Máté-Tóth András teológus, valláskutató a Népszavának egy eddig nem publikált felméréséről nyilatkozott. Azt vizsgálta, mit várnak a katolikus és protestáns valláshoz kötődő értelmiségiek egyházuktól. A kutató meglepőnek nevezte, hogy az országos ügyekben erős közéleti aktivitást vár a hívek többsége, de helyben azt igénylik, hogy a közösség tartson távolságot a közügyektől.
A válaszolók 84 százaléka elvárja, hogy az egyházak nyilatkozzanak a »növekvő társadalmi különbségekről«. A kormány politikáját csak 39 százalékuk tekinti olyan területnek, ahol az egyházaknak illetékességük lehet.
Az már nem elvárás, hogy a helyi pap, lelkész tegyen a szegények érdekében, fellépjen az önkormányzat döntései, hiányos szociális intézkedései ellen. A kutató szerint az adatokból az következik,
hogy egymásnak ellentmondó, hasított egyházkép létezik Magyarországon.
A legtöbben lelki feltöltődést, istenélményt, nyugalmat keresnek a vallási közösségükben, nem politikai iránymutatást. A megkérdezettek 70 százalékát határozottan érdekli a politika, de az egyházi közösségben csak harmaduk politizál.
Egészen elhanyagolható, még a fél százalékot sem éri el azok aránya, akik kifejezetten a politikai tisztánlátást remélve járnak vallási közösségbe.
(…) A túlnyomó többség valóban kizárólag lelki harmóniára, egyfajta spirituális wellness szolgáltatásra vágyik.
A kutató szerint az egyházak küldetése ennél többről szól, mert hiába erős a lelki gyógyítás, ha nem hallatszik a prófétai hang,
akkor csonkolttá válik az evangelizáció.
A kutató szerint alapkérdés, mi tartja össze a társadalmat, jelenleg mintegy félmillió magyar jár rendszeresen templomba, csak a kisebbség tartozik az „egyházi tanítások szerint vallásos” kategóriába, de a hit és a vallás a társadalmi kohézió forrása. A kutatás adatai szerint a hívek elégedettebbek a kormánnyal (25 százalék), mint az ellenzékkel (3 százalék).
Arra nincs tudományos magyarázat, hogy a megkérdezettek 41-41 százaléka szerint a „migránsokkal”, illetve a kormánnyal szemben is meg kell védeni az országot. A kutató szerint az, hogy a válaszadók 14 százaléka szerint maguk az egyházak jelentenek veszélyforrást arra utal, hogy egy elkötelezett hívő gondolhatja, hogy az országra, a kereszténységre veszélyt jelentenek bizonyos egyházi megnyilvánulások.
Kiemelt kép: A Háromkirályok felvonulás résztvevői Sződligeten január 5-én. MTI/Szigetváry Zsolt