Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is
– így szólt a a 2017-es „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció első, kérdésnek álcázott állítása. Az Orbán-kormány Soros köré szőtt meséjének ez az állítás volt a tartópillére, minden más csak díszítőelemként funkcionált mellette.
Terv, ami nincs
Amikor Orbán Viktor két éve az Echo TV-ben felmutatta Soros egyik kinyomtatott esszéjét, bizonyítékul, hogy létezik a nagy terv, akkor is azt hangsúlyozta, hogy az amerikai-magyar milliárdos ármánykodással, a háttérből szervezi afrikaiak és ázsiaiak Európába telepítését.
Az nem zavarta a fideszeseket, hogy később Soros leírta, helytelen volt az ötlete, hogy egymillió embert kellene befogadnia évente Európának. És az sem, hogy a bevándorlás titkos szervezése csak egy összeesküvés-elmélet, amit Vlagyimir Putyin holdudvarában találtak ki, majd egy bizonyos Nikola Gruevszki nevű macedón jobboldali politikus szállított Európába kampánycélból. Orbánék importálták a Soros-tervvel riogatást. Majd pár évre rá Gruevszkit is.
A Sorossal ijesztgetés, a lejárató plakátkampányok, a konzultációk végül civil szervezetek megszorongatásában, a CEU elüldözésében, és 2018 júniusában egy alaptörvény-módosításban csúcsosodtak ki. Mindhárom miatt komoly kritikák érték az Orbán-kormányt, a Stop Sorosnak nevezett törvénycsomag miatt pedig épp a minap indított keresetet Magyarország ellen az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságán.
A támadások ellenére Orbánék továbbra is váltig állítják, hogy a Soros-terv valós veszély, és harcolni kell ellene. Csakhogy a számok azt mutatják, a képzeletbeli Soros-terv is csendben megbukott. Magyarán:
Illiberális fordulat az unióban
Már két hónapja megírtuk, hogy a leadott menekültkérelmek száma alapján is látszik, hogy a 2015-ös és a 2016-os csúcsévek után kezd visszaállni az érkezők korábbi szintje. Ez egyrészt az Iszlám Állam felszámolásának a számlájára írható, másrészt az Európai Unióéra.
Az EU-ban 2015 után összeomlott a menekültügyi rendszer, és azóta sem sikerült helyette újat kitalálni, mert a kvótarendszert több tagállam elutasítja. Emmanuel Macron próbálkozott legutóbb, de nem sokan álltak mellé. És az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is megígérte a szociáldemokrata pártcsaládnak, hogy bevezetik az évek óta halogatott menekültügyi reformokat. Berlin is megoldást akar, de újabb menekülthullám nélkül.
Egyrészt sok milliárd eurónyi fejlesztési pénz jut olyan afrikai országoknak, amelyekből sokan vándorolnak el. A Földközi-tenger túlpartján fekvő, Kadhafi megölése óta kaotikus Líbiára külön programot szabtak, mert az észak-afrikai országon keresztül vezetnek a legforgalmasabb embercsempész-útvonalak.
De mindezeknél sokkal nagyobb horderejű esemény volt a migráció megállításában az EU és Törökország közti megállapodás 2016-ban, amelynek keretében a törökök egy rakás pénzt kaptak menekülttáborok fenntartására.
Működött az EU terve, hogy azért fizet a Földközi-tenger túlpartján fekvő országoknak, hogy tartóztassák fel az Európába tartó migránsokat és menekülteket?
Kiürültek az útvonalak
Mivel a menekültkérelmek beadása csak egy mutatója annak, hogy milyen migrációs folyamatok zajlanak, ezért az uniós határvédelmi szervezettől, a Frontextől elkértük az illegális migrációra vonatkozó adatbázisokat. Az illegális határátlépések száma sok szempontból jó mutató:
- mivel egyre több uniós ország zárja le a határait, kikötőit, ezért az illegálisan próbálkozók száma egyre jobban közelíti a migráció valós volumenét,
- az viszont hátrány, hogy ha valaki többször próbálkozik, akkor a statisztikába is többször kerül be, tehát az illegális határátlépések száma mindig magasabb lesz, mint az illegális határátlépőké,
- de ettől függetlenül azt megmutatja, hogy honnan érkeznek az emberek Európába bevándorlási szándékkal,
- és a fő migrációs útvonalakat, és azok forgalmát is kirajzolja.
