A TASZ szerdai közleményében emlékeztet: a 2018-as választás előtt felmerült annak gyanúja, hogy külhoni magyar állampolgárok fiktív magyarországi lakcímet létesítettek azért, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. A sajtó néhány konkrét esetet is feltárt, de a visszaélések nagyságrendjét egyelőre csak találgatni lehet.
A TASZ és a PC már a választás előtt a lakcímnyilvántartásért felelős BM-hez fordult, hogy adjon számot a választást megelőző két évben létesített lakcímek számáról településenként. A tárca megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője, Mráz Attila pert indított a közérdekű adatok megismeréséért. A BM idén márciusban első fokon már elveszítette a pert, a Fővárosi Ítélőtábla pedig másodfokon is a TASZ-nak és a PC-nek adott igazat.
A közlemény szerint a minisztérium az elsőfokú döntés elleni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kért adatok kiadása aránytalan munkateherrel járna, de ezt nem támasztotta alá konkrétumokkal, így az ítélet átvételétől számított 15 napon belül teljesítenie kell az adatigénylést. A választók így megtudhatják, hogy a lakcímlétesítéses választási csalásoknak volt-e szerepe az országgyűlési választások eredményének alakulásában — írja a TASZ.
A civilek arra számítanak, hogy ha ezek az adatok a jövőben bármikor kikérhetőek, az segítheti a büntetőeljárások elindítását. Jelenleg főleg a kisebb településeken történt visszaélések miatt zajlanak jogi eljárások, amelyek során kiderülhet, hogy kik a felelősek a beköltöztetésekért. A mostani bírósági döntés nyilvánvalóvá teszi, hogy a lakcímlétesítéshez kapcsolódó adatokat bárki szabadon megismerheti. A jövőben már egy ilyen adatigénylés is elegendő lehet a nyomozás megindításához.
Az elmúlt években az állam egyre inkább megnehezítette a közérdekű adatok megismerését, amit ma már rendszerint a bíróságon kell kikényszeríteni. Ezért is örülünk annak, hogy a bíróság megint azoknak adott igazat, akik a közügyek átláthatóságáért küzdenek. Ez a döntés azonban a választások tisztasága miatt is különösen fontos: a Belügyminisztériumnak a jövőben bármikor ki kell adnia az át- és beköltözésekre vonatkozó közérdekű adatokat, ennek valódi visszatartó ereje lehet az ilyen jellegű csalásoktól
– mondta Szabó Attila, a TASZ jogásza.
Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktív lakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. A néhány feltárt eset alapot szolgáltat ehhez a gyanúhoz, de valójában fogalmunk sincs, mennyire volt tömeges ez a jelenség. Ezért mérföldkő a friss ítélet: ha végre nyilvánosságra kerülnek az adatok, közelebb kerülünk ahhoz, hogy megítéljük, elszigetelt esetekkel állunk-e szemben, vagy tényleg országos szervezettség állhat a voksturizmus mögött
– magyarázta László Róbert, a PC választási szakértője. Mráz Attilát a perben Szegedi Zsolt, a TASZ ügyvédje képviselte.
Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás
