A kormányt a gyűlölet szításával vádolják, kedvenc egyetemén ez ellen harcolnak

Főkapitányi engedéllyel 550 rendőrnek tartanak a közeljövőben a gyűlölet-bűncselekményekről szóló továbbképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az online kurzust az NKE munkatársai a CEJI (A Jewish Contribution to an Inclusive Europe, Zsidó Hozzájárulás Egy Befogadó Európához) nevű, Brüsszelben működő, az Európai Bizottság és az Open Society Foundation által is támogatott civil szervezettel közösen hozták össze.

Tehát kormányzati szóhasználattal élve Soros-pénzből, az EU támogatásával arra képzik ki a magyar rendőröket az idegenellenesség növekedéséért felelőssé tehető kormány által bőkezűen pénzelt állami egyetemen, hogy jobban védjék az idegeneket, és jobban büntessék azokat, akik ártanak nekik.

Magyarországon nincs gyűlölet?

Magyarországon évente ötvennél kevesebb gyűlölet-bűncselekményt regisztrálnak. Összehasonlításképpen az Egyesült Királyságban 60 ezer környékén van ez a szám.

Hatalmas látenciával kell számolnunk, ennél sokkal több ilyen kategóriába sorolható bűncselekmény történik Magyarországon

– mondja Kozáry Andrea professzor, az NKE Nemzetközi és Európai Rendészeti Tanszékének oktatója, aki a cikk elején említett kurzusért felel az egyetem részéről. A magas látenciának összetett okai vannak, és nem is ugyanakkora a rejtve maradás minden érintett csoporttal szemben elkövetett gyűlölet-bűncselekménynél. Ezért mondja a professzor, hogy a gyűlöletbűncselekmény-statisztika „a társadalom tükre” is.

A gyűlölet-bűncselekményekről szóló statisztikák feltupírozása és alacsonyan tartása is lehet cél: azt lehet sugallni, hogy nincs ilyen probléma egy társadalomban, de azt is, hogy egy csoport ellen igenis kifejezetten erőszakosan, fenyegetően lépnek fel – ebben nyilvánvalóan nagy szerepe van a politikának is.

Magyarországon a legtöbb esetben romák, vallási és szexuális kisebbségek vagy menekültek esnek áldozatul gyűlölet-bűncselekményeknek, ennek ellenére többször előfordult már az, hogy romákat ítéltek el gyűlölet-bűncselekmények elkövetőiként magyarellenességért, az ellenük elkövetett bűncselekményeknél viszont csak nagyon ritkán gondolják, hogy gyűlölet motiválta a tettest.

A rendőrség évek óta nem tesz közzé erről statisztikákat, de több civil szervezet próbál ilyeneket összeállítani. Nehézség, hogy a közösség tagja elleni erőszak és a közösség elleni uszítás tényállások nem fedik a gyűlölet-bűncselekményeket, mert például rongálások is kerülhetnek ide, mondjuk horogkereszt rajzolása sírokra.

A 2012-ben alapított Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsopor­thoz tartozó egyik civil szervezet, a Háttér Társaság – amelynek vezetője, Dombos Tamás szintén szakértőként dolgozik a projektben – a rendelkezésünkre bocsátotta a legfrissebb statisztikákat. Ezek legfontosabb számai, tanulságai itt láthatók:

Mindkét vizsgált tényállásnál nagyon kevés az esetszám, ráadásul a közösség elleni uszítás miatt indult eljárásokat hatalmas arányban el is utasítják. 2017 januárja óta egyetlen ilyen ügy sem jutott el a vádemelésig. A rendőröknek indított kurzus a többi között ezen is akar változtatni.

Van min javítani

Az egyetemi képzésre járó leendő rendőrtiszteknek már 2013 óta tartanak gyűlölet-bűncselekmény szemináriumot az NKE-n, ami Kozáry Andrea elmondása alapján bár szabadon választható, mégis népszerű, mindig túljelentkezés van rá. Tehát a gyűlölet-bűncselekmények oktatása nem teljes újdonság az egyetemi képzésben, viszont a tiszthelyetteseket képző szakgimnáziumban nem hallanak ilyesmiről a diákok.

Javasoltam többször, hogy a szakgimnáziumokban is foglalkozzanak a gyűlölet-bűncselekményekkel, mert a járőrök, a „posztos” rendőrök fognak a leginkább találkozni az áldozatokkal, nekik kell felismerniük a helyzetet, és jelenteniük a gyűlölet-bűncselekmény gyanúját

– taglalta az egyetemi tanár az oktatás szerepét. Sajnálatos módon az egyetemi képzés elindulása és más újdonságok sem vezettek eddig a gyűlölet-bűncselekmények regisztrációjának emelkedéséhez.

