Belföld

658 milliárd ment látványsportokra, 25 milliárd Felcsútra az államkassza helyett

658 milliárd ment látványsportokra, 25 milliárd Felcsútra az államkassza helyett

Már több mint 658 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet a nyereséges cégek a taorendszeren keresztül a látványsportok támogatására áldoztak ahelyett, hogy befizették volna az államkasszába. Nyolc év alatt Orbán Viktor falujába majdnem 25 milliárd forint támogatás ment így. Felcsútot a sikerlistán nem futball-, hanem kézilabdaklubok követik.

658,4 milliárd forint támogatást gyűjtöttek a sportszövetségek és egyesületek a taorendszer 2011-es indulása óta – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu kérdésére. Az összeg több mint 80 százaléka (537,1 milliárd) kluboknak jutott, a szövetségek 121,3 milliárdnak örülhettek, közülük a legtöbbnek, 72,6 milliárd forintnak a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).

Bár nyolc évet nézve a futballra jutó 275,3 milliárd forint még mindig kiemelkedő (a teljes összeg több mint 40 százaléka), a legutóbbi támogatási időszakban kézilabdára már majdnem ugyanannyit áldoztak társasági adójukból a cégek, mint labdarúgásra: a kézisek 22,6 milliárd forintot gyűjtöttek tavaly, míg futballra 25,4 milliárd forint futotta. (Ezek a számok még biztosan nőnek majd. Ennek oka, hogy a klubok egy adott támogatási időszakra adják le pályázatukat, ám ezt – az előírások betartásával – meghosszabbíttathatják. Ezután egészen az új határidőig hívhatnak le a pályázatban megjelölt célra pénzt, az ekkor beérkező összegekkel pedig utólag korrigálják az adatokat.)

További növekmény nélkül is látszik azonban, miért gondolta meg magát a kormány, miután tavaly karácsony után egy nappal a sportszövetségeket is megdöbbentve úgy döntött, évi 50 milliárd forintban maximálja a taorendszerben felhasználható összeget. Bő egy hónap múlva már módosították is a határozatot, amely így végül 125 milliárdban állapította meg a keretet. Ez passzol a valósághoz: a szövetségek adatainak összesítéséből az látszik, hogy az előző években 99,5 milliárd, 122 milliárd, majd 124,4 milliárd forint társaságiadó-bevétel gazdagította a hat látványcsapatsportot, és bizonyára a tavalyi 81,8 milliárd forint is jócskán hízni fog még, hiszen 2018 áprilisban még a 2017/2018-ra prognosztizált összeg sem ért el a százmilliárdot, végül mégis rekordot hozott ez a támogatási időszak.

Hogy további gyarapodás várható, arra (is) a rendszer fő kedvezményezettje, Felcsút szolgáltat példát. Bár a legutóbbi támogatási időszakra egyelőre „mindössze” 1 milliárd 972 millió forint szerepel a település neve mellett, a 2017/2018-as támogatási időszakban felhasznált összeg – noha tavaly ilyenkor még csak 3,6 milliárdról számolhattunk be – 9 milliárd forint fölé emelkedett, miután a helyi egyesület és akadémia mögött álló, sztárjátékosok kinevelésével még adós, de legújabban egy impozáns sportcsarnokkal gazdagodó alapítvány utólag növelte sportfejlesztési programjának értékét.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2011 óta így már 24,9 milliárd forintot zsebelt be cégektől.

Hogy melyektől, azt az illetékesek és maguk a vállalkozások is sokáig titkolni próbálták, de az Átlátszó és a 444.hu cikkeiből tudható, hogy a Mol (kivált a földgázszállító cége) mellett természetesen Mészáros Lőrinc és üzlettársai vállalkozásai a fő donorok, illetve a miniszterelnök apjának kőbányászati cége is látható összeggel (évi 60-100 millió forinttal) támogatja az Orbán Viktor által 2006-ban létrehozott alapítványt.

Míg a futballkluboknak nyolc éve alatt jutó 202,7 milliárd forinton – a Felcsút 12 százalékos részesedése ellenére is – rengeteg egyesület osztozik, a hazai kézilabdaélet centralizáltabb, így a támogatott szervezetek sikerlistáján a felcsúti alapítvány mögött (messze lemaradva persze) kézilabdaklubok következnek. Több mint 5,5 milliárd forint jutott taóból Veszprémbe (a háromnegyede a férfi csapat mögött álló cégnek, negyede pedig a kéziakadémiát működtető alapítványnak), míg nagyjából 4,5-4,5 milliárdnak örülhettek nyolc év alatt a váci és a női világsztárokkal teletűzdelt siófoki kézilabda kedvelői (két-két sportszervezet révén). Talán meglepő, de a Ferencváros szakosztályai közül is a kézilabda a legsikeresebb: több mint 4 milliárd forint taotámogatást gyűjtött 2011 óta, míg a futballklub hozzávetőleg 2,5 milliárdot. Ez utóbbi összeg egymilliárddal kevesebb, mint amennyivel Matyóföld Felcsútja, Mezőkövesd gyarapodott nyolc év alatt a futballtaónak – így például a Mol és az OTP alapkezelő támogatásának – köszönhetően. Ez megint csak a politikai kapcsolatok fontosságát jelzi: a helyi klub elnöke korábban Tállai András államtitkár és egykori NAV-elnök volt.

Bár a 275,3 milliárd forintot kasszírozó futball és a nyolc év alatt 150,5 milliárdban részesülő kézilabda mellett mostohagyermeknek gondolhatnánk őket, a többi látványcsapatsportnak sincs oka panaszra a közvetett állami támogatás mértéke miatt:

  • a kosárlabda 96,7,
  • a vízilabda 73,6,
  • a jégkorong 49,8 milliárd forintot gyűjtött 2011 óta,
  • míg a taoprogramhoz két éve csatlakozó röplabda 12,6 milliárdnál jár, ami nagyjából egy futballstadion árának felel meg.

Lényeges, hogy cikkünkben a kiadott támogatási igazolásokat vettük alapul, azaz a valóban lehívható, a finanszírozó cégek garanciájával már ellátott összegeket, miközben az egyesületek ennél is jóval több pénz elköltésére jelentkeztek. Az MLSZ tájékoztatása szerint 2011 óta csak a futballklubok 443,7 milliárd forintnyi igényt nyújtottak be, ebből 234,6 milliárdot hagyott jóvá a szövetség, és eddig 202,7 milliárdot sikerült felhasználniuk. Fontos az is, hogy a tao a klubok működését segíti, sok infrastrukturális beruházást is finanszíroznak belőle, ám ennek a 658,4 milliárd forintnak nem része a például a stadionépítésekre az utóbbi években elköltött több mint 300 milliárd forint.

Kiemelt képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök, miután átadta a győztesnek járó kupát a Real Madrid játékosainak a Puskás Suzuki Kupa utánpótlás-labdarúgótorna döntője, a felcsúti Pancho Aréna első hivatalos mérkőzése után 2014. április 21-én. Beliczay László / MTI

Olvasói sztorik