A Teve utca 45. szám alatt található ötvenvalahány lakásos társasház látványa lehangoló. Omladozó, rohadó falak, befalazott ablakok mindenütt. Az egyik oldalán építkezés, a másik oldalon pedig már le is bontották az épülettömböket. Ezt a romos társasházat is már rég eltüntették volna, de a több mint 450 ott lakó közül két lakástulajdonossal sehogy sem  tudott zöld ágra vergődni a XIII. kerületi önkormányzat és a közszolgáltató.

A gazos udvaron roskadozó fagerendákat, középről kitört ablakokat, befalazott ajtókat látni. Az embernek olyan érzése van, mintha egy kísértetházban vagy egy múlt századi börtönben lenne.

„Amikor öt évvel ezelőtt elkezdték ezt a kisajátítást, akkor még nem így nézett ki. Csak hát ugye évek óta senki nem törődik vele. Négy ötvenlakásos társasházat érintett még itt a szanálás, de mostanra már csak ez az egy ház maradt. Úgy volt, hogy elbontják, megegyezünk és új lakást kapunk. Annak, pedig akinek devizahitele volt, és több volt, mint a lakása értéke, kifizetik a hitelét, és kap önkormányzati lakást. Először azokkal állapodtak meg, akik elfogadták az általuk ajánlott 212 ezres négyzetméterenkénti árajánlatot. Ezt követően a szociális bérlőkkel egyeztek meg. Velük is gyorsan dűlőre jutottak, mert nekik még tudtak és akartak is biztosítani cserelakásokat. Akik viszont itt maradtak, azokkal elkezdtek időhúzásra játszani” – mondja Vaszilkó Ferenc, miközben felsétálunk az emeleten lévő lakásába, ahol egy albérlőjével él. Látszik, hogy pár évvel ezelőtt fel volt újítva, de az is, hogy nem fejezték be a munkát.

„Legalább kétmilliót költöttem rá, de miután megtudtam, hogy milyen sors vár rá, abbahagytam a felújítást. Minek szépítgessem, ha úgyis lerombolják” – legyint.

Vaszilkó azt mondja, eleinte az akkor alpolgármester, ma országgyűlési képviselő Hiszékeny Dezső és Hegedűs Gyula ügyintéző kezelte a kisajátítással kapcsolatos dolgokat. Azt állítja, már akkor voltak olyan fenyegető jellegű megjegyzések, hogy akivel nem tudnak majd megegyezni, azoknak viselniük kell a bontás költségeit. Először 2013 áprilisában mentek ki hozzá felmérni, milyen állapotban van a lakás, megegyezniük azonban nem sikerült. A férfi azt mondja:

Négyzetméterárakat számoltak, majd elmondták, milyen megoldások lehetnek. A szüleimmel elmondtuk, hogy csereingatlant szeretnénk, úgy, hogy terheljük rá a korábban felvett hitelemet, amiből még volt hétmillió. Ezt követően mutattak egy lakást, de az annyira brutálisan rossz állapotban volt, hogy nem lehetett elfogadni. Ezután megegyeztünk, hogy keresünk egy önkormányzati lakást, amit én megkapok majd bérleménybe. Apu kivett szabadságot, és elmentünk megnézni öt-hat lakást. Összeírtuk a listát és átadtuk Hegedűsnek. De nem történt semmi, teljesen eltűnt.

Ezt követően egy másik ügyintézőhöz került az ügy. Ám vele sem sikerült dűlőre jutniuk. Erről így beszél Vaszilkó:

„Azt mondta, hogy speciális esetek vagyunk, ezért velünk majd a végén egyezkednek, tehát addig nem állnak szóba velünk. Ez így is lett. Két évvel később, 2015-ben kaptunk egy levelet, hogy kisajátításra adnak 212 ezer forintot négyzetméterenként. Tehát ugyanannyit kínáltak a negyvenszázalékos ingatlanár-robbanáskor is, mint amennyit két évvel korábban. Holott ekkor már 380 ezer forint volt az itteni lakások négyzetmétere. Ezt követően írtam egy levelet, hogy piaci áron fizessék ki a lakást.”

Hazaér a szemközt lakó Varga István is, hármasban folytatjuk a beszélgetést. A megtört embert kérdezni sem kell, árad belőle a panasz.

