Levelet írt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az intézmény kutatóinak és munkatársainak azután, hogy a kormány kiszervezte az akadémiai kutatóhálózatot. Lovász László megköszöni, hogy az elmúlt év sokszor méltatlan támadásai ellenére is mindenki tette a dolgát.
Nincs okunk a szégyenkezésre: az Akadémiát ért vádakkal szemben egy nagyon jó állapotban lévő, átláthatóan működő, az adófizetők évi 20 milliárd forintját felelősen elköltő kutatóhálózatot adunk át. Egy olyan hálózatot, amelynek felépítése hosszú évtizedekig tartott, és amely ezekben az évtizedekben nemzetközi elismertséget szerzett
– fejti ki. Mint írja, ha a munkavégzés keretei meg is változnak, „a tudomány világának belső törvényszerűségei, a kíváncsiság és tudásvágy által motivált kutatói elkötelezettség olyan marad, mint amilyen ma is, és amilyen mindig is volt”.
Az új kutatóhálózat irányítói többségükben maguk is kutatók, tudományterületük nemzetközi hírű tudósai. Ez a tény reményre jogosít fel: hiszem, hogy ők is pontosan tudják, milyen feltételek szükségesek a kiemelkedő eredményekhez, és ezeket a feltételeket megpróbálják megtartani és javítani
– vélekedik Lovász, aki szerint az akadémia és a kutatóintézet-hálózat szoros kapcsolatának nem szabad megszakadnia. Számos kötelezettségnek az Akadémia, a kutatóhálózat és az egyetemek csak együtt tudnak sikeresen eleget tenni: „az utánpótlás nevelése, a fiatal kutatók hangjának meghallgatása, a határon túli magyar kutatókkal való kapcsolattartás, a magyar tudomány képviselete nemzetközi fórumokon, a tudomány népszerűsítése és még igen sok más” – sorolja.
Az Akadémia elnöksége döntött az „MTA Kiválósági Intézet” cím megalapításáról is, az elnyerés feltételeit most dolgozzák ki, de ez is azt a szándékot erősíti, hogy az Akadémia és a legkiválóbb kutatóhelyek kapcsolata szoros maradjon. (Fotó: MTI / Illyés Tibor)
