Több medve is lehet szabadon Pest megyében

Miközben szörnyülködve követjük az Erdélyben túlszaporodott, településeket terrorizáló medvékről szóló híreket, örömmel vesszük, ha északi erdőségeinkben is feltűnik egy-egy példány. Az utóbbi időben Nógrádban és Hevesben figyeltek meg többször, feltehetően északi szomszédunkból átkóborolt egyedet vagy egyedeket: Somoskőújfalun, aztán Pétervásárán, majd Kálon.

Utóbbi helyszínt tekintve nem meglepő, hogy múlt héten Füzesabonyban is lencsevégre kaptak egy macit, a keddi hír szerint pedig Abonyban futottak össze többen is a nagyragadozóval.

Bejön nekik az Alföld

Laikusnak fölöttébb meglepő, hogy ilyen nyílt területre kimerészkedett, hiszen már az Alföldön járunk, erdőségeket nyomokban vagy még úgy sem találunk. Nem csoda, hogy először az abonyi rendőrök sem vették komolyan a lakossági bejelentéseket.

A szakértő szerint azonban nincs abban semmi különös, ha a puszta alföldi tájon mackót látunk:

Hatalmas távolságokat képesek megtenni akár napi szinten, a táplálékban gazdag zöld foltokat, folyosókat követve könnyen eljutnak Pest megyébe is. Nem fordulnak vissza, kiválóan feltalálják magukat, sőt

– mondja a 24.hu-nak Kuli Bálint, a Veresegyházi Medveotthon igazgatója.

Félre hát a tévhittel, miszerint a mackó az erdőbe való. A viszonylag lassú, lomha állat a fák között ritkán vadászik sikerrel, inkább a farkas és a hiúz prédáját orozza el, ráadásul az erdők sokszor körbe is vannak kerítve, hogy akadályozzák a vad mozgását. Ezzel szemben a zöldellő, mocsaras mezőkön rengeteg a táplálék: kezdve a kisemlősöktől és a rovaroktól, a gyümölcsökön, gyökereken át a zöldig.

A téli álom mindenképp erdőhöz köti a medvéket, de a bőség tavasszal kicsábítja őket a rengetegből, észre sem veszik, és már az Alföldön kóborolnak – az egyik szagát követve pedig jön a második, a harmadik.

Kuli Bálint szerint jó néhány egyed kószálhat hazánk belső területein, biztosan nem csak egy-két állatról van szó. A télre aztán majd visszahúzódnak a sűrűbe, de addig keresztül-kasul kóborolhatnak az országban.

Békén kellene őket hagyni

És nincs is ezzel semmi baj. Ne az erdélyi helyzetet tekintsük mérvadónak, ott annyira túlnépesedett populációról van szó, amely szinte törvényszerűen kerül összeütközésbe az emberrel. Persze hazánkban is lehetnek súrlódások, a települési hulladék és a háziállatok vonzzák a macikat, konfliktus bármikor előfordulhat.

A gyakorlatban viszont számos helyen találunk a nálunk becsülhetőnél jóval magasabb egyedszámot, még sincs támadás, ember és állat békében él egymás mellett

– emeli ki a szakember, aki szerint a Magyarországon bárhol felbukkanó medvéket is békén kellene hagyni.

Hogy ezt a hivatalos szervek is így gondolják-e, az majd kiderül. Mindenesetre kilőni szigorúan tilos, ám egy medve felkutatása és átköltöztetése sem nehéz feladat.

Mutassuk nagyobbnak magunkat

Az átlag honpolgár számára viszont nyilvánvalóan érdekes kérdés az is, mit tegyen, ha erdőn-mezőn vagy akár az utcán összefut egy medvével?

Az esetek túlnyomó többségében a medve menekülőre fogja. Ha mégis egy érdeklődőbb példánnyal hoz össze a sors, pánikba esni és futni szigorúan tilos.

Ez felébreszti a ragadozó ösztönét és a sérült, kétségbe esett zsákmányállat után veti magát. Inkább emeljük fel a kezeinket, hogy még nagyobbnak látszódjunk, kiabáljunk, csapjunk zajt, hadonásszunk egy bottal. Az is jó, ha felé dobunk valamit akár követ akár ágat, a mackónak nagy valószínűséggel inába száll a bátorsága.

(Kiemelt képünkön Tibor, a Fővárosi Állat- és Növénykert kamcsatkai barnamedvéje 2017. február 2-án. Fotó: MTI/Kovács Attila)