Amikor elkezdték a szanálást, megkérdeztük, van-e lehetőség arra, hogy a tulajdonjogért cserébe átvállalják a lakáson lévő hitelt, mi pedig kapjunk egy önkormányzati bérleményt. Azt mondták, ez természetesen megoldható. 2014-ben egy másik tulajdonostársammal többször is bementünk az önkormányzathoz és telefonon is kerestük őket. Mindig azt válaszolták, hogy folyamatban van az ügyünk. Végül meguntuk, és írtunk egy levelet a polgármesternek. Erre azt válaszolták, hogy mindent megoldanak, és majd keresnek bennünket. Ehelyett azonban továbbra is küldözgették a jóval piaci ár alatt lévő ajánlatokat

– mondja Varga, aki szomszédjához hasonlóan nem fogadta el az ajánlatot. Innentől egyenes út vezetett az egyre kilátástalanabbnak tűnő háborúskodás felé.

Elindították a kisajátítási eljárást. Ellenem arra hivatkozva, hogy nem reagáltam a vételi ajánlatra. De mit reagáljak, ha egyszer nem ezt beszéltük meg? Utána pedig jöttek ezek a mocskos dolgok, hogy nincs takarítás, nincs elvíve a kuka. De a mostani húzásuk volt a legdurvább. Jöttek és egész egyszerűen levágták a gázt. Már egy évvel korábban is megpróbálták. Csak akkor Feri pont kint volt a ház előtt és nem engedte nekik

– teszi hozzá dühösen. Vaszilkó szerint mindezt úgy tették, hogy senki nem értesítette őket arról, hogy fűtés nélkül maradnak a télre.

„Az egyik nap, amikor jöttem haza a munkából láttam, hogy ki volt ásva a gödör. Láttam, hogy ott van a gázcsonk. Felhívtam az önkormányzatot, hogy mégis mit csinálnak, azt felelték, hogy le fogják vágni a gázt. Kérdeztem, hogy most, a fűtési szezon kezdetekor? Azt mondták, hogy ők rendelték meg és le fogják vágni. Ezt követően bementem a Nemzeti Közművekhez, hogy tudnak-e erről. Azt mondták, hogy tudnak róla, és az önkormányzat megrendelheti, mert az ő tulajdonuk. Nekik pedig nem kell vizsgálniuk azt, hogy jogtalan-e és hogy nekem van-e szerződésem a gázművekkel. Holott rendes szerződésem van a szolgáltatóval, és minden számlámat fizetem. Még csak értesítést sem kaptam arról, hogy kikötik a gázt” – panaszolja.

Kiderült, hogy a közös képviselő sem tudott arról, hogy a társasházban leforrasztják a fővezetéket. Vaszilkó meséli tovább történetét: „Felhívtam az ügyészséget. Ott azt mondták, hogy ha már van bírósági eljárás, akkor nem tudnak intézkedni. Ezt követően felhívtam a rendőrséget. Ők azt mondták, hogy amíg nincs bűncselekmény, addig nem tudnak kijönni. Felhívtam a kormányhivatalt, az építésfelügyeletet, a fogyasztóvédelmi osztályt, a műszaki osztályt, de hiába. Senki nem tett semmit. Kimentem a munkásokhoz és megkértem őket, hogy fejezzék be az ásást. Erre kihívták rám a rendőröket. Kijöttek, de nagyon jó fejek voltak. Azt mondták, hogy amíg nem csinálunk a munkásokkal semmit, addig nem avatkoznak közbe, ha pedig levágták, menjünk be és tegyünk feljelentést.”

Így is lett. Amikor levágták a gázvezetéket, Vaszilkó Ferenc bement a kerületi rendőrkapitányságra és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Ebben leírta, hogy a Nemzeti Közművek ügyfélszolgálatától azt a tájékoztatást kapta, hogy az önkormányzat volt a megrendelő. Arra is kitért, hogy a társasházban lévő saját tulajdonú lakása jelenleg is bírósági eljárás alatt áll, a lezárult kisajátítási eljárásban hozott határozat végrehajtását pedig közbenső bírósági ítélettel felfüggesztették. Azaz nincs jogerős döntés az ügyben.

