Még csak ma kezdődött el a tanév a közoktatásban, máris bizonyítványt osztunk – az iskoláknak. Sok kutatás kérdezett rá az elmúlt években arra, mit tekintenek a magyarok az ország gondjának, bajának, ezen felmérésekben pedig az oktatás hosszabb ideje az élbolyban szerepel, az egészségüggyel és a foglalkoztatás problémáival versengve. (Melléjük az Orbán-kormány sok közforintból zárkóztatta fel a migráció ügyét.) A Ténygyár friss kutatását a tanévkezdéshez igazította: a 18-49 éves magyar alapsokaságra reprezentatív kutatás érdekessége, hogy külön megkérdezték az érintettek, vagyis a közoktatásban tanuló 14-18 éves korosztály és az általános-, illetve középiskolába járó diákok szüleinek véleményét.
Talán nem meglepő, hogy a legrosszabb véleménnyel maguk a diákok voltak, az ő osztályzatuk átlaga 2,46. Egy hajszálnyival kaptak jobb osztályzatot a magyar iskolák a szülőktől, az ő 2,55-ös átlagukat 2-es fölének, vagy 3-as alának is beírhatnánk a bizonyítványba.
Aki teheti, az menekülőre fogja az állami közoktatásból: évek óta elképesztő a túljelentkezés a magán- és alapítványi iskolákban. Az érintett korosztálynak több mint fele ilyen iskolába járatná gyerekét, ha tehetné, a közoktatásban tanuló diákok szüleinek több mint 60 százaléka választaná a magánt az állami helyett. Az állami iskolák a diákok körében népszerűbbek, nyilván nem függetlenül attól, hogy túlnyomó többségük ilyen intézményben tanul. Beszédes viszont, hogy a kormány által sokféleképpen preferált egyházi iskolákat csak nagyon kevesen választanák, ha rajtuk múlna.
Jobban megoszlanak a vélemények annak a kérdésnek kapcsán, általános műveltséget kell-e adniuk az iskoláknak, avagy inkább a munkaerőpiacra kellene felkészíteniük a diákokat. Minden csoport a munkaerőpiaci felkészítést választaná, legnagyobb arányban a gyerekeik jövőjéért okkal aggódó szülők.
A fenti eredményeket magyarázza, hogy a megkérdezett felnőttek többsége úgy érzi, jelenleg használt tudásának kevesebb mint 40 százalékát szerezte meg az iskolában.
Az összes válaszadónak több mint kétharmada érzi úgy, hogy a magyar közoktatás inkább nem, vagy egyáltalán nem segít hozzá a munkába álláshoz szükséges tudás megszerzéséhez. Nem sokkal, de valamivel jobb véleménnyel vannak erről a diákok, talán azért, mert nekik erről még csak kevés tapasztalatuk lehet.
Az eddigiekből kirajzolódó rossz bizonyítványért viselt felelősség megoszlik az állam, a tanárok és a szülők között. A szülők inkább a tanárok, a diákok inkább az állam feladatának tartják annak meghatározását, milyen tudást lehet megszerezni az iskolákban.
Az oktatás egyik legfontosabb szereplője, az állam, illetve annak potentátjai mostanában többféle, helyenként egymásnak is ellentmondó állítást fogalmaznak meg az iskolák feladatáról. A hétvégén nyilvánosságra hozott új nemzeti alaptanterv progresszívnek is nevezhető szemléletét politikusi nyilatkozatok ellenpontozzák. Ehhez képest meglepő lehet sokaknak az eredmény, hogy a többség egyetért „a hazafias nevelési módszertan” kidolgozásának programjával. Minden csoportban többen vannak a támogatók, a legtöbb ellenzőt a szülők körében találtuk.
Sokkal nagyobb az ellenállás az oktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós azon szándékaival szemben, hogy a magyarságnak valamiféle „spirituális és szakrális” értékeit kellene oktatni az iskolákban. A többség ezt nem tartja fontosnak, a legnagyobb ellenállás itt is a szülők körében mérhető.
De ha nem spiritualitást és szakralitást, akkor mit kellene inkább oktatni az iskolákban? A válaszadóktól azt kértük, nevezzék meg az öt legfontosabb és az öt legkevésbé fontos tantárgyat. Az eredmények azt tükrözik, hogy a kormány által erőltetett hit- és erkölcstant meglehetősen haszontalannak tartják az érintettek, ezzel szemben a mostanság háttérbe szorított nyelvi oktatást és informatikát fontosnak tartják. Visszatükrözik ugyanakkor az eredmények a kormány azon tervét, hogy a külön kémia-, fizika- és biológiaórák helyett egy összevont természettudományi tárgyat oktassanak a felső tagozatosoknak.
Most mindenki a tanév kezdetéről beszél, pedig nevezhetnénk ezt a szünidő végének is. Időről időre felvetődik, hogy újraszabályoznák a vakáció hosszát is. Talán senki nem lepődik meg az ezzel kapcsolatos kérdésre adott válaszok megoszlásán: a nyári vakációt a nagy többség éppen elegendő hosszúnak tartja, csak a diákok tartják túl rövidnek.
Kiemelt kép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a IX. Nemzeti Tanévnyitón az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskolában. Az asztalnál Erdő Péter bíboros és Mészáros János, az iskola igazgatója. Fotó: MTI / Máthé Zoltán
