„Magamba akartam szúrni a kést, nem a családsegítőbe”

„Szeretnék az áldozattal helyet cserélni. Nagyon nagy nyomás nehezedett rám, mert mindent nekem kellett csinálni. Bocsánatot kérek mindenkitől” – mondta a könnyeit törölgetve a gyilkosságot beismerő Cs. Attila az előző bírósági kihallgatásán, majd összeesett.

Hétfőn tartották a férfi rosszulléte miatt elnapolt előkészítő ülést, ami aztán gyorsan tárgyalásba is fordult. Számos olyan körülmény felmerült ugyanis s bűncselekménnyel, illetve annak előzményeivel kapcsolatban, hogy a férfi beismerő vallomása ellenére is szükségessé vált a tanúk és szakértők meghallgatása.

Palásti Sándor bíró azzal kezdte, hogy megkérdezte vádlottat, milyen az egészségi állapota. Cs. Attila azt mondta, az okozta a rosszullétét, hogy ötször annyi vérnyomáscsökkentőt kapott a börtönben, mint kellene, de azóta csökkentették az adagját, így már teljesen jól van.

Cs. Attila a nyugdíjba vonulásáig rendőrként dolgozott, majd biztonsági őrként helyezkedett el. Feleségével együtt nevelték három közös gyermeküket, akik közül kettő kiskorú. Mivel a legkisebb gyermekük beszélni és mozogni sem tud, ezért folyamatos felügyeletre és gondozásra szorul. A volt egyenruhás és párja házat szeretett volna építeni, ezért 2002-ben deviza alapú kölcsönt vettek fel. Mivel a megemelkedett törlesztőt nem tudták fizetni, 2010-ben Sopronba költöztek és megpróbáltak megállapodni a bankkal a ház eladásáról és az elszámolásról, de ez nem sikerült. Egy idő után megromlott a kapcsolatuk, és Cs. Attila bántalmazta a feleségét, aki ezért a szüleihez költözött. A közös gyerekek és a kényszer azonban négy év múlva ismét összehozta őket. A komoly anyagi nehézségekkel küzdő asszony visszaköltözött az inárcsi házba, ahova később a férfi is beköltözött. 59 millió forintos adósságot halmoztak fel, ezért 19 millióért elárverezték a házukat.

A családnak tavaly júliusig kellett volna kiürítenie a házat. A férfi július elején azonban bement a polgármesteri hivatalba és magával vitte a végrehajtással kapcsolatos papírokat. A gyanúsított ügyvédje szerint itt azt mondták neki, hogy vélhetően szeptembertől találnak majd nekik helyet, de addig a családnak kell megoldania a lakhatást. Cs. Attila július 11-én reggel 8 óra körül érkezett a családsegítői irodába, és megkérdezte az ügyintézőt, hogy sikerült-e szállást találnia a számukra. A családsegítő nemleges választ adott neki, egyúttal közölte, hogy ha a gyanúsítottat és a családját kilakoltatják, intézkednie kell, hogy a gyámhatóság helyezze el a gyerekeket. A férfi ettől dühös lett, elővette a bicskáját, és két alkalommal nyakon szúrta a családsegítőt, aki a helyszínen elvérzett.

Cs. Attila az előzményekről azt mondta, azzal fenyegette a családsegítő, hogy el fogja venni a gyerekeit:

„Hozzám vágta az iratokat, és azt mondta, hogy takarodjak innen, mert felelőtlen vagyok és nem fizettem a rezsit. Azt mondta, elveszi tőlem a gyerekeket, ekkor benyúltam a táskába és megfogtam a kés nyelét.”

A bíró ezt követően többször is figyelmeztette a férfit, hogy kegyeletsértőek az állításai, hiszen az áldozata nem tudja megvédeni magát. Cs. Attila azonban folytatta, szerinte a családsegítő azt is mondta, hogy nem fogja eltartani a gyerekeit azért, mert az apjuk nem gondoskodik róluk rendesen.

A legmeglepőbb állításokat azonban akkor tette Cs. Attila, amikor a bűncselekményről kérdezte a bíró:

Nem őt akartam bántani, hanem magamba akartam szúrni a kést. Andrea azonban hirtelen rám ugrott. Utána éreztem egy nyomást és megszédültem. Azt éreztem, hogy egy erős nyomás nehezedett a fejemre. Ahogy szúrtam magam felé, egymásnak estünk és a nyakába állt a kés.