Kimegyünk levegőzni a gangra. A befalazott ajtók, kitört ablakok, a rohadó falak látványa lehangoló. A két férfi elmeséli, hogy két éve még jó néhány család lakott a házban. Tavaly év elején azonban rajtuk és az albérlőn kívül mindenki más elköltözött. Mikor felvetjük nekik, nem lehet-e, hogy valamit nagyon elrontottak, hiszen rajtuk kívül mindenki mással meg tudott egyezni az önkormányzat, Vaszilkó Ferenc azt mondja, nem rajtuk múlt, hogy idáig fajultak a dolgok: „Én még abba is belementem, hogy ne összkomfortos lakást adjanak. Csak akkor „értékegyeztessünk”, ne az legyen, hogy a felújított lakásomat cserélem el egy sokkal rosszabbra. Mikor tavaly leültem tárgyalni velük, felajánlottak egy 37 négyzetméteres lakást. Azt mondták, nagyon szuper és értékegyeztetés sem kell, mert ugyanannyit ér, mint az enyém. Egy ezeréves szétmállott téglaháznak az egyik lakása volt. Mondtam nekik, hogy ez felháborító és nem fogadom el. Kértem, hogy írjunk egy jegyzőkönyvet a történtekről. Erre elénk toltak egy előre kitöltött jegyzőkönyvet, hogy írjuk alá. Mondtam, hogy ezt így nem írom alá. Ha jegyzőkönyvet akarnak, akkor szeretnénk elmondani benne azt is, hogy mi történt. Azt mondták, hogy erre nincs lehetőség, mert nem várják meg az ügyvédet. Úgyhogy eljöttünk anélkül, hogy jegyzőkönyv készült volna.”

Végül az önkormányzat kisajátította a Vaszilkó Ferenc lakását is. A férfinak annyit azonban sikerült elérnie, hogy kapott némi árkorrekciót, így elmondása szerint végül nem az eredeti 12 millióért, hanem 14,1 millióért sajátították ki az otthonát.

Palatka Lívia, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. vezérigazgatója lapunknak azt mondta, hogy minden jogszerű volt, de a férfi ennek ellenére sem hagyta el a lakást.  Vaszilkó Ferenc erről így beszél: „Nem fogadtam el a kisajátítás összegét, ezért fellebbeztem a kormányhivatalnoknál. Ott lezárták azzal, hogy jó ez az értékbecslés, nem javítják ki többször, majd kiküldték az erről szóló határozatot. Ezt követően írtam egy felülvizsgálati kérelmet. Szeptember 4-én lett volna a bírósági tárgyalás, de elnapolták, mert a kormányhivatal nem készült fel rá. Október 18-án lesz a következő tárgyalás.” Bonyolítja az egyetemista férfi helyzetét, hogy több mint hétmillió forint hitel van a lakásán. A bank pedig azonnal bejelentkezett az összegért, amikor az önkormányzat kisajátította az otthonát.

Mint mondja: „Az önkormányzat átutalt nekem 6,7 milliót. A banknak járó több mint hétmilliót pedig letették bírósági letétbe, mert még nincs lezárva az ügy. Mivel két hónapig lehet csak bírósági letétben a pénz, ezért visszautalták az önkormányzatnak. Azaz továbbra is fizetem a hitelt úgy, hogy az önkormányzat már be is jelentette a tulajdonát a lakásomra. Ezt akkor tudtam meg, amikor az ügyvédem kikérte a földhivataltól a lakás tulajdoni lapjait. Ezt követően azonnal írtunk egy fellebbezést a földhivatalhoz, hogy ez az ügy még nem zárult le. Ez a több mint hétmillió forint pedig visszament az önkormányzathoz.”

Varga István helyzete sem jobb. Azt mondja, már túl vannak a második bírósági tárgyaláson is, de semmi esélyt nem lát arra, hogy békésen megegyezzen az önkormányzattal:

A kormányhivatal kisajátította az önkormányzat javára az ingatlant. Ezt kifizették. Tízmilliót kaptam. Ez a piaci árnak nagyjából a fele. De ez csak egy dolog. Ettől még fizetem a bankhitelt, ami még 14 millió forint. Egy olyan ingatlan után fizetem a hitelt, ami már nem is az enyém, és az ígéretek ellenére sem kaptam önkormányzati bérleményt. Jelenleg jogcím nélküli lakáshasználóként vagyok a lakásban. Azaz bármikor jöhet a végrehajtó, hogy mehetek a híd alá.

