Éva több mint három hónapja nem tudja használni a mozgássérülteknek járó parkolási igazolványát, pedig férjével, Istvánnal gyakran járnak autóval, nagy szükség lenne rá. Az asszony 68 éves, 1993-ban egy orvosi műhiba következtében amputálták a jobb lábát. Igazolványa tavaly október 9-én járt le, de azóta sem kapta kézhez az újat.
Nincs jelentősége, de Éva történetét azért ismertem meg, mert ő a nagynéném. Tartós állapota miatt a parkolási igazolványát, másokhoz hasonlóan, öt évre kapta meg korábban, a meghosszabbítását pedig már tavaly júliusban elkezdte intézni.
Nem úgy megy az
Férjével július 15-én elmentek a kormányhivatalba, ahol arról tájékoztatták őket, hogy automatikusan nem tudják meghosszabbítani a kártyáját, mivel egy 2012-es kormányrendelet szerint az összes leszázalékoltat behívják felülvizsgálatra. Ennek ellenére 2014-ben hasonló eljárás nélkül meghosszabbították Éva igazolványának érvényességét.
Következő állomásuk az okmányiroda volt, szintén júliusban, ahol jelezték nekik, hogy csak az igazolvány lejárta előtt egy hónappal lehet sorszámot kérni. Végül október 2-ára kaptak időpontot, noha a kártya érvényessége egy héttel később le is járt. Az okmányirodában azt a tájékoztatást kapták, hogy leletekkel és zárójelentéssel alátámasztva kell kérelmezniük az új kártyát. Ezt meg is tették, a leleteket és a zárójelentést pedig továbbították a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnek. A Thököly úti épületben döntik el, hogy behívják-e a rokkantkártya-tulajdonosokat felülvizsgálatra, vagy e nélkül megkaphatják új igazolványukat.
Miután a zárójelentésből egyértelmű, hogy Éva lábát majdnem 27 éve amputálták, így állapotában nem várható javulás, nagyon meglepődött, amikor december 11-ére behívta a rehabilitációs bizottság.
1993 óta ez volt az első ilyen vizsgálata, így emlékszik rá:
Le kellett vetkőznöm, felfeküdtem az ágyra, megnézték a hasamat. Megkérdezte a doktornő, hogy a vágások a műtéttől vannak-e, mondtam, hogy igen. Megkérdezték a legmagasabb iskola végzettségemet és azt is, hogy mi volt az utolsó munkám. Kérdezték, tudok-e a protézissel mankó nélkül menni. Mondtam, hogy tudok, és be is kellett bizonyítanom. Akkor bediktálta a doktornő az asszisztensnek, hogy balra billeg. Tulajdonképpen sajnáltam őket is, hogy ezt végig kellett csinálniuk.
Közben a kormányhivatal levelet küldött Évának, hogy a parkolási igazolvány kiadására vonatkozó eljárást felfüggesztik addig, amíg nem kapják meg a rehabilitációs bizottságtól a döntést. Figyelmeztették is, hogy az új kézhezvételéig nem használható a régi, lejárt kártya – egyszer, amikor rokkantaknak fenntartott helyre álltak a már lejárt igazolvánnyal, meg is büntették őket.
Éva nem érti, miért nem lehet ilyen esetben ideiglenes kártyát kiállítani, hiszen a lejárt jogosítványnál is ez az ügymenet. Azt pedig végképp nehezen fogadják el, hogy ha beküldték a kért zárójelentést, amelyből kiolvasható, hogy a jobb lábát amputálták, akkor mi a szükség a megalázó vizsgálatra.
Nem egyedi eset
Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát az eljárással kapcsolatban. Az Emmi válasza is arra enged következtetni, hogy Éva esete messze nem egyedi, és az is kiderül, hogy változtatások voltak vagy lesznek emiatt. Mint írják,
2019. október 1-je óta a parkolási igazolványt lejárati határidő nélkül kell kiállítani abban az esetben, ha a mozgásában korlátozott személy állapota végleges.
A válasz szerint az ügyfelek határidőre, vagyis az érvényességi idő kezdetére kézhez kapják új igazolványukat.
Évának viszont, hiába végleges az állapota, több mint három hónapja nincsen érvényes mozgássérült-igazolványa.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségénél érdeklődtünk arról, milyen gyakran fordulnak hozzájuk hasonló panasszal. Azt is megkérdeztük, hány olyan rokkant van, akinek az állapota véglegesnek tekinthető, és közülük hánynak van parkolási kártyája. Mint kiderült, a MEOSZ-nak nincsenek erre vonatkozó statisztikai adatai.
A MEOSZ válaszából az viszont kiderült, hogy az új szabályozás ellenére azok a mozgáskorlátozottak, akiknek az állapota orvosilag igazoltan végleges, még mindig nem kapják meg határozatlan időre a parkolási igazolványukat. Kovács Ágnes, a szervezet elnöke tavaly novemberben azonnali intézkedést és vizsgálatot kért a közszolgálatért felelős államtitkártól és a budapesti kormánymegbízottól a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa körüli jogsértés miatt. A MEOSZ-hoz érkező tömeges panaszok arról szóltak, a rokkantak arra hivatkozva nem kapták meg a végleges igazolványt, hogy „a rendszer még nem állt át az új helyzetre”, míg más esetekben az ügyfelet a kérelem benyújtásakor az eljárás szüneteltetésére kötelezték.
A rokkantak felülvizsgálata ellen többször szót emelő szocialista Korózs Lajos is azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy Éva esete nem egyedi. Az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke szerint érthetetlen, hogy miért kell évek óta ezt a tortúrát végigcsinálniuk az érintetteknek.
Arra nem lehet várni, hogy kinőjön a lábuk
– mondta, érzékeltetve az eljárás abszurditását. Korózs szerint az állam sokszor arra játszik a mozgássérültek vagy éppen a munkanélküliek esetében, hogy idővel beletörődnek a sorsukba, belefáradnak a hónapokig tartó ügyintézésbe, és hagyják az egészet a fenébe.
Az Emmi mindazonáltal valószínűleg azt is belátta, hogy a felülvizsgálatra szorulók esetében sem elég 30 nap a kártyahosszabbításra, ezért ezen is változtattak januártól.
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormány rendelet szerint az igazolvány érvényességének a meghosszabbítása 2020. január 1-jétől annak lejárata előtt legfeljebb 90 nappal kezdeményezhető. A járási hivatal a lejárat előtt 90 nappal értesíti az ügyfelet az igazolvány lejáratáról és arról, hogy kezdeményezheti a meghosszabbítást
– írta lapunknak a tárca.
