Belföld
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Plusz egyhavi fizetést kapunk idén

Várhatóan az idén is átlagosan 10 százalék feletti mértékben nőnek a fizetések a versenyszférában, de a legrosszabb esetben is 8-9 százalékos lehet a további felzárkózás 2018-hoz képest – nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek. Ez azt jelenti, hogy idén pluszban kicsivel több mint egy hónapnyi fizetésnek megfelelő összeget kapunk (a tavalyi bért alapul véve).

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: a legtöbb helyen 10 és 15 százalék között nőnek jellemzően az új üzleti évtől a keresetek, ám olyan cégekkel is találkoztak az egyeztetések során, ahol mindössze 3-5 százalékos vagy akár 20-22 százalékos fizetésfelzárkóztatást is bevetnek a vállalatok.

Mészáros Melinda arról is beszélt, továbbra sem tudnak olyan cégről, amely a kollektív szerződés módosítását kezdeményezte volna akár a korábbi egy évnél hosszabb munkaidőkeret bevezetése, akár a túlórakeret megemelése érdekében. A Ligához nem érkeztek jelzések az önkéntes, munkaadó és munkavállaló között létrejött, kötelezően elrendelhető túlórakereten felüli rendkívüli munkavégzés bevezetéséről sem.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kifejtette: a béremelésnél a munkaerő megtartása kiemelt szempont továbbra is. A tendenciák szerint a legtöbb helyen 10 százalék feletti bérmegállapodást sikerült elérni, a szakszervezeteknek is ez a céljuk. Ugyanakkor van, ahol alacsonyabb mértékű, 6-8 százalékos az idei emelés.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára reálisnak tartja a 10 százaléknál magasabb keresetemelést. Emlékeztetett: több nagy cégnél, ahol erős volt a szakszervezeti követelés, akár 18 százalékos felzárkóztatást kaptak a dolgozók.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte: az alacsonyabb keresetű munkakörökben nagyobb továbbra is a felzárkóztatás, ezzel záródnak a jövedelmi különbségek, amely hazánkban az uniós átlagnál magasabb. A nagyobb keresetek célja elsősorban a munkaerő megtartása, ám a felzárkózó bérek lehetőséget adnak a ma külföldön élőknek a hazatérésre, illetve akár kevesebben gondolkodhatnak külföldi munkavállaláson is – vélte.

(MTI)

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.