Egy ilyen hevenyészett képes összeállításnak nem dolga eldönteni a címben karcolt dilemmát, hiszen Kádár kinek diktátor, kinek Jani bácsi (a történészek előbbi kategóriába tartoznak), de egyre többeknek csak egy név a sok közül a töri könyvből.
Az mindenesetre tény, hogy Épp azon a napon, amikor az ő egykori elv- és harcostársát, később ellenségét, Nagy Imrét rehabilitálta a magyar bíróság. Azt a Nagy Imrét, akinek vére Kádár kezéhez tapadt.
Ha valaki regényben ír ilyen egybeesést, azt mondja az ember: sok! (És tényleg az, minden szempontból.)
A mi vállalásunk ma annyi, hogy mutatunk néhány fotót az utóbbi pár év megemlékezéseiről, rögzítjük a főbb életrajzi adatokat, földobunk pár linket az olvasás barátainak; aki nosztalgiázna, nosztalgiázzon, aki átkozódna, igyon egy pohár hideg szódát, egyen egy tányér krumplis tésztát, s ha van neki olyan, húzzon magára egy atlétatrikót („atlettát”, ugye).
A végén lehet majd jót röhögni, tessék csak görgetni a cikk aljáig.
Kádár János portréja látható egy résztvevő pólóján a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, Kádár nyughelyénél, ahol megemlékezést tartottak a Munkáspárt 24. kongresszusa után az egykori kommunista pártfőtitkár születésének századik évfordulóján.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Szóval egy kis nacionálé:
- Kádár János Fiuméban született 1912. május huszonhatodikán, Czermanik János József néven, amit később, a könnyebb kiejthetőség kedvéért Csermanek Jánosként használt. Édesanyja, Czermanik Borbála akkoriban egy abbáziai villában dolgozott cselédként.
Kádár János mellszobrát helyezik el az egykori kommunista pártfőtitkár születésének századik évfordulóján nyughelyénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Kádár János Baráti Kör, a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete rendezvényén. A mellszobrot a rendezvény végén elszállították.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
- Kádár apja egy elmagyarosodott bajor katona, Krezinger János. Mivel a szülők nem házasodtak össze, a gyerek az anyja nevét kapta. Hatéves koráig Kapolyon, nevelőszülőknél élt, aztán anyjával Budapesten.
Kádár János portréja látható pólókon az egykori kommunista pártfőtitkár születésének századik évfordulóján, Kádár nyughelyénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Kádár János Baráti Kör, a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete rendezvényén.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
- Írógépműszerésznek tanult, 1929-ben szabadult, néhány hónapig segédként dolgozott egy műhelyben.
Kádár János portréját tartja kezében egy résztvevő az egykori kommunista pártfőtitkár születésének századik évfordulóján, Kádár nyughelyénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Kádár János Baráti Kör, a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete rendezvényén.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
- Tizenhét éves korában csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz, tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. 1933-ban két év fegyházra ítélték, odabent ismerkedett meg Rákosi Mátyással. Szabadulása után a KMP utasítására belépett a szocdem pártba. A háború alatt hol pártmunkázott, hol börtönben ült, mindenesetre egyre magasabb pártposztokat kapott.
Résztvevők Kádár János portréját tartják fel, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, Kádár nyughelyénél, ahol megemlékezést tartottak a Munkáspárt 24. kongresszusa után az egykori kommunista pártfőtitkár születésének századik évfordulóján.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
- Budapest felszabadulása után a város rendőrfőkapitány-helyettese, majd országygűlési képviselő,1948 és 1950 között belügyminiszter. 1951-ben letartóztatták, 1952-ben koncepciós perben elítélték, 1954-ig ült.
Kádár János mellszobrát helyezik el az egykori kommunista pártfőtitkár születésének századik évfordulóján nyughelyénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Kádár János Baráti Kör, a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete rendezvényén. A mellszobrot a rendezvény végén elszállították.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
- 1956. október huszonötödikétől az MSZMP főtitkára, 1956. október 30-án a második Nagy Imre-kormány államminisztere. November elsején Moszkvába vitték, ahol rábízták a forradalom leverésének és megtorlásának levezénylését.
