Öt olyan budapesti kerület is van, ahol fideszes vagy a Fidesz által támogatott független polgármesterjelölt nyert az önkormányzati választáson, a főpolgármesteri címért folyó versenyben azonban Karácsony Gergely legyőzte Tarlós Istvánt. Ez történt Kőbányán, Pesterzsébeten, Csepelen, Budafok-Tétényben és Soroksáron is, míg a fordítottja – azaz hogy Tarlós annak ellenére megelőzte kihívóját, hogy a kerületben ellenzéki polgármestert választottak – mindössze az I. kerületben fordult elő. Mindez azt is jelenti, hogy a Budapestet 2010 irányító
és ezek között van az a négy (az V., a XII., a XVI. és a XVII. kerület), ahol a kormányoldal a polgármesteri cím mellett a képviselő-testületi többséget is begyűjtötte, vagyis ahol a fideszes főpolgármester-jelöltnek kötelező volt a győzelem.
Ez árnyalja azt az eddig közhelyként elfogadott állítást, ami Tarlós újraindításához is elvezetett, hogy az eddigi főpolgármester lényegesen népszerűbb Budapesten a pártjánál. Ez valószínűleg jó darabig így volt (2014-ben például még a szavazatok 49 százalékával nyert), ám már augusztus végén írtunk arról, hogy elolvadhatott Tarlós fórja a Fidesz előtt. Tény, hogy a távozó főpolgármester által megszerzett 44,1 százalék több annál a 41,2 százaléknál, amit a kormánypártok a májusi EP-választáson begyűjtöttek a fővárosban, és annál a szinte pontosan ugyanekkora szavazataránynál is, amennyit a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltjei kaptak október 13-án Budapesten. Miután a fővárosban nincs pártlistás szavazás, az EP- és az önkormányzati választás adatai nem vethetők össze automatikusan, mégis nagyon úgy fest, hogy a Fidesz budapesti támogatottsága stabilan 41 százalék, amihez Tarlós három százalékpontot tudott hozzátenni. Ez nem jelentéktelen különbség, de szinte biztosan kevesebb annál, mint amit a Fidesz-központban eredetileg reméltek, amikor a 71 éves politikust újrázásra kérték.
Ez az eredmény nemcsak a kormányoldali közvélemény-kutatók csődjét jelzi (emlékezetes, hogy a Nézőpont Intézet a választás előtt két héttel 18, aztán 13, majd végül közvetlenül a választás előtti napokban 6 százalékpontos Tarlós-győzelmet jósolt), de arra is rámutat, hogy a kampány során a propagandamédiában kitartóan alkalmatlannak csúfolt Karácsony az ellenzéki szavazók megszólítására nagyon is alkalmas volt. Jóformán a teljes ellenzéki tábort maga mögé tudta állítani, hiszen a DK, az MSZP-Párbeszéd, a Momentum, a Jobbik és az LMP (vagyis a mostani összefogásban részt vevő pártok) együtt 52,3 százalékot értek el a májusi EP-választáson Budapesten, Karácsony ettől most mindössze másfél százalékponttal maradt el úgy, hogy a függetlenként induló Puzsér Róbert 4,5 százalékot vitt el.
A Fidesz nem tudott profitálni abból, hogy a kerületek túlnyomó többségében eddig ő adta a polgármestert, pedig ez jelentős előny, és abból sem, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a fővárosban nem sok vizet zavart, vagyis a kormánypártoknak lett volna egy kis tartalékuk. Ráadásul korábbi felmérések alapján sok budapesti Jobbik-szavazó másodlagos pártpreferenciája a Fidesz volt, Tarlós pedig kiváltképp alkalmasnak látszott az ő megnyerésükre. Ehhez képest Karácsony a jelek szerint az összefogástól a kudarcos EP-választásig ódzkodó Jobbik és LMP – mostanra kétségkívül megfogyatkozó – fővárosi szavazóinak jó része számára is elfogadható jelölt volt, hiába bízott az ellenkezőjében Tarlós mellett minden bizonnyal Puzsér is.
Mindezt úgy, hogy a legitimitásához sem férhet kétség,
Nem meglepő, hogy Karácsony a rá adott szavazatok arányát tekintve a XIII. kerületben szerepelt a legjobban (61,7 százalékot ért el, ami így is több mint 20 százalékponttal kevesebb, mint az MSZP-s Tóth József eredménye, vagyis Angyalföldön azt láthatjuk, hogy sok Tarlós-szimpatizáns a hivatalban lévő kerületi polgármesterre szavazott), majd Zugló következik 54,8 százalékkal, ami 15 százalékponttal jobb Tarlós eredményénél. Így Karácsony, az eddigi zuglói polgármester 4,4 százalékponttal több szavazatot kapott főpolgármester-jelöltként, mint ahányan a kerület élén őt váltó szocialista Horváth Csabára szavaztak október 13-án.
Még erősebb a kontraszt, ha azt nézzük, hogy Karácsony öt év 18 ezer szavazattal lett zuglói polgármester, most pedig több mint 27 ezren támogatták a XIV. kerületből a főpolgármester-választáson. Ennek fényében különösen nagy melléfogásnak tűnik, hogy a kormányoldal a teljes önkormányzati kampányát Karácsony alkalmatlanságára, lebohócozására és zuglói „csetlés-botlására” építette.
A zuglóinál is nagyobb volt a különbség a VII., a XVI. és a XVII. kerületben Karácsony és a végül győztes ellenzéki polgármesterjelölt között – utóbbit mindhárom kerületben a Demokratikus Koalíció adta, de tény, hogy mindegyikben volt jó néhány százalékot begyűjtő civil jelölt is.
Figyelemre méltó az is, hogy Óbudán 7,5, Újpesten pedig 10 százalékponttal verte Tarlós Istvánt, miközben ezekben a kerületekben a hivatalban lévő fideszes polgármester, Bús Balázs és Wintermantel Zsolt ennél jóval kisebb különbséggel (1, illetve 5 százalékponttal) maradt alul. Kőbányán pedig, ahogy a bevezetőben említettük, a fideszes D. Kovács Róbert viszonylag sima győzelme ellenére tudott nyerni Karácsony Tarlós előtt, 50:45 arányban.
A Karácsonyra adott szavazatok mintázatából is látszik az, amit a kerületi eredményeket elemezve már megjegyeztünk: az ellenzék leginkább a csepeli választás miatt búslakodhat, az új főpolgármester ugyanis a XXI. kerületben 1,2 százalékponttal megelőzte Tarlóst, az összefogás által indított Erdősi Évánál (aki a nyáron azután került képbe, hogy az MSZP megpuccsolta addigi polgármesterjelöltjét) pedig 5 százalékponttal többet szerzett. A legrosszabbul az V. és a XVI. kerületben szerepelt Karácsony (45,9 százalék), de az utóbbi kerületben így is 7 százalékponttal többet szerzett, mint a DK-s szakszervezeti vezető, Nemes Gábor polgármesterjelöltként. Amúgy is ez a két, igencsak ellentétes profilú kerület volt a Fidesz fő erőssége a budapesti önkormányzati választáson, csak a Belvárosban és a Kertvárosban szerezték meg ugyanis a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltjei a leadott szavazatok több mint felét.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
