Belföld

Szinte teljesen eltűntek az ellenzéki szavazók

Bita Dániel
Bita Dániel

felelős szerkesztő. 2018. 07. 16. 15:16

Öt választás, öt Fidesz-győzelem Budapesten és megyei jogú városokban, mindenhol 60 százalék feletti kormánypárti győzelemmel és alacsony részvétel mellett két hétvége alatt. Nagyon úgy néz ki, hogy az ellenzéki szavazóknak elment a kedvük a politikától.

Öt, pártpolitikai szempontból is értelmezhető időközi önkormányzati választást tartottak az elmúlt két hétvégén. Mind az ötöt azért, mert a 2014-ben mandátumot szerző fideszes jelölt áprilisban országgyűlési képviselő lett, ezért le kellett mondania a képviselő-testületi helyéről. Józsefvárosban Kocsis Máté helyére polgármestert, a fővárosi V. kerületben, Miskolcon, Veszprémben és Sopronban önkormányzati képviselőt választottak. Mind az öt helyen fölényes Fidesz-győzelem született, a kormánypárti jelölt mindenhol legalább 60 százalékot ért el.

A Fidesz sikere nem meglepő, hiszen mindenhol fideszes képviselői hely üresedett meg – április 8. után pedig amúgy sem nagyon lehet meglepődni a kormánypárt győzelmén, bárhol éri is el. A győzelmek aránya azonban figyelemre méltó, már csak azért is, mert az ellenzék szinte minden konstrukciót kipróbált:

  • a VIII. kerületben a független, korábban SZDSZ-es Győri Péter, Miskolcon a Rokker Zsolttiként ismert humorista, Erdei Sándor próbálkozott, míg a Belvárosban az ugyancsak független Nagy Béla. Erdeit a baloldali pártok mellett a Jobbik is nyíltan támogatta, a másik két független jelölttel szemben pedig az anyagi gondokkal küzdő jobboldali ellenzéki párt nem állított jelöltet;
  • Sopronban MSZP-s, Veszprémben LMP-s jelölt indult a Fidesszel szemben (a Jobbik ezeken a választásokon sem vett részt).

Vagyis mindenhol világos volt, hogy ki az ellenzéki kihívó, és bár Miskolcon megtévesztő nevű, fideszes kötődésű jelöltek is indultak, nem értek el 1 százalékos eredményt sem, nem rajtuk múlt Erdei veresége.

Az alábbi ábrán megmutatjuk a 2014-es önkormányzati választási eredményeket az adott körzetben, és azt, hogy 2018-ra mennyit nőtt a Fidesz előnye. A diagramon az is látszik, hogy a részvétel mindenhol lényegesen alacsonyabb volt, mint a „rendes” önkormányzati választáson 2014 októberében: a 40 százalékos tartományból 20 százalék környékére csökkent.

Az ellenzék számára nemcsak azért fájóak a vereségek, mert a független és a pártok által állított jelöltek egyaránt nagyon kikaptak, hanem azért is, mert ezek a körzetek elvileg nem lennének reménytelenek számukra.

A nagyvárosok közül Miskolcon született a legszorosabb választási eredmény április 8-án (az egyik választókerületben a jobbikos Jakab Péter több mint 50 ezer leadott voks mellett 127 szavazattal kapott ki, a fideszes jelölt mindkét miskolci körzetben 40 százaléknál kevesebb szavazatot szerzett), Veszprémet ugyan tavasszal visszahódította a Fidesz, de 2015 februárjában a városban a független Kész Zoltán nyerte az időközi parlamenti választást, és Északnyugat-Magyarország nagy részével ellentétben Sopron is meghódítható lehetne az ellenzéknek: 2014 októberében, amikor országszerte tarolt a kormányoldal, a volt szocialista Walter Dezső 42,9 százalékot szerzett, és mindössze három százalékponttal maradt el a fideszes polgármesterjelölt mögött (a Jobbik pedig elvitt majdnem 10 százaléknyi szavazatot).

Ettől még egy-egy önkormányzati körzetből, ahol egyenként 800-2000 ember szavazott, nem kellene komoly tanulságokat levonni – viszont az eredmény mindenhol ugyanaz: rendkívül alacsony (19 és 28 százalék közötti) részvétel, és minimum 60%-os fideszes szavazatarány.

A választási részvételből és eredményből pedig az következik, hogy az előző választásokon az ellenzékkel szimpatizáló választók nagy részének a jelenlegi helyzetben nincs kedve szavazni. Szinte mindegy is, hogy azért, mert reménytelennek tartja a változást, vagy azért, mert szándékosan büntetni akarja a tavasszal leszereplő ellenzéket. A veszprémi eredményben bizonyára az utóbbi szempont is tetten érthető: a Fidesz 80 százalék feletti eredményt ért el az egyedüliként induló LMP-s jelölttel szemben, vagyis a kormánypárt ott kisebb részvétel mellett 26 százalékpontot erősödött 2014 őszéhez képest, míg a Józsefvárosban – ahol már négy éve is igen alacsony volt a választási hajlandóság – „csak” 5,5 százalékpontot.

Az apátia mindenképpen rossz hír az ellenzéknek – tíz hónap múlva európai parlamenti választás lesz, és korábbi hírek szerint az októberi önkormányzati választást is előre hozhatják 2019 májusára, bár erről szóló alkotmánymódosítási javaslat egyelőre nem érkezett. Márpedig az elmúlt hetek ellenzéki nyilatkozatai arról szóltak, hogy a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz hatalmát legalább helyi szinten meg kell törni. Erre pedig eleve csak az elmúlt két hétvégén szavazókhoz hasonló nagyvárosokban lehetne esély, nem például Szerencsen: a nagyjából 9000 lakosú borsodi városban csak a Fidesz állít polgármesterjelöltet a két hét múlva esedékes választáson.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

vissza a címlapra

Kommentek

NEW ORLEANS - SEPTEMBER 09: The NFL shield logo on the goal post pad at Louisiana Superdome on September 9, 2010 in New Orleans, Louisiana.   Ronald Martinez/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.