Mivel 2019-ből még csak az első öt hónapra kaptunk adatokat, ezért 2013-ig visszamenőleg szintén a januártól májusig tartó időszakokkal hasonlítottuk össze a jelenlegi állapotot. A lenti térképeken jobbra lapozgatva látszik a helyzet változása 2013-től az idei évig. Nyáron és kora ősszel többen próbálkoznak, mint a hidegebb hónapokban, de az arányok változatlanok az évek és az útvonalak között.
A térképen a nyilak mellett látszik az a három kibocsátó ország is, ahonnan abban az évben a legtöbben jöttek. A nyugati és a középső mediterrán útvonalakon főleg a szubszaharai afrikaiak dominálnak, a keleti útvonalon pedig a szírek és az afgánok. A szír polgárháború ugyan 2011 óta zajlik, de látszik, hogy 2015-ben kezdtek el nagyon sokan menekülni Európába Szíriából, és ezzel egy időben Afganisztánból is.
2017-re a kelet-mediterrán útvonal forgalma drasztikusan visszaesett, köszönhetően a már említett EU-török megállapodásnak. Ezzel párhuzamosan a balkáni útvonal is kiürült, mivel az lényegében a kelet-mediterrán út folytatása. Csupán 2015-ben volt „saját forgalma”, amikor koszovóiak tízezrei hagyták hátra országukat.
A Líbiából Olaszországba tartó útvonal már a nagy keleti vándorlás elindulása előtt egy évvel felpörgött, 2014-ben tízszer annyian akartak illegálisan átkelni a Földközi-tengeren, mint a megelőző évben. Érdekes, hogy nagyon sok bangladesi került erre, de főleg Nigériából indultak el sokan. A vallásilag megosztott afrikai országban 2014-ben az iszlamista Boko Haram ölt meg több ezer keresztényt, és több százan haltak meg polgárháborút idéző konfliktusokban.
A következő években az anarchiába süllyedő Eritreából és Szomáliából érkeztek a legtöbben, majd Líbia uniós pénzelése után ez az útvonal is kiszáradt. Így amikor Matteo Salvini már keménykedni kezdett belügyminiszterként az olasz kikötők a mentőhajók előtti lezárásával, akkor az előző évekhez képest már alig-alig próbálkoztak errefelé illegális határátlépéssel.
De az idén még így sem regisztráltak 10 ezernél több illegális határátlépési próbálkozást Spanyolországban. És hiába tartanak már többen a spanyolok felé, a menekültellenesség mégsem tudott gyökeret verni a spanyol politikában.
Márpedig ha menekültkérelmeket is alig adnak be, és az illegális határátlépők is egyre kevesebben vannak, akkor nagyon rosszul csináltak valamit, akik „szervezték a migránsok Európába telepítését”, ha élhetünk a fideszes politikusok és „biztonságpolitikai szakértők” egyik kedvenc fordulatával.
A térképeken látható számok és útvonalak azt bizonyítják, hogy a konfliktusok elől menekülnek az emberek leginkább, ez okozza a nagy megugrásokat az egyes migrációs útvonalakon. Illetve az, hogy az unió sikeresen tartja fent az „Európa erődöt” úgy, hogy lefizeti a környező államokat, kezdjenek helyette valamit azokkal, akik elhagyták az otthonukat.
Arra természetesen semmi bizonyíték nem látszik az adatokból, hogy Soros György vagy valaki más szervezetten, rendszeresen és folyamatosan telepítene embereket Európába. Ha valaki el is hiszi ezt a konspirációs teóriát, akkor ő is csak azt mondhatja, látva a fenti térképeket, hogy a Soros-terv 2019-re megbukott, a migrációval (és Sorossal) riogatás, a migrációs válsághelyzet törvényellenes fenntartása kizárólag politikai célokat szolgál.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
