– derült ki a december 27-i Magyar Közlönyben a miniszterelnök aláírásával közzétett kormányrendeletből. Ami azt jelenti, hogy a kormány tízmilliárdokkal vágja vissza a futballra, jégkorongra, kézilabdára, kosárlabdára, röplabdára és vízilabdára költött közvetett állami támogatás éves keretét.
A 2018-as adatok még nem ismertek, de 2017-ben 93,6, 2016-ban pedig csúcsot jelentő 113,2 milliárd forinttal gazdagodtak e forrásból az említett sportágak.
Ráadásul a keretösszeg a lehetséges maximumot jelzi, amit szinte biztosan nem érnek el a végleges kiadások. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy a sportszervezetek fejlesztési programokat, afféle pályázatokat adnak be, amelyeket a szakszövetségek hagynak jóvá. Ha a terv zöld lámpát kap, az egyesületek akkor kezdhetnek gyűjteni olyan cégeket, amelyek az államkassza helyett nekik utalják a társasági adójuk egy részét. Olyan pedig még nem fordult elő, hogy sikerült volna teljes egészében lehívni az adott évben a szövetségek által jóváhagyott összeget. De az ideális forgatókönyv is legalább 25-30 milliárdos visszaesést vetít előre.
Ugyanakkor a felső korlát egy újdonságot is hoz: az összeget előre elosztják az egyes sportágak között. A szövetségeknek január 15-ig kell beadniuk fejlesztési programjukat a sportért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelyet tájékoztatniuk kell arról is, mekkora összeget szeretnének saját sportáguknak az elérhető 50 milliárdból. A Kásler Miklós vezette tárca február 15-ig teszi közzé a kormány elosztásról szóló határozatát. Ez mutatja majd meg, melyik sportág lesz a legnagyobb vesztese az átalakításnak, de a futball és a kézilabda biztosan nagy árat fizet. A labdarúgás 2016-ban 41, 2017-ben legalább 37,5, a kézilabda pedig 2016-ban 33, 2017-ben legalább 22 milliárd forintot könyvelhetett el e forrásból, az 50 milliárdos keretből az következik, hogy mindkét sportág súlyos milliárdokat bukik az idén.
A minisztérium feladata lesz a minőségbiztosítási (benchmark) rendszer kialakítása is, amelyben rögzítik, hogy egyes jogcímeken mennyi támogatást lehet maximum jóváhagyni. Ezen kívül a sportszövetségi elnökségek is meghatározhatnak fejlesztési prioritásokat, ez alapján is dönthetnek az egyesületek kérelmeiről. Ugyanakkor a felcsúti akadémia országában nem meglepő módon kiskaput azért hagynak a rendszerben: az Emmit vezető miniszter a sportági döntéshozók kérésére egyedi esetben eltekinthet a benchmark-rendszerben rögzített összeghatároktól.
Lesz tao 2 stadionokra
Miközben a taóra szánt pénz radikálisan csökken, szélesítik a felhasználási lehetőségeit. Bekerült a kormányrendeletbe, hogy
Ez már csak azért is érdekes, mert első ránézésre nem érthető, hogy az uniós versenyjoggal miként illeszthető össze az intézkedés. A közösségi szabályok tiltják a piaci szereplők ilyen típusú közvetett állami támogatását, márpedig a dinamikusan fejlődő futballpiacon egyértelmű piaci előnyt jelent, ha az klub közpénzből fizetheti a stadionrezsit.
Azért is meglepő a szöveg megjelenése a jogszabályban, mert korábban Szabó Tünde államtitkár egyenesen tao 2-t vetített előre, amelynek célja az arénák üzemeltetésének támogatása lett volna. Ebből az elképzelésből azonban a kormány kifarolt, a 24.hu-nak akkor forrásai azt mondták, kockázatos lett volna jelentős változásokat eszközölni a Brüsszel által elfogadott tao-programon, mert előfordulhatott volna, hogy az Európai Unió részletesen elemezni kezdi a jogszabály eddigi tapasztalatait.
Szigorodik az ellenőrzés
A jogszabályban számos egyéb módosítás is helyet kap, és ezek szinte kivétel nélkül a pénz felhasználásnak szigorítását, az ellenőrzés lehetőségeinek szélesítését jelentik. Mint ismert, a kulturális taót megszüntették, miután a kormányzatban úgy ítélték meg, hogy a pénz jó részét egyszerűen hazaviszik. Nyilvánvaló, hogy a sportban hasonló rendszerszintű visszaélések, torzulások voltak, vannak, ám amíg a művészek kollektív büntetésként megkapták a támogatási forma kivezetését, a sportban korrekcióval próbálják hatékonyabbá tenni a közpénz felhasználását. Ugyanakkor a rendelet egyetlen mondata megmutatja, hogy az előadóművészeti támogatás átalakításával kultúrharcos céljai voltak a kormánynak. A sportról szóló szövegben ugyanis az szerepel:
A látvány-csapatsport támogatás keretében közvetítő eljárását igénybe venni, közvetítői tevékenység ellenértékét elszámolni nem lehet.
A közvetítők megjelenésével kialakuló másodlagos iparág volt az, amelyik miatt a kulturális taót a legtöbb bírálat érte, ám mint a kormány a sportos jogszabályban megmutatta, nem olyan nehéz kiküszöbölni a nyerészkedőknek mondottakat a rendszerből.
Néhány részletet még érdemes kiemelni, mert azok mutatják, melyek lehettek a sporttao legfertőzöttebb területei. Például a képzésre lehívható támogatásoknál rögzítik, hogy az oktatók és a helyszín költségei csak a képzés idejére számolhatók el, amiből következik, piaci költségeket is szépen könyvelhettek el úgy, hogy végül az állam finanszírozta a rezsit.
Az ingatlanfejlesztések költségei is sokszor szaladhattak el indokolatlanul, mert az új szabályozás szerint 15 százalékos költségnövekedés alatt is kérhetik a szövetségek igazságügyi szakértő bevonását.
Az ellenőrzési formákat is bővítik, több jogosultságot adnak az elszámolások vizsgálatára: tételes adóellenőrzést kezdeményezhetnek a szövetségek a NAV-nál, ha a számlák, számviteli bizonylatok erre okot adnak, akár csak azért is, mert eltérnek a benchmark-rendszerben rögzített határoktól. Szankcióként megjelenik, hogy akár a támogatót, akár a támogatott sportszervezetet ki lehet zárni a taorendszerből, ami a sportszervezetek aktuális gazdálkodásának ismeretében sok esetben akár azonnali összeomlásukat is jelentheti.
Kiemelt kép: kormany.hu / MTI
