Azért nehéz nem belátni, hogy hiába akarjuk vezetni Európát, ha otthon megver minket egy euroszkeptikus párt. Ez Emmanuel Macronra is igaz, aki Orbán Viktorral állította magát szembe, amikor a saját vízióját kezdte el nyomni Európáról, és arra készült, hogy az ALDE-frakcióval kiegészülve királycsinálóként irányítja az új nagykoalíciót az Európai Parlamentben.
Ennek az első nyoma valószínűleg a csúcsjelöltekben látszik majd. Manfred Weber után a választások előtt Michel Barnier brexit-főtárgyalónak volt a legnagyobb esélye a bizottság elnöki posztjára, leginkább azért, mert Emmanuel Macron franciaként őt támogatta. Most viszont úgy állunk, hogy Weber pártja nyolc százalékpontot vesztett az előző eredményéhez képest, Barnier legfontosabb támogatotója pedig otthon kapott ki a szélsőjobbtól, ami a nagy szélsőjobboldali fenyegetés eddigi első sikerét jelenti.
Ennek következtében még az is lehet, hogy tényleg a liberális Margrethe Vestager lehet a legesélyesebb csúcsjelölt, hiszen annyira jól azért a szociáldemokraták se szerepeltek.