Varga azt mondja, mindenféle pertől hajlandó elállni, csak normális fedél legyen a feje fölött. Azaz biztosítson neki az önkormányzat egy bérlakást. Vaszilkó Ferenc viszont úgy van vele, hogy ezek után, ha törik, ha szakad, végigviszi az ügyet.

Azt szeretném elérni, hogy javítsák ki az értékbecslést vagy adjanak egy normális cserelakást. Azaz ne ez a kevesebb mint 14 millió legyen, hanem a normális piaci ár. Tíz százalékkal korrigálták az árat, de 2015-ben 35-40 százalékkal, egy évvel később 20-al, tavaly pedig 15 százalékkal emelkedtek az itteni lakások árai. Azt szeretném elérni, hogy kapjak egy 1/1-es tulajdont, amire rárakjuk a hitelemet. Vagy fizessék ki ezt az összeget és felejtsük el egymást. Ha továbbra sem hajlandók rá, akkor kártérítési pereket fogok indítani mindenért. Elvágták a gázt úgy, hogy nem szóltak, közben pedig ugyanúgy fizetem a közüzemi számlákat. Ilyen a világon nincs

– teszi hozzá feldúltan Vaszilkó Ferenc.

„A legutóbbi tárgyaláson megkérdeztem még egyszer utoljára, hogy lesz-e békés megegyezés, de azt mondták, hogy az önkormányzat teljesen elzárkózik mindentől. Amit a bíróság mond, azt végre fogják hajtani. Remélem, hogy legalább azt valóban megteszik. Mert arra, amit a kormányhivatal mondott, hogy adjanak cserelakást még csak nem is reagáltak. Azt mondták, hogy nincs csereingatlanuk” – így Vaszilkó.

A két férfi elmeséli még, mennyi furcsaság történt velük azóta, hogy Vaszilkó albérlőjével együtt már csak hárman vannak az ötvenlakásos társasházban. Elmondják, azért nem működik a mágneses kapuzár, mert valaki idejött és lekapcsolta a ház folyosói elektromos ellátását. Szerintük viszont ennél is nagyobb baj, hogy mivel évek óta fűtetlenek a lakások, folyamatosan fagynak el a csövek.

„A vizet nem tudják elzárni, mert azt, ugye, nem lehet. Folyamatosan csőtörések vannak az üres lakásokban az elfagyott vezetékek miatt. Volt, hogy ömlött ki a lakásból a víz. De nem rögtön jöttek ki, csak napokkal később, addig ömlött a víz. Már annyi víz elfolyt, hogy már abból tudtak volna venni egy-egy lakást nekünk. A csőtöréseket meg beszámítják a közös költségbe és a ránk eső részét kifizettetik. Nehogy már mi fizessük a befalazott lakásokban lévő csőtöréseket! Mi közünk ehhez?” – kérdi felháborodva Varga István.

A két férfi szentül meg van győződve róla, hogy azért kötötték ki a gázt, hogy ellehetetlenítsék az életüket. Vaszilkó azt mondja, hogy ha kell, akkor fagyoskodik, de akkor sem fogja elpocsékolni az otthonát:

Fogalmam sincs arról, hogy mihez kezdek. Egyetemista vagyok, havi hetvenezer körül van a hitelem. Ha a szüleim nem segítenének, akkor már rég az utcán lennék. Majd fagyoskodni fogok. A meleg vizet pedig úgy fogom megoldani, hogy keresek valami olcsó vízmelegítőt a neten.

Megkerestük a XIII. kerületi polgármestert, Tóth Józsefet, hogy miért a fűtési szezon kezdete előtt egy nappal köttették ki a gázt, és mi igaz abból, amit a két lakó állít, és hogy jóval a piaci ár alatt akarták kisajátítani a lakásaikat. Az önkormányzat az alábbi választ küldte:

„A kisajátítás egy 8 lakóépületből álló, komplex terület-rehabilitáció része. Országosan egyedülálló szanálási program keretében 2013 és 2018 között a XIII. Kerületi Önkormányzat több száz családot helyezett jobb, korszerűbb lakhatási körülményeinek közé, jelentős erőforrást, és figyelmet fordítva arra, hogy a területről kiköltöztetett lakók részére megfelelő lakhatást biztosítson.