2012 óta létezik a rendőrségen a gyűlölet-bűncselekmény szakvonal, amely az Országos Rendőr-főkapitányság kezdeményezésére jött létre, egy alezredes koordinálja, illetve minden megyében egy nyomozó vezeti.

A már említett Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsopor­t pedig elérte, hogy

• a büntető törvénykönyv gyűlölet­beszédre és gyűlölet-bűncselekményekre vonat­kozó rendelkezései immár nevesítetten védik a szexuális irányultság, a nemi identitás és a fogyatékosság szerinti csoportokat, és a törvény továbbra is bünteti a kö­zösség tagja elleni erőszak előkészületét;
• a gyűlölet-bűncselekmények könnyebb felismerése érdekében listát fogadtak el a hatóságok számára az előítélet-indikátorokból, amik alapján könnyebben felismerhető, ha egy bűncselekményt előítéletes indítékból követtek el;
• és 2018 júliusa óta minden bűncselekmény esetén lehetőség van az előítéletes indítékot a statisztikai rendszerben feltüntetni, és megjelölni, hogy a bűncselekmény mely csoport tagja ellen irányult – igaz az újítás óta ezek az adatok még nem látszanak az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikában.

Tehát jelentősek az erőfeszítések, hogy láthatóbbá és így büntethetőbbé tegyék a gyűlölet-bűncselekményeket, az eredmények egyelőre mégsem látszanak. Ennek okai a többi között, hogy

• az áldozatok nem merik jelenti a bűncselekményt, mert gyakran nem is tudják, mi az a gyűlölet-bűncselekmény,
• vagy nem bíznak eléggé a rendőrségben,
• a rendőr képzetlen ezzel kapcsolatban, vagy akár ő maga előítéletes,
• a rendőrség nem szeretne plusz munkát, vagy romló statisztikai mutatókat a gyűlölet-bűncselekmények regisztrálása miatt,
• az ügyész nem látja megalapozottnak, hogy gyűlölet-bűncselekmény miatt tegyen feljelentést.

A sor még folytatható, de a továbbiakban arra koncentrálunk, hogy a politikai klíma sem feltétlenül kedvez a gyűlölet-bűncselekmények regisztrálásának, ami nem csak Magyarországon igaz, hanem ennél sokkal szélesebb körű jelenség.

Erőszakspirál

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége decemberben publikált egy tanulmányt, amelyből kiderül, hogy az antiszemitizmus sosem látott magasságban van

– mondta Tiina Astola, az Európai Bizottság Jogérvényesülés és fogyasztópolitika nevű főigazgatóságának vezetője Brüsszelben a CEJI által rendezett Facing All The Facts (Nézzünk szembe a tényekkel) konferencián. A konferencia a záróeseménye volt annak a közös munkának, amelynek az egyik eredménye az a kurzus, amit a magyar rendőrök is elvégezhetnek.

A konferencián kiderült, hogy nemcsak az antiszemitizmus, hanem a gyűlölet-bűncselekmények általában mutatnak növekvő tendenciát szerte Európában. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van a menekültválsággal és a bevándorlók elleni egyre erősebb érzülettel, amire sok populista párt még rá is erősít.

Joanna Perry, a CEJI vezető kutatója szerint azért is növekszik a szkepticizmus a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben, mert szélsőséges pártok szalonképessé teszik ezek elkövetését. Más hozzátette, hogy az iszlamisták által elkövetett terrorcselekményeket, illetve gyűlölet-bűncselekményeket a radikális imámok ideológiailag támasztják alá. Ezzel is magyarázható a többi között az egyre durvább antiszemitizmus. A konferencia résztvevői között abban egyetértés volt, hogy a békés többség elítéli ezt.

Viszont az is tapasztalható, hogy a radikalizmus, az ezzel terjedő gyűlöletbeszéd, majd az ezt követő gyűlölet-bűncselekmények által elharapózó verbális és fizikai erőszak hatása ellenhatást vált ki: azaz az erőszak erőszakot szül. Az Egyesült Királyság igazságügyi minisztériumának is dolgozó kutató, Paul Giannasi megjegyezte, hogy a londoni terrortámadások után érezhetően megnőtt a színes bőrű bevándorlókkal szembeni gyűlölet-bűncselekmények száma. Ez ismét a terrort fűti, és kész is az ördögi kör, egy nehezen megtörhető erőszakspirál.

