A kormányközeli intézet közvélemény-kutatása szerint az ellenzék a jobbikosok egyharmadát és a baloldali szavazók egyötödét vesztené el a közös listával. A lemorzsolódást Gyurcsány Ferenc elutasítottságával magyarázzák. Egy szivárványkoalíció esetén a Fidesz-KDNP a 2014-es eredményét felülmúlva 14 EP-mandátumot kapna, az ellenzéki pártok történelmük legrosszabb európai parlamenti eredményét érnék el.
Mind a Jobbik, mind a baloldali pártok (MSZP-Párbeszéd, DK, Momentum, LMP, Liberálisok) szimpatizánsain belül felülreprezentáltak a közös listát elutasítók Kelet-Magyarországon. A DK-sok jóval nagyobb arányban fognának össze akár a Jobbikkal is, mint az MSZP-sek (83, illetve 55 százalék).
Korábban Kozák Márton szociológus éppen a közös lista mellett érvelt, mondván, a Fidesz őszinte bánatára, azzal minden ellenzéki szavazat hasznosul, ráadásul az ellenzéki pártok vonzereje kisebb az Orbán-rezsim taszítóerejénél.
Gyurcsányt a baloldalon sem…
A Nézőpont Intézet felméréséhez adalékként közli, hogy Gyurcsány Ferenc elutasítottsága a magyarok körében még mindig kiemelkedően magas (73%). Továbbra is ő a legnépszerűtlenebb magyar politikus, a Jobbik táborán belül 84 százalék, de még a baloldalon is elutasítja a többség (55%).
A Nézőpontnál a Fidesz-KDNP 54, a Jobbik 14, a baloldali pártok együtt 26 százalékot szereznének külön listán. Közös listaállításnál azonban nagyobb a taszító, mint a vonzó hatása az együttműködési stratégiának, a Fidesz-KNDP 60, a szivárványkoalíció 33 százalékot kapna. .
Ebből következik, hogy Fidesz-KDNP 13 helyett 14, az ellenzéki pártok – a Demokratikus Koalíciótól a Jobbikig – 8 helyett 7 mandátumot szereznének egy most vasárnap esedékes EP-választáson, ha a közös listaállítás mellett dönt az ellenzék.
Kiemelt fotó: Marjai János/24.hulék.
