Miközben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 15-20 százalékos létszámleépítést jelentett be a közigazgatásban, saját minisztériumát 100 fővel duzzasztja – tudta meg a 24.hu.
Nagy létszámú, teljesen új alkalmazottakból álló egységet csinálnak ugyanis a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályából. Információink szerint a szuperellenőr-apparátust a tárca új szerzeményében, az Andrássy út 70. szám alatt található exkluzív ingatlanban helyezik el. Több mint száz ember költözik az irodaházba, amely korábban az ORCO Group és a CIB Bank központja volt.
Ez az a 3000 négyzetméteres ingatlan, amelynek megvétele miatt feljelentést tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
Mint kedden megírtuk, a kancellária 2,9 milliárd forintért vette meg az épületet, jóval többért, mint az eladó, a svéd gyökerű Stena Property Kft. saját értékbecslője által tavaly év végén megállapított 1,7 milliárd forintos ár. A Csányi Sándor vezette OTP egyik leánycége azonban megtette azt a szívességet, hogy vételi ajánlatával 2,9 milliárd forintra srófolta a tétet. Ebbe az ügyletbe lépett be az állami vevő, és az OTP-cég, az Inga Kettő Kft. által kialakított áron élt örökségvédelmi elővásárlási jogával.
A szocialista párt elnöke szerint a költségvetés lehúzása történt, ezzel szemben
A kalkulációnál pedig információnk szerint az eddig a külsős tanácsadók által számlázott 15 950 forint + áfa óradíjat vették alapul.
A világörökségi környezetben történt bevásárlást ugyanis összekapcsolják az uniós projektek ellenőrzésének fiaskójával. Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság auditorai lesújtónak találták a magyar közbeszerzés-ellenőrzést, vagyis alapvetően a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának tevékenységét. A mintának kiemelt 29 projektből 25 súlyos szabálytalanságot leltek, és a magas hibaarány miatt durván minden tizedik eurót visszakérik. Ez a vizsgált, 2015 és 2017 közötti időszakra több mint 150 milliárd forint pénzügyi korrekciónak nevezett támogatásmegvonást jelent.
A súlyos visszafizetnivaló olyan körülmények között keletkezett, hogy minden korábbinál nagyobb összegű, 4,8 milliárd forintos tanácsadói keretszerződést kötött a Miniszterelnökség, hogy külső erők segítsék a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzését.
A konzorcium pedig olyan nagyágyúkból állt, mint az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István-féle SBGK, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint a korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. A trió által alkotott konzorciummal még 2016 májusában kötött keretmegállapodást a kancellária, és eredetileg tanácsadói munkánál szokatlanul hosszú időre, 4 évre szólt, sőt a megállapodás alapján egyszer két évre meg is hosszabbíthatták volna.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A brüsszeli auditorok már a tanácsadók kiválasztását is diszkriminatívnak találták, működésükről pedig azt állapították meg, hogy miközben a szóban forgó főosztály tevékenységének 78-91 százalékát kiszervezték, a hibák zömét nem észlelték a külső tanácsadók, illetve ha kiszúrtak valamit, a közbeszerzési felügyeleti főosztály nem lépett fel érdemben. Magyarul:
Még nincs hír arról, hogy mit válaszolt a magyar kormány az Európai Bizottság támogatásmegvonási javaslatára, de annyit már bejelentett Gulyás Gergely, hogy felforgatja a közbeszerzés-ellenőrzés eddigi rendjét. A kiszervezés helyett belső munkatársak veszik át a feladatot, és a korábban emlegetett 80-85 főnél is több, már 100 új szakember felvételéről van szó.
Gulyás közbelépése hangosra sikeredett, pedig állítása szerint még csak fel se kellett mondania a kontraktust, a keretszerződés kifutott. A Miniszterelnökség nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.
Azt, hogy a 100 belső munkatárs bevetése mennyivel lesz olcsóbb, mint a külső konzorcium gigaszerződése volt, azt nem tudni, de Gulyás szerint indokolt és költséghatékony a belső munkatársak felvétele, csökkenti azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam fizetett eddig. Ezen azt értette, hogy a csaknem 16 ezer forintos tanácsadói óradíjnál csak olcsóbb lehet a saját apparátussal végzett munka.
Ezt a belső munkatársak fizetésének, illetve munkájuk hatékonyságának ismerete nélkül aligha lehet megítélni. Viszont még munkába sem állt az új ellenőrszázad, már borítékolható, hogy
- Hiába volt a külső tanácsadóknak átutalt 3,5 milliárd forint, hibák tömkelege csúszott az ellenőrzési rendszerbe, ami 150 milliárd forint támogatásmegvonáshoz vezethet.
- A most felálló belsős apparátusnak csak az irodái 2,9 milliárdba kerülnek, ráadásul ez az egész eddig felesleges kiadás volt.
- A magyar uniós támogatásmenedzselő rendszer ugyanis hungarikum abban a tekintetben, hogy a közbeszerzéseket a rendszerbe építetten, előzetesen is ellenőrzi, szemben más tagországokkal, ahol csak utóellenőrzést alkalmaznak. Innen nézve az eddigi tanácsadói kiadások szükségtelenek voltak, vagy legalábbis más uniós tagországokban fel sem merültek volna.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