A boncszakértői vélemény szerint viszont két szúrással végzett a családsegítővel a férfi. Cs. Attila erre azt mondta, hogy csak egy szúrásra emlékszik.

Palásti Sándor bíró nem fogadta el a férfi beismerő vallomását, így nem született ítélet, hanem tárgyalásba fordult az ügy.

A bíró elmondta, hogy sok olyan emberölési ügyet tárgyalt már, amikor az elkövető hitelen felindulásból végzett az áldozatával, azonban ez ebben az esetben szóba sem jöhet. Cs. Attila ugyanis két szúrással átvágta a nő verőerét.

Szentségtörő, amit mondani fogok, ezért mindenkitől elnézést kérek. Az, amit a felvételeken láttam, inkább hasonlít egy disznóöléshez, mint egy olyan esethez, amikor valaki indulatból cselekszik. Mind a kettő szúrt csatorna hét centiméteres volt.

– közölte a bíró az elkövetővel.

Cs. Attila a vérengzés után átment a közelben levő polgármesteri hivatalba, és közölte az egyik ott dolgozó ügyintézővel, hogy megölt egy embert, majd a kiérkező polgárőrrel a helyszínen megvárta a rendőröket. A tanúként beidézett önkormányzati dolgozó könnyeivel küszködve idézte fel az esetet: „Azt mondta, megölt valakit. Kérdeztem, hogy kit ölt meg. Azt felelte, hogy csak hívjam a rendőrséget.”

Korábban felmerült, hogy Cs. Attila nemcsak az ügyintézővel, hanem a gyámügyessel és a végrehajtókkal is végezni akart. A mostani beismerő vallomása során viszont már tagadta, hogy ilyesmire készült volna. Az önkormányzati dolgozó azonban felidézte, mit mondott neki Cs. Attila a gyilkosság után:

Azt mondta, nem így akartam, többre készültem, de most már mindegy.

Az elkövetőnél két kést is találtak a helyszínen. Ezt azzal magyarázta, hogy az egyiken dugóhúzó volt, ezért azt arra használta. A másik pedig azért volt mindig nála, mert azzal evett. A későbbi házkutatás során több olyan lőszert is találtak a férfinél, amit nem adott le a nyugdíjba vonulása után. Emellett egy gázriasztó-fegyvert is előkerült. Cs. Attila ezt azzal magyarázta, hogy gyűjtötte ezeket.

A helyszínre érkező polgárőr vallomása szerint Cs. Attila korábban azt mondta neki, hogy öngyilkos akar lenni, mert problémái vannak és hatalmas tartozása van. A gyilkosság napjáról így beszélt: „Odamentem hozzá, azt mondta, hogy nagy gond van, mert valakit lapátra tettem. Végig együttműködő volt. Azt mondta, hogy tőle nem lehet elvenni a gyereket, mert aki ezt megteszi, azt megöli.”

Gál Imre Lászlót, a település polgármesterét is tanúként hallgatták ki: „Andreával próbáltunk megoldást találni arra az esetre, hogy akkor is megoldjuk a család helyzetét, hogy ha elkerülhetetlen a kilakoltatás. Cs. Attila azt mondta, hogy az apjához és a felesége édesanyjához is mehetnek. Aztán kiderül, hogy a férfi apja nem fogadta volna őket, az anyósa pedig nem fogadta volna a gyerekek apját” – magyarázta Gál.

A polgármester szerint a család szeptembertől mehetett volna egy otthonba. Arra az egy hónapra pedig a nagycsaládosoknál lettek volna elhelyezve, ha mégis kilakoltatják őket. Később azonban kiderült, hogy a nagycsaládosok nem fogadták őket.

Cs. Attila a tragédia előtt többször is járt a polgármesternél, aki szerint a tárgyaláson szintén meghallgatott kolléganője, S. V. azt mondta a férfinak, hogy el fogják tőle venni a gyerekeket, ha nem oldja meg az elhelyezésüket. S. V. szerint Cs. Attila ezt követően zavartan viselkedett, és azt mondta, hogy ezt semmiképpen nem fogja megengedni.

Az igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálat szerint a férfi beszámítható és semmi olyan személyiségzavarban nem szenved, ami miatt ne lenne tudatában a cselekménye súlyának. A pszichológusi szakvélemény szerint viszont Cs. Attila meglehetősen fura és ellentmondásos személyiség, akinek a beszámíthatóságát nem lehet megalapozottan megállapítani.