A két érintett esetében ingatlanjaik megváltására több alkalommal kezdeményeztünk egyeztető tárgyalást. Megállapodás hiányában a Budapest Főváros Kormányhivatala döntött a kisajátítási ügyekben, mindkét esetben a közérdekű kisajátítási okot megalapozottnak tartva rendelkezett az ingatlanok kisajátításáról. A kisajátítási összeget a közigazgatási hatóság írta elő.

A kártalanítási összeget részükre mindkét esetben a tavalyi évben megfizettük, a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba mindkét esetben átjegyezték, az épület jelenleg teljes egészében az önkormányzat tulajdonában van. Sem Varga István, sem Vaszilkó Ferenc nem tett eleget a birtokba adási kötelezettségnek a hatósági kötelezés és többszöri felszólítás ellenére sem. Jogcím nélküli, mindenféle díjfizetés nélkül, önkényes használói az épületnek. Vaszilkó Ferenc korábban soha nem lakott az épületben, azt albérletbe adta.

A gázkikötés az épület műszaki állapota és a környezet biztonsága – beleértve a két érintettet is – érdekében történt. A bontást a két érintett önkényesen és jogszerűtlenül akadályozza jelentős kárt okozva ezzel a közösségnek.”

Megkérdeztük Vaszilkó Ferencet, hogy valóban jogcím nélkül tartózkodik-e a lakásban. Így válaszolt:

Ez hülyeség. Jelenleg nincs hatályos döntés a kisajátításról, hiszen a kisajátítási határozatot felfüggesztették, és még nem született jogerős döntés az ügyben. Fellebbezést is benyújtottam a földhivatalhoz a tulajdonjog átírása miatt. Tíz éve lakok ebben a lakásban. Két éve oda vettem magam mellé egy albérlőt, hogy fizetni tudjam a számlákat, mert nem volt munkám. A gázkikötés miatt azonban már ő is gondolkodik a szerződés felmondásán. A sütőtől a bojlerig ugyanis minden gázzal ment. Az önkormányzatnál jól tudták ezt, mert a kisajátítási eljárás alatt a lakásról készült értékbecslés tartalmazta ezeket az adatokat. Emiatt forrasztatták le a gázvezetéket egy nappal a fűtési szezon kezdete előtt

A Szabolcs és Teve utcai lakóépületek szanálását az önkormányzat összesen 1,6 milliárd forintból végezte el. Palatka Lívia, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a folyamat irányítója lapunknak azt válaszolta:

Összesen 457 lakásról volt szó. Eljárásunk minden esetben törvényes volt. Ezekből tíz esetben jutott el kisajátításig az ügy, nyolc le is zárult. Az említett két eset egyikében már kimondta a bíróság, hogy a kisajátítás jogszerű volt. (Varga István ügyében – A szerk.) Mivel önkényesen tartózkodik a lakásban, ezért átadtuk végrehajtásra az ügyet. A másik úr is önkényesen tartózkodik a lakásban. Semmilyen használati díjat nem fizet hónapok óta. Kifizettük a hitelét és ő is megkapta a Kormányhivatal által meghatározott összegű pénzt. Ezek után jelezte, hogy még egy ugyanakkora magántulajdonú lakást is szeretne, mint amekkora volt neki. Felajánlottunk részére egy önkormányzati bérleményt is a kifizetett lakása mellé a megegyezés érdekében, de el sem jutottunk odáig, hogy megmutassuk neki, mert ezt az ajánlatunkat sem fogadta el.

Vaszilkó Ferenc és Varga István továbbra is kevesli a kisajátítási összeget, mert szerintük az milliókkal kevesebb a mostani piaci árnál. Bíróságon folytatódik tehát tovább a harc köztük és a kerületi önkormányzat között. Az elhanyagolt társasház a folyamatos csőtörések miatt pedig lassan elrohad.