Belföld
This photo taken on October 18, 2018 shows a worker welding truck parts at a factory in Weihai in China's eastern Shandong province. - China's economy grew at its slowest pace in nine years in the third quarter, as a campaign to tackle mounting debt and trade frictions with the US had an effect. (Photo by STR / AFP) / China OUT

Túlóraemelés nélkül is durván túlhajthatják a dolgozókat

Korábban a témában:

A szakszervezetek tiltakoztak a Munka Törvénykönyve (MT) tervezett változtatásai ellen, mert szerintük súlyosan sértik a dolgozók érdekeit az éves túlóramaximum emelése 300-ról 400-ra (kollektív szerződés esetén 250-ről 400-ra), illetve az, hogy a munkaidőkeret lehetséges hosszát egy év helyett három évben rögzítenék.

Employee in general store slicing meat in kitchen
Kihajtanák a dolgozókból a szuszt is, jön a modern rabszolgaság
Kiakadtak a szakszervezetek a kormány 400 túlórás tervén.

Már most is túllépik a maximális túlórát

Már most is túlmennek az előírható éves maximális túlórán egyes ágazatokban, állítja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke. Példaként a közlekedési és a vasas szakszervezet által lefedett dolgozói kört említette, ahol már most is jóval meghaladják a túlóraplafont. Hogyan lehetséges ez? Különösen így ősz felé jellemző, hogy a munkáltató aláíratja a dolgozóval, hogy hajlandó 250 (kollektív szerződés esetén) illetve 300 órán felül is túlórázni. Ez jogellenes. Mégis bevett gyakorlat.
Sőt, ha ilyen történik, a dolgozók azt kérik rendre a szakszervezettől, hogy ne legyenek nagyon szigorúak ezekkel az aláírásokkal, mert ők szeretnének a túlórák révén több pénzt keresni.

Nem a munkaadók és munkavállalók törvénytelen összekacsintásával, extra túlórákkal kellene elérni, hogy a dolgozók jobban keressenek. Hanem tisztes bért kellene fizetni, a megengedett munkaidőre.

Ha rendesen megfizetnék a dolgozókat, akkor nem lenne szükség ilyen trükközésre. Sőt, munkaerőhiány sem lenne – jegyezte meg.

Budapest, 2016. február 19.
Az éves beszámolóról szavaznak a Magyar Szakszervezeti Szövetség rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában 2016. február 19-én. Szemben Kordás László, a szervezet elnöke.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Az éves beszámolóról szavaznak a Magyar Szakszervezeti Szövetség rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában. Szemben Kordás László, a szervezet elnöke.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A KSH adatai szerint 2018 január-szeptemberben nemzetgazdasági szinten majdnem 80 millió túlórát teljesítettek a magyarok.

A hároméves munkaidőkeret nem tárgyalási alap

A MASzSz hiányolja az előzetes egyeztetést, ezért szeretnék összehívatni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF), hogy a kormánnyal és a munkáltatói érdekképviseletekkel is átbeszéljék a javaslatot. A szakszervezet azonban csak az egyik kérdésnél hajlana kompromisszumra. Munkaidőkeretet nagyon sok cég használ Magyarországon, de

hároméves munkaidőkeretet biztosan nem szeretne a szakszervezet. Ez egy rossz javaslat, nem tárgyalási alap

– szögezte le Kordás László.

Nem zárkóznának el viszont teljesen attól, hogy több lehessen az éves maximális túlórák száma, mert megértik, ha van ilyen munkáltatói igény. Cserébe viszont olyan változtatásokat szeretnének a MT-ben, amelyek a dolgozóknak kedveznének, ezeket a szakszervezet már korábban összefoglalta 49 pontban. Példaként említette, hogy a közszolgáltatóknál nem lehet eltérni a MT-től, akkor sem, ha ebben egyetértene a munkáltató és a szakszervezet is.

Olyan, mint a vasárnapi nyitvatartás

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László szerint jó szándékú a tervezet, de némi finomításra szorul. A munkaerőhiány képzett dolgozók hiányát jelenti, és a versenyképes ágazatokat, azok beszállítói körét érinti a legjobban. Mára már olyan szintet ért el, hogy kellene pluszrugalmasság a foglalkoztatásban, amire a tervezet lehetőséget adna. Ezt a munkaadók támogatnák, mert lehetnek olyan iparágak, ahol tényleges segítséget jelenthet.

Azt viszont ők isnehezményezik, hogy az érdekképviseletekkel előzetesen nem egyeztettek a beterjesztők. Ha lettek volna előzetes egyeztetések, könnyebb lenne a változtatásokat átvinni – tette hozzá. Így most sok kérdés merül fel nemcsak munkavállalói, hanem munkáltatói oldalon is. Hogyan érinti a cégeket, ha éven túl nyúlik el a munkaidőkeret elszámolása? Csak azokat a nagyobb cégeket érinti majd a változtatás, ahol van kollektív szerződés, és a munkáltató kell, hogy egyeztessen a szakszervezettel, vagy esetleg a kisebb cégeket is? – mondott példákat.

