Belföld

A magyar felnőttek nem járnak orvoshoz, de a gyerekeiket elviszik

A magyar felnőttek nem járnak orvoshoz, de a gyerekeiket elviszik

A magyarok háromnegyede egyetlen egyszer sem volt fogorvosnál 2017-ben, ugyanakkor a családtagok bevallása szerint a magyar gyerekek közül mindenki eljutott orvoshoz, akinek erre szüksége volt. Az Európai Unió felméréseit böngésztük.

Európai mércével mérve is sokat járnak orvoshoz a németek, derül ki az Eurostat nemrég megjelent felméréséből, amelyben azt vizsgálták meg, hogy az uniós tagországok lakói egy év alatt hányszor voltak fogorvosnál, általános sebésznél, illetve körzeti orvosnál.

Mindhárom esetben arra jutottak, hogy a németek járnak legtöbbet orvoshoz: a felmérést megelőző egy évben mindössze a 13 százalékuk mondta azt, hogy egyszer sem volt fogorvosnál és a 10 százalékuk, hogy nem volt körzeti orvosnál.

Magyarország a skála másik végén szerepel: a felnőtt lakosság 74 százaléka egy év alatt egyszer sem volt fogorvosnál, 28 százalékuk pedig körzeti orvosnál sem.

Ráadásul a fogorvosi látogatások számát az iskolai végzettség sem befolyásolja döntően, ugyanis még a felsőfokú végzettségű magyarok közel 60 százaléka se nézette meg a fogait 2017-ben.

Pedig lehet, hogy lenne miért orvoshoz menni. Az Eurostat egy korábbi felmérése szerint ugyanis a magyarok átlagosan 60 egészségesen eltöltött évre számíthatnak, miközben az uniós átlag a nők esetében 64,2, a férfiaknál pedig 63,5 év.

Minden magyar gyerek eljut orvoshoz, ha szüksége van rá

Éppen az ellenkezőjét mutatja a gyerekek orvosi vizsgálatának gyakoriságát elemző kutatás, amelyben azt vizsgálták meg az EU 28 tagállamában, hogy mekkora az olyan gyerekek aránya, akiknek orvosi ellátásra van szükségük, de nem jutnak hozzá.

A családtagok megkérdezésével készült felmérés szerint Ausztriában, Németországban és Magyarországon gyakorlatilag egyetlen olyan gyerek se volt, akit szükség esetén nem látott el „sima” orvos, míg a legrosszabbul szereplő Belgium esetében ez az arány 8,7 százalék volt.

A fogorvosi ellátást tekintve Magyarország az élen végzett, itt is elenyésző, mindössze 0,3 százalék volt az ellátást nélkülözni kényszerülő gyerekek száma. A skála másik végén Lettország áll, 7,3 százalékos aránnyal.

Egy korábbi kutatás, amelyről februárban már írtunk, hasonló eredményt hozott. Akkor az derült ki az adatokból, hogy feltűnően jó egészségnek örvendenek az unióban élő 16 év alatti gyerekek, több mint 95 százalékuk jó vagy nagyon jó egészségi állapotban van.

Kiemelt kép: Marie BienaimÈ / BSIP / AFP

Olvasói sztorik