Mivel konkrét előterjesztések nem voltak az asztalon, ezért érdemi döntések nem is születhettek. Tapogatóztak, felmérték egymást a felek
– mondta egy Karácsony Gergelyhez közeli forrásunk a szerdai kormányülésről, ahol először ült egy asztalhoz az új főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányülésen – ahová Karácsony egyedül ülhetett be – döntések valóban nem születtek, de történtek érdekes dolgok, ugyanis már látszik, hogy melyik oldalnak mik a prioritásai a jelenleg.
A jövőben nem kormányüléseken dőlnek el a budapesti dolgok
Háttérben is azt mondták forrásaink, amiről Karácsony nyilatkozott az ülés után: a kormány azt a stratégiát választotta, hogy konstruktív partnerként kezeli a főváros ellenzéki vezetését, de ettől függetlenül nem lesz zökkenőmentes az együttműködés.
Nagyon sok munkánk van még, sok szakmai vitánk is lesz
– jelentette ki a főpolgármester, amire Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyetértően bólogatott.
Gulyás lesz az a legrangosabb kormánytag, akivel Karácsonyéknak egyeztetniük kell majd, ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti a kormányoldali delegációt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT). A jövőben ezen a fórumon dőlnek majd el a Budapestet érintő fontosabb kérdések, nem kormányülésekre hívják meg Karácsonyt.
A tanácsban Karácsony fontos támasza lesz Kiss Ambrus frissen kinevezett főpolgármester-helyettes, aki párton kívüliként nyerte el ezt a pozíciót. Kiss általános helyettesként a költségvetésért és az önkormányzati munka összehangolásáért felel, tehát az egyik legfontosabb portfóliót kapta az öt főpolgármester-helyettes közül.
Az FKT első ülésére valamikor november végén, december elején kerülhet sor, tehát nem sokkal a Fővárosi Közgyűlés második ülése után.
Atlétikai vb: Orbán szívügye, Karácsony aduásza
Mivel mindkét fél az Orbán–Tarlós-megállapodást veszi alapnak az együttműködésben, ezért a következő egy hónapja nagyon sűrű lesz a Karácsony-stábnak: összesen közel kétszáz előterjesztést kell átnézniük, és azokról véleményt kialakítaniuk. Nem véletlen, hogy kormányoldalról nem is lassítják az ügymenetet, és több kérdésben szűk határidővel szeretne végleges döntést hozni a kormány. Ez részben érthető is, hiszen így nem akadnak el bizonytalan időre projektek. Másrészt – ahogy azt a főpolgármesteri kabinetből mondták – „direkt nyomasztják is határidőkkel” Karácsonyékat.
Gulyás Gergely korábban úgy nyilatkozott, hogy november 15-ére várja a kormány a választ a Liget-projektről, a Népliget mellé tervezett kézilabdacsarnokról és a Csepel-sziget csúcsára szánt atlétikai stadionról is. Ezek közül csak a Városliget ügyében hozott döntést a közgyűlés, a két sportlétesítmény ügyében kis egérutat adott a kormány.
„Ezt ütőkártyának fogjuk használni, mert érezte Gergő, hogy a vb Orbán szívügye. Ha Orbán vb-t akar, akkor nekünk is lesznek cserébe komoly kéréseink” – mondták a tárgyalási stratégiáról a főpolgármester közeléből.
Mi lesz a BKK-val?
Karácsony szerda délután egy Facebook-posztban is körülírta ezt a stratégiát:
Készen állunk a tárgyalásra a kormánnyal az atlétikai stadionról is, de előbb válaszokat várunk az egészségüggyel és a közösségi közlekedéssel kapcsolatos felvetéseinkre
– jelezte a főpolgármester, ami arra utal, el akarják érni a kormánynál, hogy legyen fedezet két fontos kampányígéretére:
- fejlesszék jelentősen a kerületi járóbeteg-ellátást, például a rendelők diagnosztikai eszközparkját,
- a kormány szálljon be a budapesti tömegközlekedés finanszírozásába, hogy az fenntarthatóan tudjon működni úgy, hogy amellett akár a jegy- és bérletárak is csökkenhessenek.
Utóbbi tűnik a szerdai kormányülés után a keményebb diónak, ugyanis a fővárosi tömegközlekedés az egyik legnagyobb pénznyelő.
Ki is nevezték kedden a vállalat igazgatósági elnökének Draskovics Tibor korábbi pénzügy-, majd igazságügyi minisztert.
Összességében tehát az első találkozó után az látszik, hogy a főpolgármesternek és a kormánynak is vannak olyan ügyei, amelyeket tárgyalási alapként tudnak használni, és kompromisszumkésznek mutatkozott egyelőre mindkét fél. A kormány például vállalta, hogy átad Karácsonyéknak minden dokumentumot, ami alapján fel tudják mérni, hogy milyen tehertételt, illetve előnyöket jelentene Budapestnek az atlétikai vb megrendezése.
Azonban fontos pont, hogy a kasszakulcs a kormánynál van: hiába vetette fel Karácsony, hogy a kormány konszolidálja Budapest adósságát, Orbán nem volt vevő az ötletre. Márpedig Budapest adóssága ma biztosan meghaladja a 80 milliárd forintot, ami az elfogadott költségvetés szerint az év végére akár 120 milliárdra is ugorhat.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