Alexa Hassan, a Moonshot CVE nevű startup munkatársa adatokat is mutatott: a pittsburghi lövöldözés után 92 százalékkal nőttek meg az USA-ban az olyan internetes keresések, amelyeket a Ku Klux Klanhoz való csatlakozás miatt indítottak. A startup azon dolgozik, hogy ilyenkor ne találja meg a kereső a valóban releváns oldalakat, ezért szerződtek a Google-lel, hogy egy olyan általuk kifejlesztett algoritmust futtasson a keresőmotor, amely hátrasorolja vagy akár láthatatlanná is teszi az ilyen oldalakat.

Ez azonban csak felületi kezelés, a gyűlölet-bűncselekményekhez vezető feszültség enyhítése nemigen következik be ettől. A valós enyhüléshez több intézmény, szervezet, és állami szintű akarat összehangolása kellene.

Szolgálunk és mindenkit ugyanannyira védünk?

A konferencián kiderült, hogy nagyjából egyetértés is van abban is, mit kellene tenni a gyűlölet-bűncselekmények regisztrációjának növeléséhez, aztán a bírósági elítéléséig viteléhez. Azonban mégsem ez történik, hanem az, amit Giannasi a „radikalizmus folyamatos fokozódásának” nevez, és az előző részben tárgyaltunk.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a politikai kommunikáció nem befolyásolja  társadalmat, és így a rendőröket is

– mondta a magyar helyzetre is értve Kozáry Andrea. Ha szétnézünk a világban, mindenütt láthatjuk, hogy a szélsőséges pártok módszeresen bűnbakot csinálnak bizonyos csoportokból. Azt pedig rengeteg tanulmány, kutatás bizonyította, hogy a bűnbakképzés és az előítéletek elterjedése a társadalomban a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények terjedéséhez vezet.

Nem véletlen, hogy a konferencián többen megjegyezték, elég pikáns a magyarok részvétele a projektben, mert a magyar kormány sokszor úgy kommunikál, hogy az sokak szerint kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.

Az ebből keletkező disszonancia a magyar rendőrségnél is érezhető. Példa erre, hogy nem olyan régen a hajléktalanság is védett tulajdonság lett a magyar jogrend szerint, azaz ha valaki azért ver meg egy embert, mert hajléktalan, akkor vádolható gyűlölet-bűncselekmény elkövetésével is. Ezzel párhuzamosan viszont a hajléktalan-rendelet oda vezetett, hogy önkormányzati megbízású cég emberei alázták és ütötték a hajléktalanok embereket.

Az ilyen egymással ellentétes üzenetek nyilvánvalóan nehéz helyzetek elé állítják a rendőröket is, főleg ha mondjuk azt tanulják az NKE-n, hogy a hajléktalanok különös védelmet érdemelnek.

És itt jön a képbe az, hogy „mi csorog le” a kormánytól a belügyminisztériumon át a rendőrökig. A gyűlölet-bűncselekményekkel szemben minden csoportot védeniük kell, viszont amíg a migránsokról a kormány elítélően beszél, az LMBTQI-emberekhez szintén nem túl pozitív a hozzáállása, addig az antiszemitizmus ellen felszólal rendszeresen, még ha ezt sokan kételyekkel fogadják is, és az antiszemitizmus terjesztésével vádolják a kormányt a Soros-ellenes kampány miatt. Eközben viszont a Tett és Védelem Alapítványt félmilliárd forinttal támogatták meg, hogy kutassa és lépjen fel az antiszemitizmus ellen Brüsszelben is.

A törvény értelmében természetesen nem lehet különbséget tenni a különböző csoportok között, de a politikai-, társadalmi klíma mégis meghatározza, hogy mit regisztrálnak gyűlölet-bűncselekményként, és az NKE-n is azt oktatják, hogy minden csoporttal szemben elkövetett gyűlölet-bűncselekményt ugyanúgy kell kezelni.

Az ennek tanítását célzó kurzushoz vezető munkát pedig a hírek szerint a közigazgatási bíróságok élére kiszemelt volt rektor, Patyi András, és az egyébként korábban a gyűlölet-bűncselekményekkel komolyabban foglalkozó új rektor és médiatanácstag Koltay András is támogatta, illetve támogatja.

Kiemelt képünkön:A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) végzős hallgatói a Ludovika Fesztiválon, a honvédtisztavatást megelőző, úgynevezett száznapos ünnepség egyik központi programján az egyetem épülete előtti Ludovika téren 2018. május 12-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI