NAT, hanem a jelenlegi átfogó módosítása.

Kiemelt kép: Facebook/NATpanasz

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.