Egy résztvevő virágot helyez el Kádár János sírjánál a Fiumei úti temetőben, a Munkáspárt megemlékezésén, a politikus halálának 26. évfordulóján, 2015. július 4-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
- 1956. november negyedikétől 1958-ig, majd 1961-től 1965-ig miniszterelnök, 1965-től 1989-ig az Elnöki Tanács tagja. Az ő nevéhez, „uralkodásához” kötődik a gulyáskommunizmus és a szocializmus legvidámabb barakkja kifejezés. Ezek jelentése röviden: a szocialista (ejtsd: diktatúra) országok közül még mindig itt volt a legjobb élni.
Résztvevők a munkásmozgalmi panteonnál a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néhai vezetője, Kádár János és felesége sírjánál a volt pártfőtitkár halálának 23. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
MTI Fotó: Kallos Bea
- A rendszerváltásra elaggott, 1988. május huszonkettedikén pártfőtitkári tisztségéből fölmentették. A Fiumei úti sírkertben temették, sírját többször is megrongálták, 2007 májusában pedig kirabolták, koporsóját fölfeszítették, csontjainak medencecsont fölötti részét, valamint a felesége hamvait tartalmazó urnát elvitték. A tettesek a sír fedlapjára „gyilkosok 56” feliratot fújtak.
Moldova György író (k) beszédet mond a Kádár János születésének századik évfordulóján tartott megemlékezésen, az egykori kommunista pártfőtitkár nyughelyénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Kádár János Baráti Kör, a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete rendezvényén.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Riportoztunk a sírjánál, hét éve, az is egy évforduló volt, Proletárszent és vörös isten című dolgozatunk így kezdődött:
„A bátyámat elnyelte a föld” – a frászt hozza ránk ezzel a mondattal egy asszony Kádár János sírja mellett, aztán odébb botorkál, s a tömegben keresi tovább a testvérét. Mi maradunk a puritán vörösmárvány fejfánál, ami hirdeti, hogy száz éve született, s 1989-ben halt meg a pártfőtitkár.
A folytatás itt olvasható.
Később, 2016 karácsonyán faggattuk Kádár alighanem legelkötelezettebb hívét, Moldova György írót, aki ilyeneket mondott a néha politikusról:
- „Minden száz évben, ha egy olyan születik, mint Kádár. Hiába az estleges elhivatottság, nem úgy megy, hogy kijelentem, hogy Einstein akarok lenni, és nagyon, nagyon akarom, aztán egyszer csak Einstein vagyok. Még a követőiből is hiányzott az ő nagyvonalúsága, tisztasága, anyagiaktól való teljes érintetlensége. Ráadásul nem voltak gyerekei se neki, se Mariska néninek, aztán neki a csontjait, Mariska néninek az urnáját is ellopták. Hihetetlen nagy ember volt, büszke vagyok, hogy a kortársa lehettem. Távol állt tőle minden hiúság, amikor meglátta magát a televízióban, kiment a szobából.Ócska, szovjet színes tévét használt, Rubin, vagy mi volt a márkája, május elsejéken is csak azért kapcsolta be, hogy lássa, a moszkvai tribünön melyik elvtárs áll legközelebb az aktuális vezetőhöz, Hruscsovhoz, Brezsnyevhez, ugyanis az elhelyezkedés hűen tükrözte a politikai erőt.”
És akkor végül az ígért móka.
A Comedy Centrálon futott egy zseniális sorozat, a Tömény történelem, melyben jeles színészeinket itattak le a filmesek, s közben meséltették őket. Anger Zsolt a Kádár János és a megbundázott vadászat című improvizációt adta elő brutális viszkibevitellel kísérten, imádjuk.
Nyugodjunk békében.
Tömény Történelem 2. évad – Kádár János és a megbundázott vadá…
Az első epizód előtt nézzétek meg Anger Zsolt feleletét! Szerintünk ő az osztályelső! Vagy nem? :)Tömény Történelem 2. évad – péntek 22:00#töménytörténelem
Közzétette: Anger Zsolt – 2017. szeptember 22., péntek
Kiemelt kép: MTI / Szigetváry Zsolt
