A Magyar Helsinki Bizottság pert indított az MTI Országos Sajtószolgálata (MTI OS) ellen. Az MTI OS azt a gyakorlatot alakította ki, hogy számos, a kormánynak kellemetlen ügyről szóló közleményt azok tartalmára való hivatkozással nem tesz közzé, azonban elhárítja a felelősséget magától azon kormánypárti közlemények miatt, amelyeket viszont megoszt a nyilvánossággal. Az MTI OS a saját szabályzatában megpróbálta levédeni magát, ám a Kúria kimondta: ha ténylegesen válogatnak a közlemények közzététele során, akkor vállalniuk kell a felelősséget a szűrőjükön átengedett szövegekért. Indulhatnak a helyreigazítási perek, és megfontolható a személyiségi jogi perek tesztelése is azoknak, akikről valótlan híreket tesz közzé az MTI OS – írja az Átlátszó.
Az MTI OS feladata a közélet szereplői közleményeinek közlése, eljuttatása elsősorban a szerkesztőségekhez, amelyek szövegét nem változtatja meg az OS, de arról dönthet, hogy valamit enged-e közzétenni vagy sem. Sok-sok éven át ez a lehetőség egy biztonsági szelepként működött csupán, de ténylegesen az MTI OS szinte minden közleményt lehozott.
A precedens értékű ügy kiindulópontja az volt, hogy 2017 decemberében az OS közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét, amit átvett az anyacég, az MTI is, és arra hivatkozva közölt számos más sajtóorgánum. Ebben a közleményben többek között azt a valótlan tényt híresztelték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) többszáz millió forintot kap külföldről átláthatatlan módon.
Az MHB emiatt helyreigazítási kérelemmel fordult az OS-hez, amit az megtagadott, mondván, a szabályzata szerint neki nincs jogi felelőssége, mert nem ő írta a közleményt.
Az MHB álláspontja szerint ugyanakkor az lehetetlen, hogy az MTI egyrészt válogat az OS útján közzétehető közlemények között, másrészt a döntéseiért semmilyen jogi felelősséget nem visel. Az MTI álláspontja szerint mivel nem ők írják a közleményeket, ezért nem végeznek szerkesztést sem, az pedig jogilag feltétele a helyreigazítási szabályok alkalmazhatóságának.
A másodfokon eljáró bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és kötelezte az MTI OS-t, hogy tegyen közzé helyreigazítást a Kormányzati Tájékoztató Központ közleményével kapcsolatban, amit az MHB kifogásolt.
Végül az MTI OS által kezdeményezett felülvizsgálatban a Kúria is megerősítette, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata szerkesztést végez, így a valótlanul híresztelt tényeket köteles helyreigazítani.
A döntésből az következik, hogy az MTI OS-en megjelent valótlan hírek érintettjei az Alkotmánybíróság által meghatározott keretek között kérhetnek helyreigazítást. Szintén következik a döntésb, hogy az MTI OS a szerkesztés (válogatás) körében hozott döntéseiért jogi felelősséggel tartozik.
Ez jelen pillanatban csak helyreigazítási felelősséget jelent. De nem kizárt, hogy ennél tovább is lehet menni. A valótlanul híresztelt és sértő tényekért sérelemdíjat is megítél a gyakorlat (jóhírnév megsértése címén), így akár vagyoni felelősség is felmerülhet.
Akiknek a közleményeit nem közli az MTI OS, a saját szólásszabadságuk korlátozására hivatkozva szintén próbálkozhatnak perrel, ami végül akár az Emberi Jogok Európai Bíróságán is kiköthet.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