A szakszervezetek reakcióira utalva megemlítette, a közlekedési szakszervezetek részéről felmerült, hogy majd az így is túlterhelt buszsofőrök a tizenötödik órában elalszanak. Ezt senki nem akarja, szó nincs róla, hogy ez lenne a cél. Ha lett volna előzetes egyeztetés, akkor az ilyen részletkérdéseket is lehetett volna előre tisztázni.

A VOSZ azt szeretné, hogy a munka világát érintő változásokról szakmai döntés szülessen.

A 400 túlóra, vagy a hároméves munkaidőkeret csak lehetőség, ugyanolyan, mint a vasárnapi nyitvatartás, vagy a rugalmasabb nyugdíjas munkavégzés. Nem kötelezőek. Ha a szakszervezetek úgy érzik, sérülhetnek a munkavállalók érdekei, az is azt jelzi, hogy szükség lenne egyeztetésre egy ilyen döntés előtt.

Budapest, 2010. január 18.
Egy buszsofõr elvesz egy járatjelzõ táblát a BKV óbudai telephelyén. A sztrájkot meghirdetõ szakszervezetek és a BKV menedzsmentje január 17-én este megállapodtak a kollektív szerzõdésrõl, így nulla órától felfüggesztették a sztrájkot. Normál menetrend szerint járnak a buszok, a villamosok, a trolik, valamint a metró- és a HÉV-szerelvények.
MTI Fotó: Kovács Attila
Egy buszsofőr elvesz egy járatjelző táblát a BKV óbudai telephelyén
Fotó: Kovács Attila / MTI

Milyen hatása lenne a változtatásnak?

A szakszervezeteknél kiverte a biztosítékot, hogy:

  • bármikor be lehetne rendelni a munkavállalókat túlmunkára,
  • a heti két pihenőnap bármely napra eshetne,
  • egyenlőtlen lenne a munkaidő-beosztás,
  • a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak csak havi egyszer maradhatnának otthon munkaszüneti napon (=vasárnap),
  • a hároméves maximális munkaidőkeret mellett elég lenne az azon felüli túlmunkák díjával és a szabadnapokkal háromévente elszámolni a dolgozóval.

A veszély valóban fennáll Vida Sándor munkajogász szerint is, de mint felhívta rá a figyelmünket, azért nem eszik olyan forrón a kását.

A dolgozó hozzájárulása nélkül nem megy

A munkaidőkeret emelése azoknál a munkavállalóknál lehetséges, akik már most is munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkeretet a munkaszerződésben, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó tájékoztatóban rögzítik. Ha változnak a feltételek ezekben a dokumentumokban, azt a munkavállalónak is el kell fogadnia (alá kell írnia).

Ugyanez a helyzet az elrendelhető túlóra maximumával is: csak a dolgozó hozzájárulásával emelhető a keret. És a dolgozó megteheti, hogy nem írja alá a változtatást, elutasíthatja a munkaadó emelési tervét.

Hiába változik a Munka Törvénykönyve, önmagában ettől még a munkáltató nem érvényesítheti a túlóra- és munkaidőkeret felemelését.

Ezek ugyanis lényeges változtatások, amelyekhez kell a dolgozó hozzájárulása is. Ha a MT-be bekerül a legfeljebb évi 400 túlóra és a maximum hároméves munkaidőkeret, az pusztán lehetőség, nem kötelező.

Óva inteném a munkavállalókat attól, hogy aláírják,

mondta a tervezett változtatásokra.

Az új munkavállalónak nehezebb dolga lesz

Kicsit más a felállás akkor, ha új munkavállaló felvételéről, új munkaszerződésről van szó: ekkor ragaszkodhat hozzá a munkáltató, hogy amit az MT megenged, azt kérje. De a munkavállaló ekkor is vétózhat, azzal, ha nem vállalja el a munkát, nem írja alá a felkínált szerződést. Ilyen munkaerőhiányos helyzetben mondhat nemet.

Ahol van kollektív szerződés, ott abban kell rögzíteni például azt, hogy mennyi lehet az éves túlóra maximuma, illetve a munkaidőkeret. Ehhez viszont kell a dolgozói érdekképviselet hozzájárulása. Magyarul a szakszervezet jóváhagyása nélkül nem kerülhetnek be a változtatások a kollektív szerződésbe.

Másrészt úgy nem lehet túlórát elrendelni, hogy a dolgozó következő napi munkavégzése megkezdéséig ne legyen meg a minimálisan előírt pihenőidő, ami az alapszabály szerint 11 óra, készenléti munkáknál pedig nyolc óra – jegyezte meg a munkajogász.

Kiemelt kép: AFP 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Police officers tear the shirt of a protester during a clash inside a shopping arcade in Sha Tin of Hong Kong after a rally against a controversial extradition law proposal in Sha Tin district of Hong Kong on July 14, 2019. - Riot police and protesters fought running battles in a Hong Kong shopping mall on July 14 night as unrest caused by a widely loathed plan to allow extraditions to mainland China showed no sign of abating. (Photo by Philip FONG / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.