A rendőrökhöz hasonlóan a büntetés-végrehajtásban dolgozók közül is egyre többen panaszolják az interneten alacsony fizetésüket, illetve a szervezeten belüli problémákat. Tapasztalt fegyőrök írnak arról, hogy inkább otthagyják az állományt, és a civil életben próbálnak elhelyezkedni. A fizetés mellett a legtöbben a borzalmasan sok túlórát, a rossz munkakörülményeket és a családellenes beosztást nevezik meg a távozás okaként.
A technika kőkorszaki és kevés, a járművek széthullanak alattunk. Nincs elég rádió, nincs ember. Közalkalmazottak (civilek) végeznek szakfeladatokat. Ülnek toronyban, kapun, a csomagvizsgálónál. A fogvatartottak közé behajtják őket, ha biztonsági szemle van. Nulla felkészítéssel, nulla tudással, mindenféle felszerelés nélkül. Bizony nők is férfi börtönökben! Nem az ő hibájuk. Túlóra, túlóra, túlóra! Nincs már kit, és nincs honnan
– írta egy dolgozó.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága folyamatosan toboroz, hogy feltöltse a létszámot. De a rengeteg túlóra, a fizetés, az elavult technika és persze a környezet sem túl csábító. Ráadásul ahhoz is idő kell, hogy az újonnan felvett dolgozók rutint szerezzenek.
Ez nem tartalmazza a hivatásos állomány tagjait megillető pótlékokat (például az idegennyelv-tudásért). Ehhez jön még évi 200 ezer forint cafeteria.
Ezen felül adható az úgynevezett teljesítményjuttatás, amit az előző évi egyéni teljesítményértékelések eredményétől tesznek függővé, és a legjobb esetben is egy-másfél havi pluszt jelenthet egy évben. Tavaly összesen 1 milliárd 259 millió forint teljesítményjuttatást kapott a munkáltatótól a teljes állomány. A 8300 fős fegyveres rendvédelmi szervezetnél az összeg egy főre lebontva mindössze 150 ezer forint.
Ráadásul a mostani jutalmazási rendszer elavult a dolgozók szerint. Problémát okoz az is, hogy a rutinos szakemberek közül egyre többen hagyják ott a testületet.
A szakemberek megszöktek/megszöknek. Aki maradt vagy agyatlan bólogató gép, vagy fogalma nincs semmiről, mert nincs kitől megtanulni vagy nem is érdekli már. Recseg-ropog minden
– írja egy dolgozó, aki szerint a stressz és a sok túlóra a dolgozók egészségét veszélyezteti.
Tavaly volt pár infarktusos kolléga, egy meg is halt, ha jól tudom, bár ez nem nálunk történt. Pár egyéb rosszullét mentős elszállítással, pszichés tünetek garmadája. Némelyik bajtárs rossz zombiként közlekedik az x-edik szolgálatában. Az újak sikítva menekülnek, a régi emberek orra buknak, vagy feleszmélnek és elmennek. Itt nem szabad maradni, mert meghalsz! Itt nincs gyerekkori álom, nincs büszkeség, egyenruha szeretete. Szeméttelep ez, ahol a társadalom hulladékát kezeled.
A dolgozók egyre nagyobb nyomására a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége is lépett. A munkavállalóktól érkező panaszok alapján javaslatokat tett arra, hogy miként tartsák meg, illetve bővítsék a 8300 fős állományt. A javaslatok közt szerepel többek közt olyan egészségbiztosítási rendszer bevezetése, amely nagyobb védelmet és biztonságot nyújt a mostaninál. Mivel sokan a lakóhelyüktől messze teljesítenek szolgálatot, szeretnék elérni, hogy nagyobb legyen a lakhatási támogatás. Ekkora fizetésből ugyanis lehetetlen megélni és albérletet fizetni, pláne, ha valakinek családja van.
Lényegesnek tartják a munkába járás költségének teljes megtérítését, valamint a dolgozók ingyenes meleg ételhez jutását is. Meg szeretnék változtatni az állomány jutalmazását. A pénzösszeg emelése mellett új jutalmazási formákat szorgalmaznak, mint a jutalomszabadság, valamint szeretnék elérni a rekreációs szabadság bevezetését is az eltöltött szolgálati idő után. A szakszervezet szerint az elmúlt évek bér- és létszámproblémáinak megoldása, valamint az állomány hosszú távú megtartása csak úgy lehetséges, ha
- visszaállítják a szolgálati nyugdíjrendszert, megfelelő garanciális elemekkel,
- a rendvédelmi illetményalap, ami tíz éve nem változott, a honvédségi illetményalaphoz igazodik,
- a hivatásos pótlék a rendvédelmi illetményalap 300, a fogvatartottakkal közvetlenül dolgozó állománynál 400 százalékban van megállapítva,
- a cafeteria összege igazodik a versenyszférához.
Megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, miként próbálják orvosolni az említett problémákat. Rákérdeztünk, mennyit kell túlórázniuk a dolgozóknak havonta, hogy működni tudjon a rendszer, és kíváncsiak voltunk arra is, hogy az elmúlt öt évben hányan hagyták el a testületet.
Az ország minden börtönében biztosítottak a biztonságos fogvatartás technikai és személyi feltételei. A kollégák megfelelő létszámban látják el szolgálati feladataikat. A feltöltöttség közel 90%, a fluktuáció a hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében normális mértékű
– közölte Orosz Zoltán, a BVOP szóvivője, hozzátéve, az állomány megtartása érdekében ruházati és lakhatási költségtérítés, mobilflotta-használat, kedvezményes üdülési lehetőség és adott esetben szociális támogatás is adható.
A BVOP elküldte, hogyan alakult az állomány feltöltöttsége az elmúlt öt évben:
- 2014-ben 95,6% volt,
- 2015-ben 96%,
- 2016-ban 95,7%,
- 2017-ben 89,9%,
- 2018-ban 86,8%.
Ebből is látszik, hogy az elmúlt két évben jelentősen csökkent a létszám. A 2018-as adatok szerint 8339-en dolgoznak a büntetés-végrehajtásnál. Mivel ez 86,8 százalékos feltöltöttséget jelent, 9607 embernek kellene dolgozni az állományban ahhoz, hogy mindenhol teljesen fel legyen töltve a létszám.
A büntetés-végrehajtás országos toborzást folytatnak a fluktuáció csökkentése érdekében, tájékoztatásuk szerint folyamatosan veszik fel és képzik ki az új embereket.
A büntetés-végrehajtási szervezet a Belügyminisztérium alá tartozik. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága alá 29 bv-intézet, 12 gazdasági társaság, illetve 4 intézmény tartozik, kettő az állomány képzésére szolgál, kettő a fogvatartottak ellátását biztosítja.
Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu
