Bár nem volt veszteséges, meglehetősen gyenge évet zárt tavaly az a Lázár János résztulajdonában álló részvénytársaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített fényűző vadászkastélyt birtokolja, s amit az egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe.
A főtevékenységként ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese Zrt. beszámolójából kiderül, hogy a társaság 16 millió forint bevétel mellett mindössze 2,4 millió forint nyereséget termelt 2018-ban, miközben több mint 20 millió forintnyi tartozás terheli. 2017-ben egyetlen alkalmazottja sem volt a cégnek, tavaly viszont már három embert foglalkoztatott.
A gyenge eredmény azért is érdekes, mert még 2017-ben a Délmagyar érdeklődött a Nagyréti Vendégháznak elnevezett létesítményről, az ingatlant üzemeltető társaság akkori főtulajdonosa – Kulik Jenő – pedig azt közölte a portállal, hogy a kastélyt ezer euróért (jelenlegi árfolyamon 320 ezer forintért) lehet majd bérelni. De hozzátette:
a létesítményt prémium vendégeknek szánják, akiket a tulajdonosok saját kapcsolataikon keresztül érnek el, így a vendégházat nem is fogják nyilvánosan meghirdetni.
Tavaly számoltunk be arról, hogy új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai lettek a kastélyt birtokló Grosswiese Zrt.-nek miután a társaság főrészvényese, Kulik Jenő ügyvéd megvált részvényeinek többségétől. A cégnyilvántartásból ekkor – a jogszabályok értelmében – törölték a Lázár Jánoshoz egyébként több szálon köthető jogászt, miután tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent.
A kastély tulajdonviszonyairól annyit lehetett tudni, hogy abba kis részben (8 százalékkal) Lázár János is bevásárolta magát. Rajta és Kulikon kívül két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy volt tulajdonos: egyikük több helyi vendéglátóhely, csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos.
Az új tulajdonosok kiléte rejtve maradt, mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben pedig a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. Ráadásul az új részvényesek nem kérték a részvénykönyve történő bejegyzésüket. Ez azt jelenti, hogy majdnem a társaság részvényeinek feléről (48 százalékról) nem lehet tudni, hogy ki vagy kik a tulajdonosai.
Kiemelt kép:Marjai János / 24.hu
