Belföld
Nyíregyháza, 2014. július 7.
Egy közfoglalkoztatott férfi fiatal nyárfaerdõt kapál Nagykálló közelében 2014. július 7-én. A Nyírségi Erdészeti (Nyírerdõ) Zrt. foglalkoztatásában 815-en dolgoznak szeptemberig a közfoglalkoztatási programban az északkelet-magyarországi állami tulajdonú erdõkben.
MTI Fotó: Balázs Attila

Leszavazták a 400 millió forintos pályázat elindítását Kerecsenden, mert a lumpeneken akkor se lehet segíteni, ha megfeszül az ember

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 05. 24. 07:51

Két lépcsőben négyszázmilliót költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására Kerecsenden, de az álom szertefoszlott, mert májusban a hét fős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását, írja a Népszava.

A település egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra költhetett volna, hogy a nyomorúságos körülmények között élő családok integrálódhassanak a falu jobbik felébe.

A deszegregációs program egyik ellenzője a település fiatal alpolgármestere, Prokaj Milán volt. A lapnak arról beszélt, a négyszázmilliós pályázat nagy része kamu-dolgokra menne el, egy-egy mentor óradíja harmincezer forint, az előadóknak kiégés ellen külön tréninget szerveztek volna hétvégente, naponta nyolcvanezer forintért.

A periférián csak a lumpenek maradtak, s az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy rajtuk akkor se lehet segíteni, ha megfeszül az ember

– nyilatkozott a politikus.

Számára az sem érv, hogy ez a pénz csak úgy az ölükbe pottyant, nem kellett érte tenni semmit, mert ő az ország közös pénzét sem szeretné elherdálni.

Sári László polgármester viszont másként látja a helyzetet. Szerinte szomorú, hogy szűk látókörű indokokkal elvették Kerecsendtől a fejlődési lehetőséget.

Nekünk nem tisztünk megítélni, sőt, ítélkezni afölött, hogy egy pszichológus óradíja magas vagy alacsony. Biztosan nem annyi, mint egy nyolc osztályt végzett szakmunkásé.

– vélekedett a falu vezetője.

 

Suha József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője szerint puszta irigység vezette azokat, akik mindkét pályázatra nemet mondtak:

Nehogy má´ jó legyen a cigányoknak! Erre gondolhattak, pedig nemcsak a cigányoknak lett volna jó, errefelé mindenki szegény.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Balázs Attila

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.