Grandiózus, 50 százalékos béremelést jelentettek be tavaly júliusban a Magyar Államkincstárnál. Előbb azt, hogy a kilenc éve halogatott béremelés miatt beígért sztrájk elmarad, mert megegyeztek a szakszervezettel. Aztán a Magyar Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) aznapi közleményéből az is kiderült, hogy két részletben lesz az emelés, 2017. júliustól, illetve 2018. januártól 25-25 százalékkal.
Tavaly júliusban volt némi plusz, de meg sem közelítette a 25 százalékot, idén januártól pedig semmi. Sőt, már az is öröm, ha valakinek nem csökkent a fizetése 2018-ra. Magyarázat nem érkezett a munkáltatótól, miért maradt el az ország-világ előtt beígért emelés. S arról sem, bepótolják-e, és ha igen, mikor. Próbáltunk utánajárni az ügynek.
Hamar elszállt az öröm
A kincstáriakra vonatkozó bértábla, illetve illetményalap (38 650 forint) 2008 óta változatlan, ezért is örültek nagyon a 2*25 százalékról szóló hírnek. De hamar lehűltek a reményeik. A tavaly júliusi béremelés úgy nézett ki például a budapesti igazgatóságon, hogy a felsőfokú végzettségű dolgozók egységesen bruttó 17 900 forintot kaptak (ez olvasónknak mindössze 7 százalékot jelentett), a középfokú végzettségűeknél pedig az illetményalap 20 százalékos emelésével számolták újra a béreket. Vagyis a beígért első 25 százalék nem valósult meg.
Aztán eltelt bő fél év, és Sőt vidéken többen csökkenést tapasztaltak.
Már szeptemberben elvetették
Zargatták a dolgozók szakszervezetet, de hetekig nem kaptak választ – végül olyan jelzés érkezett olvasónk szerint, hogy választások előtt ezzel már nem tud az érdekképviselet foglalkozni. A dolgozók közben rábukkantak egy tavaly szeptemberi, a szakszervezet és a MÁK közötti egyeztetésről szóló jegyzőkönyvre, amely szerint a MÁK humánpolitikai igazgatója, Sándor Balázs ezt mondta:
2018-ban átfogó bérrendezés nem várható, egyedül a garantált bérminimum emelésével kalkulálnak. Januártól 200 ezer Ft körüli lesz a legkevesebbet kereső teljes munkaidős dolgozó illetménye. Azonban a sajtóban megjelent átlagos 25 százalékos emelésről nem lehet beszélni. Az sincs kizárva, hogy valakinek csökkenjen az illetménye az újraosztott eltérítések miatt, de minden szervezeti egység meg fogja kapni azt a bértömeget, amit eddig, esetleg többet.
Olvasónk felháborítónak tartja, hogy amit tavaly júliusban megígértek, azt már szeptemberben megváltoztatták, úgy, hogy sem a dolgozókat, sem a nyilvánosságot nem tájékoztatták.
Álom az átlag
Olvasónk diplomás, hosszú évek óta a kincstár dolgozója. Az országos átlagkereset (bruttó 310 ezer forint) azonban számára is csak vágyálom.
Úgy gondolja, hogy a 38 650 forintos illetményalapot is illene emelni, vagy pedig a bértáblában szereplő szorzószámokat, hogy a fizetéseik ne legyenek 10 évvel lemaradva a hasonló munkát végző versenyszférások béréhez képest. Tudomásunk szerint az MKKSZ éppen azt szeretné elérni, hogy a minimálbérhez kössék a közszférában foglalkoztatottak bértábláját, és ehhez lőjék be a szorzókat, így garantálva, hogyha a legkisebb keresetek emelkednek, a közszolgák bére is automatikusan nőjön.
Átverték a dolgozókat?
Hogy végül is mennyi béremelést rögzített a szakszervezet és a MÁK a megállapodásban, és mire számítsanak a dolgozók eztán? Kérdéseinkre másfél hónapja nem válaszol a MÁK.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke válaszában emlékeztetett, hogy mivel a kormány 2019. januárra halasztotta a központi igazgatásban az életpályatörvény megalkotását, ezért hirdettek tavaly júliusra figyelmeztető sztrájkot. Azt szerették volna elérni, hogy a munkáltató, azaz az állam ellensúlyozza a 9 év alatt felhalmozódott 30 százalékos reálkereset-veszteséget, ami jelentős fluktuációt, és fokozott leterheltséget okoz a MÁK-nál.
A szakszervezet és a MÁK tavaly június 30-án állapodott meg arról, hogy saját forrás terhére emelik a kereseteket. De hogy mennyivel, az nem publikus. Hogy akkor miért adták hírül tavaly júliusban a nagyon is konkrét 2*25 százalékot? Azt nem tudjuk.
Borosné így jellemezte a megállapodást:
Miután nem volt lehetőség életpályamodell megalkotására, a felelősséghez és a feladatokhoz igazodó, mindenki számára garantált bérintézkedésre, csak a kereseti lemaradások tűzoltásszerű rendezése történt meg.
A béremeléssel elsősorban a középfokú végzettségű, hosszú szolgálati idővel rendelkező kollégák keresetének jelentősebb lemaradását próbálták pótolni. Igyekeztek mindenki számára jövedelemnövelést biztosítani, de mivel a forrás véges volt, ez nem valósulhatott meg. Emiatt az érintett kormánytisztviselők közül sokan elégedetlenek. Borosné szerint teljesen indokoltan.
Egyébként a MÁK-on belül is jelentősek a bérkülönbségek. Akadnak munkahelyek, ahol jelentős a bértöbblet EU-s pályázati pénzből, ugyanakkor a diplomás bérszámfejtők, ügykezelők keresete 9 éve változatlan az illetménytábla alapján – említette a két végletet.
A NAV-os, MNB-s fizetés is csak álom
A MÁK-nál dolgozó diplomások keresete általában lényegesen alacsonyabb a szellemi foglalkozásúak nemzetgazdasági átlagánál (ez a legutóbbi KSH-adatok alapján bruttó 392 ezer forint felett volt). Sőt, elmarad a közszolgálatban szintén pénzügyi feladatot végző NAV-os és MNB-s dolgozókétól, akiknél már megvalósult az életpályamodell.
A MÁK feladatköre és létszáma a hivatali beolvasztások miatt folyamatosan bővült az utóbbi években, ám a keresetek harmonizációja elmaradt.
A 10 év óta tartó reálkeresetveszteség miatt a szervezetben dolgozók jelentős része elégedetlen a keresetével, és türelmetlenül várja a 2019. január 1-ét, hogy garantált, mindenki számára arányos keresetnöveléssel ismerje el az állam a munkájukat
– írta az MKKSZ elnöke megkeresésünkre.
Az MKKSZ tárgyalni akar a munkáltatóval a mielőbbi bérrendezésről. Ha pedig az egyeztetés túlságosan elhúzódna, és a dolgozók többsége igényli, akkor a szakszervezet kész a nyomásgyakorlás előkészítésére, megvalósítására. Ez pont úgy hangzik, mint egy sztrájkfenyegetés.
Kiemelt képünkön a Magyar Államkincstár XIII. kerületi épülete a Váci út 69-ben
Fotó: Jászai Csaba / MTI
