Tamásék az Erste Bankhoz szeptember 20-án adtak be CSOK-kérelmet. A kormányrendelet szerint lakásvásárlásnál 30 nap az ügyintézési határidő, úgy gondolták, ezalatt el is intéződik az ügy, de letelt a 30 nap, és nem történt semmi. Tamás érdeklődött, erre hiánypótlásokat kértek tőle, ráadásul több részletben, bár szerinte előre is lehetett volna látni, hogy milyen dokumentumokra lesz szükség. Úgy tapasztalta, az ügyintézést jelentősen lassítja, hogy a kuncsaft nem közvetlenül a bírálóval áll kapcsolatban, hanem egy közvetítővel (a bank tanácsadónak hívja, Tamás postásnak), így egy-egy kézenfekvő egyeztetés is igénybe vehet akár egy-egy hetet. Egyébként ha az ügyintéző nincs bent, nincs helyettese, tehát olyankor áll az ügy.
Feltűnt neki, hogy mintha a 30 napos határidő letelte után nem lenne semmi ösztönző, hogy mihamarabb kiutalják a családi otthonteremtési kedvezményt. Az ő ügyintézési határidejük több mint 90 napja lejárt, emiatt panaszt is tett a banknál, kivizsgálták az ügyet, de nem találtak hiányosságot. Ezek szerint ez egy teljesen normális ügymenet.
Az idevágó kormányrendelet szerint valóban így van, ha letelt a bírálati határidő, onnantól nincs határidő:
A kérelmet
a) új lakás vásárlása esetén a kérelem benyújtásának napját követő 30 napon belül,
b) új lakás építése esetén a kérelem benyújtásának napját követő 60 napon belül
kell elbírálnia a hitelintézetnek.
(3b) * Ha a kérelem elbírálásához szükséges, a hitelintézet az igénylőtől a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti. A kiegészítésre biztosított időtartam a (3a) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.
Az ügyintézési határidővel kapcsolatos kérdéseinkre az Erste is a kormányrendeletet idézte. Kérdésünkre, jól értjük-e, hogy amikor hiánypótlásra van szükség, onnantól nincs újabb határidő, vagyis a 30 nap bármennyivel meghosszabbodhat-e, közölték:
Az esetek súlyos többségében igen, így van.
Az Erste hozzátette, a hiánypótlásokkal együtt is törekednek a határidők betartására, de ha a hiánypótlás adott esetben egy olyan benyújtandó dokumentum, amely mondjuk módosítást igényel hivatal, ügyvéd, kivitelező vagy tervező közreműködésével – mert speciális az ügylet – akkor elvileg van olyan forgatókönyv, hogy kifuthat a döntési határidőből.
Hogy Tamásék ügylete mennyire volt speciális, azt nem tudjuk megítélni. Egyetlen csavar volt a sztoriban, hogy nem kapta meg a céges hitelt, és helyette más forrást vontak be, ami szerződésmódosítást igényelt, ezen az egy ponton.
A bank szerint minden gördülékenyen zajlik
A bankfióki tanácsadó legjobb tudásának megfelelően tájékoztatja az ügyfelet a kérelem benyújtásához szükséges dokumentumokról, a folyamat lebonyolításáról, részleteiről, előrelátható átfutási idejéről, írta megkeresésünkre az Erste. A tanácsadó minden esetben törekszik arra, hogy a rendeletben meghatározott határidőn belül elvégezze a jogosultsági feltételek vizsgálatát, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a döntés kellően megalapozott legyen, tették hozzá. Pont ez az, amit Tamás nem érzékelt.
A tanácsadó az ügyfél által benyújtott dokumentumoknál az alapfeltétek teljesülését ellenőrzi, és továbbítja bírálatra a központ felé. Amennyiben a benyújtott dokumentum nem felel meg, vagy hiányos a jogosultság vizsgálata szempontjából, úgy korrekcióra, hiánypótlásra visszaküldik a fióki tanácsadónak, aki erről tájékoztatja az igénylőt. Amennyiben a benyújtott dokumentumok további hiánypótlást generálnak, a felelős döntés meghozatala érdekében a banknak további pótlandó információt van jogosultsága kérni az ügyféltől. Ezt a részt viszont megismerte Tamás is.
A bank kiemelte még, hogy a teljes körű ügyfél-tájékoztatás érdekében a honlapjukon és a bankfiókban is elérhető a támogatás igénylésének részletes tájékoztatója, akár nyomtatható formában is.
Van-e következménye, ha nyúlik az ügyintézés?
A kormányrendeletben erre nem találtunk választ, a bank pedig erre a kérdésre nem reagált. Írtunk az MNB-nek, de kiderült, hogy ők nem illetékesek:
A pénzügyi intézmények családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos eljárása nem tartozik az MNB hatáskörébe, a CSOK-ról szóló kormányrendeletet a jegybanki hatáskört megállapító jogszabályok között nem tüntette fel a jogalkotó. Kérdésével (a jogszabály megalkotásában résztvevő) Pénzügyminisztériumhoz vagy a Magyar Államkincstárhoz fordulhat.
Megtettük, de választ nem kaptunk.
Kiemelt kép: Krizsán Csaba /MTI
