Bő nyolc éve döntött a kormány a magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlásáról, s akkor azzal nyugtattak: mindenkinek biztonságban lesz a megtakarítása. Hogy vonzóbbá tegye a magánnyugdíjpénzek államosítását, 2010. december 6-án Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos politikai nyilatkozatot fogalmazott meg (utóbb Selmeczi Gabriella is csatlakozott hozzájuk), úgymond a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelmében. A nyilatkozat szerint:
Az Országgyűlés a közel 3 millió kötelező magánnyugdíj-pénztári tag eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítja, hogy garantálni kell
- az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári tagoknak;
- az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát;
- a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását;
- az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették;
- ki kell vizsgálni a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.
Kósa: nem fog fájni
Kósa Lajos a végszavazás előtt azt nyilatkozta, értelmetlen lenne, ha nem támogatnák a képviselők a nyilatkozatban tett vállalásokat. Úgy fogalmazott, hogy
nem az emberek befizetéseit szeretnénk elvenni (…) hanem ugyanazokat a jogokat szeretnénk garantálni nekik, amit egyébként a magánnyugdíjpénztárakban is élveztek volna.
A parlamenti többség szentesítette a nyilatkozatot. Hogy milyen jelentősége lehet az ígéretnek a jövőre nézve, azt annak idején az Origo cikkében megfejtették: jogi kötelezettséget nem jelent.
Akkor még úgy volt, hogy aki marad magánpénztári tag, az le kell mondjon a jövőbeni állami nyugdíjáról, így végül csak a tagok mintegy 10 százaléka nyilatkozott a tagsága megtartásáról. A többieket, akik 2011. január végéig nem tettek semmit, szépen visszaléptették az állami rendszerbe, és 3000 milliárd forintnyi számlaegyenlegük is visszacsatornázódott, megszépítve az államadóssági mutatókat. László Csaba közgazdász azt írja erről a Közgazdasági Szemlében tavaly szeptemberi cikkében:
Annyi történt, hogy a statisztikailag is kimutatott adósság helyébe lépett az implicit nyugdíjadósság.
Itt a nyugdíjpénz, hol a nyugdíjpénz
2011-ben a kormány.hu-n azt írták, a nyugdíjjárulék fizetéséből keletkező bevételeket a kormány két célra használja fel. Egyrészt a „nyugdíjat a nyugdíjra” elv mentén a nyugdíjjárulékból származó bevételeket a nyugdíjak kifizetésére fordítják. Másrészt az állam, a gazdaság, a lakosság terheinek csökkentése érdekében az elmúlt 8 évben megduplázott államadósságot csökkentik.
Ami a nyugdíjak védelmét illeti, 2012-től a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezték szociális hozzájárulási adóra, amire nézve már nem kötelező az előző vállalás. Így aztán a szochós nyugdíjbevételek egyre kisebb hányada kerül a nyugdíjalapba, idén például már csak alig több, mint 70 százaléka.
Biztosan lesz egyéni nyugdíjszámla
Korábban számos alkalommal megerősítették, hogy a magánnyugdíjpénztári pénzek nem vesznek el, amiről mindenki meggyőződhet, hiszen lesz egyéni nyugdíjszámla. A kormány.hu-n például, a visszaléptetés hajrájában, 2011. januárjában azt írták, aki az állami nyugdíjrendszert választja, Azzal nyugtattak még, hogy a számlaegyenleg nagyobb részét vissza fogják utalni az államnak, egyúttal jóvá fogják írni a létrehozandó társadalombiztosítási egyéni számlán. És azt is megígérték, hogy a magánnyugdíjpénztárban megszerzett jogokat továbbra is nyilvántartják.
Jóváírás helyett csak nyilvántartás
Ehhez képest a parlament 2013-ban változtatott a magánnyugdíjtörvényen, és onnantól már nem az szerepel, hogy a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők jogosultak tagi kifizetésük jóváírására az állami nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlájukon, hanem az, hogy jogosultak tagi kifizetésük nyilvántartására. Ez azt jelenti, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlákra mégsem vezetik át a korábban felhalmozott megtakarítások infláció feletti részét, illetve az egyéni befizetéseket. A törvényben azóta is a nyilvántartás szó szerepel, de nemcsak a pénztári megtakarítás átvezetésének, hanem nyilvántartásnak sincs nyoma.
