Belföld

Így működik a magyar műtárgypiac (X)

A hazai műtárgypiacon 2016 óta jelentős fellendülés tapasztalható. A legnagyobb, árverési piacon is értékesítő szereplők az 1920 óta árveréseket tartó BÁV Aukciósház, valamint a rendszerváltás óta jelenlévő Kieselbach Galéria, Virág Judit Galéria, és Nagyházi Galéria. Az árverési forgalom 75-80 százalékát a festmény teszi ki.

A válság nagyon erősen éreztette hatását a művészeti piacon. Ugyanakkor a luxus termékek világát is jelentő műtárgykereskedelem – a hazai és nemzetközi gazdasági fellendülésnek köszönhetően – néhány éve újra szárnyal. 2016-ban már 11,5 milliárd forint volt a magyar művészet hazai és nemzetközi aukciós forgalma. Tavaly a Kieselbach Galéria és a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésének forgalma önmagában meghaladta az egymilliárd forintot, a BÁV téli árverése 430 millió forintos összleütést produkált.

Az is beszédes, hogy amíg 2016-ban a legmagasabb áron elkelt festmények árai az 50-170 milliós sávban szóródtak, addig 2017 végén már 55 és 220 millió forint között mozogtak. Természetesen a műtárgypiac más műtárgyszegmensében ennél magasabb volumen volt mérhető, elég, ha csak a BÁV nemesfém forgalmát tekintjük, amely önmagában meghaladja az említett árverési forgalmakat.

Magyarországon a teljes piac 75-80 százalékát a festmény teszi ki, ebből is elsősorban a 19-20. századi alkotások a legkeresettebb, legmagasabb áron értékesíthető művek. A festmények területén a Kieselbach és a Virág döntően ilyen, aukciókon megvásárolható festményekre specializálódott. Míg  a legszélesebb műtárgyprofilban dolgozó BÁV minden műtárgyprofilban kimagasló aukciós eredményeket mutat.

10 millió felett csak egy szűk réteg vásárol

Általánosságban elmondható, hogy a hazai vásárlói kör egyelőre nagyon szűk, becslések szerint a 10 millió feletti festmény kategóriában 50-100 vevőnél több nincs. Ennek a szegmensnek a felső rétege az, aki több tíz, akár százmillió forintért is megvásárol egy-egy Rippl-Rónai, Tihanyi Lajos alkotást. Örömteli ugyanakkor, hogy kortárs festmények, illetve grafikák forgalma is megnövekedett. Egy nemzetközileg jegyzett Aba-Novák rajzot például 40-60 ezer forintért, tusrajzot 100-200 ezer forintért is vásárolhatunk hazai aukciókon. Így, egy fellendülés előtt álló szektorba időben belépni már nemcsak kevesek kiváltsága.

A közhiedelemmel ellentétben magyar festőket – néhány lelkes, külföldi magánszemélyt leszámítva – egyelőre csak magyar gyűjtők vásárolnak. A jövőbeli perspektíva szempontjából ugyanakkor üdvözlendő, hogy a nagy állami galériák, múzeumok egyre több külföldi kiállítást szerveznek magyar festők munkáiból. És az is fontos, hogy az állam is aktivizálta magát a műtárgypiacon. Ráadásul a festmények mellett egyéb műtárgyakat (kéziratokat, kottákat, régi könyveket, levelezéseket, antik bútorokat) is vásárolnak. A néhány éve elindított állami kastélyprogram is megnövelte az állami keresletet komplett örökségek, régi bútorok, illetve 18-19 századi nemesi zsáner festmények felvásárlása iránt.

Szakértők szerint a hazai piacon több éve visszaszorulóban van a bútor. Ennek oka az életmódváltás, az emberek egyre kevésbé rendezik be antik bútorokkal a lakásaikat. Ugyanakkor a vintage térhódításának köszönhetően, egy-egy szép bútordarabnak ma is helye van a lakberendezésben. A szegmensben keresettebb még a retró és a design, mert ez közelebb áll az új generációhoz.

A kisplasztika és szobor sem tudott igazán felfutni egyelőre. Jelenleg kevés név forog, és a kitűnő színvonalhoz képest ezek is alul értékeltnek számítanak, vélik szakértők. Ha egy Vedres Márk szobor 800 ezer – 1,5 millió között közötti sávban elkel, az már nagyon jó árnak számít. Ugyanakkor a kisméretű (30-50 centiméter magasságú) szobrokat mintha mostanában kezdenék vásárolgatni nagy festménygyűjtők, mintegy mellékgyűjtésnek. A fotó, régi könyv, kézirat sem annyira megy. Bár korábban voltak fotóárverések a vezető galériáknál, ezekből nem lett rendszer a csekély érdeklődés miatt. Néhányan viszont kifejezetten antikvárius könyvekre, kéziratokra specializálódtak, ők nemzetközi szinten is jegyzettek.

Az élő, kortás művészek képei külön – egyre inkább keresettebb – területet jelentenek, főként galériákban lehet ezekhez hozzájutni. Utóbbiak körében Maurer Dóra, Keserű Ilona, Bak Imre tekinthető abszolút sztárnak, őket külföldön is magas szinten jegyzik. A 60–70-es évek nagy generációja, az Iparterves nemzedék egyértelműen befutott Londonban is, több tízmillió forintos árakat hozva. E mellett egyre jobban jönnek fel Kassák, Bortnyik művei, vagy a régi underground plakátok is, főként külföldön.

Szponzorált tartalom

A cikk a BÁV támogatásával készült.

Kiemelt képünk illusztráció: Villás János és Villásné Bagi Ilona, a Villás Galéria és Aukciósház tulajdonosai az aukciósház 50. árverése előtti kiállítást rendezik. A jubileumi aukción 205 műtárgyra lehet licitálni.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ajánlott videó

Olvasói sztorik