Belföld

Újabb több száz milliós bukta a veszprémi kézicsapatnál

Négy év alatt csaknem 3 milliárd forint taopénz érkezett a veszprémi kézilabdacsapathoz, amely azonban újra tetemes veszteséget termelt, így megint tőkeemelésre lesz szükség a Mészáros Lőrinc közelébe került klubnál.

Jelentős támogatási szerződések vannak folyamatban, melyek ezt a jelentős veszteséget 2017 évben ellensúlyozni tudják.

Ezt ígérte a 2016-os évről tavaly leadott beszámolójában a veszprémi férfi kézilabdacsapatot működtető cég, a Veszprém Handball Team Zrt. Szükség is volt a nyugtatásra, mivel 2016-ban rekordveszteséget hozott össze az akkor BL-döntőt is játszó (azt nyert helyzetből elveszítő) csapat cége: 566 millió forintos mínuszt produkált. Az ellensúlyozás azonban nem jött össze, mert 2017-ben is tetemes, 355 milliós veszteséget termelt a klub.

És mivel a cég saját tőkéje újra a törvényi minimum alá esett, szükség lesz tőkeemelésre, azaz arra, hogy a céget tavaly tavasz óta tulajdonló, Mészáros Lőrinc vállalataival szorosan együttműködő Duna Aszfalt pénzt tegyen bele a kéziklubba. Ezt egy évvel korábban is meg kellett tenni az említett hatalmas veszteség miatt.

A Veszprém Aréna sport- és rendezvénycsarnok Fotó: Nagy Lajos / MTI

Pedig a Telekom-Veszprém háza tájára jóval nagyobb összegben érkezett támogatás szponzoroktól, akár direktben, akár tao-támogatás formájában, mint az előző évben. Erre utal, hogy ezeket az egyéb bevételek között kell számon tartani, és egyik évről a másikra lényegében megduplázódott ez a jövedelemforrás: 640 millióról 1,1 milliárd forintra hízott 2017-ben. Amíg azonban korábban elárulta a cég, hogy a nagyobb egyedi bevételek között mennyi volt a tao-támogatás (460 millió), a névadó szponzortól, a Telekomtól kapott apanázs (200 millió), illetve a kéziszövetségtől kapott juttatás (300 millió), addig a nemrég nyilvánosságra hozott beszámolóban ezekről semmilyen információt nem osztanak meg a nyilvánossággal. Hiába kérdeztük a céget, ahol már Mészáros jobbkeze, Csík Zoltán a vezérigazgató, a magyar férfi kézilabda fellegvárának tartott – az idén azonban a bajnoki döntőben a Pick Szegeddel szemben alulmaradó – csapat nem méltatott minket válaszra.

A kézilabda-szövetség adatai szerint azonban a veszprémi tao-támogatás összege nem emelkedett jelentős mértékben az előző évhez képest – vagyis elvileg a direkt támogatásnak kellett gyarapodnia (bár további támogatási igazolások elkönyvelésével még a taopénz is bővülhet). A csapat összességében így is a tao-támogatások egyik fő kedvezményezettje, csak a felcsúti futballcsapat múlja felül érdemben ezen a téren: a veszprémi kézilabdaklubhoz az elmúlt négy évben csaknem 3 milliárd forint érkezett a társasági adójuk egy részét az államkassza helyett a csapat zsebébe irányító nyereséges vállalatoktól. (Ez több, mint amennyinek a második számú futballklubkedvenc, a Mezőkövesd örülhetett.)

Azt sem ártana tudni, hogy a normál árbevétel (ahová a jegyértékesítésből, jogdíjakból, mezek eladásából származó bevételt szokás könyvelni) hogyan ugorhatott meg bő 500 millió forinttal, 2 milliárdról 2,5 milliárd fölé. A cég bevételei tehát jócskán megnőttek, ráadásul év közben eladta az egyik világsztárt, Aron Pálmarssont a Barcelonának, az akkori kósza hírek szerint 200-300 millió forint közötti összegért.

Mégsem sikerült legalább nullára kihozni az évet, ebben pedig nagy szerepe volt annak, hogy – a beszámolóban úgyszintén nem részletezett – egyéb ráfordításokra közel hatszor annyi (bő 710 millió) ment el, mint egy évvel korábban, és az anyagjellegű ráfordítások is megugrottak 250 millióval.

Az év vége felé ugyan vettek egy játékost, Petar Nenadicsot, úgy 150 millió forint körüli összegért, de ez messze nem ad magyarázatot a kiadások elszaladására.

Adhatott volna magyarázatot Kálomista Gábor, aki a tavaly tavaszi őrségváltásig a cég vezérigazgatója volt, de elzárkózott attól, hogy a pénzégetés miértjét részletezze. Kézilabdás berkekben régóta az a szóbeszéd, hogy kimagasló fizetést kínál a játékosok nagy részének a csapat, csak az arab befektetők pénzéből gazdálkodó francia PSG tud ilyen gázsikat fizetni.

Kálomista Gábor akkori társelnök az MVM Veszprém férfi kézilabdacsapatának sajtótájékoztatóján a Veszprém Arénában 2016. január 14-én.
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Innen nézve még talán kapóra is jön a csapatot működtető cégnek, hogy csalódást keltő idényt zárt nemrég a Telekom Veszprém, a Bajnokok Ligájából már a legjobb 16 között kiesett, a bajnokságot elvesztette, így egyrészt a játékosok elestek a jó szereplés esetén járó prémiumtól, másrészt büntetés gyanánt a cég vezetői március végén jelezték: fizetésüknek a minimálbéren felüli részét a bajnokság végéig nem kapják meg a játékosok. Hogy ezt betartották-e kétséges, mint ahogy az is, hogy a minimálbért emlegető közlemény nem arra utalt-e, hogy a játékosok csak az alapfizetésüket (és nem a valódi minimálbért, amely annak töredéke: 91 770 forint). A hallgatásba burkolózó cég ez ügyben sem adott tájékoztatást.

Egy pozitív fejlemény fedezhető fel a számokban. A cég rövid lejáratú tartozása elkezdett csökkenni, a 2016. végi közel 1,8 milliárd forintról 1,4 milliárdra mérséklődött.

Kiemelt képünkön: A veszprémi Petar Nenadic, valamint a szegedi Alen Blazevic és Thiagus dos Santos a férfi kézilabda NB I Telekom Veszprém – MOL-Pick Szeged mérkőzésén a Veszprém Arénában
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik