A Nyíregyházi Törvényszék másodfokú tanácsa helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, melyben felmentette a pedagógust a kiskorú veszélyeztetésének vádja alól.
A bíróság által megállapított tényállás szerint E. G. egy nyíregyházi középiskola tanáraként az órákon rendszeresen több fiú tanulónak nyaklevest, illetve „kokit” osztogatott. Az ügyészség a tanárt közfeladatot ellátó személy által eljárásában elkövetett bántalmazással vádolta, majd a vádat 5 rendbeli kiskorú veszélyeztetésére módosította. Eszerint a tanár magatartásával a gyermekek erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, és visszaélt hatalmi helyzetével.
Az elsőfokú bíróság a tanárt bizonyítottság hiányában mentette fel az ellene emelt vád alól. A tanulók – bár arról számoltak be, hogy a tanár egyes tanórákon nyaklevest és „kokit” adott nekik – kedvelték a tanárt, s az eljárás egyetlen szakaszában sem kérték a megbüntetését. A bizonyítás eredményeként az erkölcsi veszélyeztetés ténye nem volt megállapítható, a gyerekek is tréfaként, viccként élték meg a pedagógus magatartását.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen vont le a következtetést a tanár felelősségének hiányára. A pedagógus magatartásából megállapítható, hogy a kisebb ütögetésekkel célja a rosszul tanuló, rendetlenkedő, tiszteletlenül viselkedő fiúk rendreutasítása, tanulásra késztetése volt, nem pedig fájdalom okozása.
A 16-17 éves kamasz fiúk olyan fejlett erkölcsi értékrenddel rendelkeznek, hogy tisztában voltak a tanári magatartás tilalmazott voltával. Szégyellték magukat, megalázónak érezték a helyzetet, amit azzal lepleztek, hogy nevettek, elviccelték a pedagógus viselkedését.
A pedagógus a cselekményével folytatólagosan, nagy nyilvánosság előtt elkövetett tettleges becsületsértést valósíthatott meg, amely azonban csak magánindítványra büntethető. A jelenleg már felnőtt korú sértettek nem terjesztettek elő magánindítványt, ezért a cselekmény nem büntethető.