Arról nem találtunk adatot, hogy az infláció feletti hozamot, illetve az egyéni befizetések összegét vajon hányan hagyhatták átfolyni az állami nyugdíjrendszerbe, ahelyett, hogy kérték volna a kifizetést vagy az átvezetést önkéntes pénztári számlára. De nyilván voltak ilyenek, ha emiatt törvényt módosítottak.
Rogán 2013-ra ígérte az egyéni számlát
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013-ban, a nyugdíjszámlákról döntő szavazás előtt még azt mondta, nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni számlák. Nem tartotta indokoltnak a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetését.
Rogán Antal másnap a zárószavazás előtt sajtótájékoztatót tartott, és előzetesen Orbán Viktorral, és az előző nap nemet mondó Varga Mihállyal egyeztetve már egész más hangot ütött meg. Rogán azt közölte, hogy a 2013. áprilisi döntés csak az első lépés az egyéniszámla-vezetés elindításához. Azt ígérte, év végéig jóváírják a 2013 előtti összegeket, beleértve a korábbi magán-nyugdíjpénztári rendszerben teljesített és az állami rendszerbe átkerülő befizetéseket is.
Ám ez azóta sem történt meg. 2015-től végül lett társadalombiztosítási egyéni számla, de azon a vonatkozó törvény szerint csak a 2013 óta befizetett egyéni nyugdíjjárulékok szerepelnek, havi és éves bontásban, a NAV adatai alapján. Nem derül ki belőle, hogy a nyugdíjjárulékot milyen jogviszony alapján, melyik cég vonta le tőlünk, vagy mi alapján fizettük be. A korábbi időszak, pláne a magánnyugdíjpénztári egyenlegek egyáltalán nem jelennek meg az egyéni számlának keresztelt nyilvántartásban.
Csak mézesmadzag volt?
László Csaba így foglalta össze, mi valósult meg a politikai nyilatkozatból:
Azóta sincs semmilyen egyéni számla, ezért az értékállósággal sem kell foglalkozni, veszteség-jóváírásra nem került sor, és a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeinek vizsgálata sem hozott megfogható eredményt.
Simonovits András nyugdíjszakértő kérdésünkre úgy fogalmazott, nem látja értelmét, hogy megjelenjen a tb-s egyéni nyugdíjszámlákon a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeg. Sokan nyertek azzal, hogy visszaléptek, mások vesztettek, de szerinte ez ma már közömbös. Az értékállóságra azt mondta, a tb-befizetések olyanok, mintha az országos átlagbér-növekedési ütemmel kamatoznának, és mivel ez az ütem most nagyon magas, a kezdő nyugdíjak hasítanak. A visszalépők elmaradt veszteség-jóváírása kapcsán megjegyezte, elfelejtődött, hogy valaha is magánnyugdíjpénztári tagok voltak. Ami megvalósult a vállalásból az a mintegy 200 milliárd forintos reálnyereség adómentessége.
Már Gulyás is kimondta: mégsem lesz egyéni nyugdíjszámla
Az alapján pedig, amit mostanában nyilatkoznak a kormány potentátjai, erősen kétséges, hogy meglenne még a szándék a nyilatkozat betartására. Az eddigiek alapján inkább holmi mézesmadzagnak szánhatták.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Rétvári Bence nemrég kijelentette, a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjrendszer alapvető különbségéből adódóan a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összeg jóváírása a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. Simonovits András szerint ez igaz. Csak nem kellett volna hazudni.
A múlt héten pedig az RTL Híradójának kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kimondta: ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszeren a következő években nem változtatnak.
Ezzel tulajdonképpen elismerte, hogy amit jelenleg egyéni számlának hívnak, az nem az. Pontosabban köze nincs ahhoz, amit ígértek. A DK-s Dobrev Klára erre így fogalmazott: a hitegetés és zsarolás hatására
