Belföld

Tényleg ellenzéki szavazatokat tüntettek el?

Több gyanús eset is azt jelzi, hogy valami nincs rendben egyes szavazókörök adataival. Egyes helyeken sok az érvénytelen pártlistás voks, és feltűnő, hogy minden esetben az ellenzéki listák nullázódtak le, nem a Fideszé. Az esetek száma és körülményei azonban – jelenlegi tudásunk alapján – nem utalnak szervezett csalásra, inkább adminisztrációs hibákra és egyes szavazókörökben súlyos figyelmetlenségre. Ettől függetlenül a választás egészének legitimitását ássa alá a választási szervek vasárnap kezdődő és azóta is tartó szerencsétlenkedése. Összeszedtük, mit lehet tudni az eltűnő, azaz érvénytelennek nyilvánított szavazatokról, és mi következik ebből. A választás eredményére nézve nem sok minden.

Ha csak egyetlen, az állampolgári akaratot kifejező szavazat is elveszik a választási szervek hibájából, az súlyos gond egy demokráciában. Nagyon úgy néz ki, hogy a vasárnapi parlamenti választáson ez több helyen megesett. Semmi nem utal azonban egyelőre arra, hogy ez a választás eredményét érdemben befolyásoló mennyiségben történt volna meg. Ami természetesen nem ad felmentést senkinek, aki tehet erről, vagy éppen a sokasodó jelzések ellenére nem követ el mindent azért, hogy a hiba oka világos legyen. Mégis érdemes különválasztani az érdemi vizsgálatot követelő hangokat azoktól, amelyek szerint a Fidesz egyszerűen elcsalta a választást.

Bár az ellenzék egy része szervezett csalásról beszél, ezt alátámasztó súlyos bizonyítékok nincsenek, inkább csak elszigetelt, de bizonyos módon mégiscsak hasonlóságokat mutató esetek. A leggyanúsabb körülmény, hogy egyetlen, napvilágra került ügy sincs, amelyből a Fidesz jött volna ki rosszul.

Lehaló honlap, elképesztő hiba a nemzetiségi szavazóknál

Aláássa a választás eredményébe vetett bizalmat, hogy a valasztas.hu már vasárnap napközben lehalt, és azóta csak korlátozott tartalommal érhető el, noha Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke állítja, attól, hogy a honlap nem működött megfelelően, a választási informatikai rendszerrel nem volt gond. Találgatásokra adott okot az is, hogy a későn záró szavazókörök miatt fél 11-ig egyáltalán nem ismerhettük meg az eredményeket, akkor pedig már 60 százalék fölött volt a feldolgozottság, bár ez nem új jelenség, az adatközlés 2014-ben is késett a késő estébe nyúló voksolás miatt.

Ami biztos, hogy jó néhány olyan szavazókör van, ahol az ellenzéki indulók egyéni jelöltként kaptak ugyan szavazatot, de a pártlistán a közzétett adatok szerint egyetlen ikszet sem húztak be melléjük. Ez pedig még kis mennyiségben sem életszerű.

Az egyik ilyen település a Baranya megyei Bogdása, ahol egyéniben 41-en szavaztak az ellenzéki jelöltekre, a listán viszont már senki. Ugyanakkor a választási honlapon szereplő adatok szerint a 136 megjelent választó közül a Fidesz listájára adott szavazatok száma (68) megegyezik azzal, amennyit a fideszes egyéni jelölt, Nagy Csaba kapott. Az ő szavazatai tehát látszólag megvannak, csak az ellenzékiek lettek érvénytelenek. A válasz, amelyet az NVI adott kérdésünkre, bár magyarázza a dolgot, megdöbbentő.

Bogdása településen 136 fő (ebből 25 fő nemzetiségiként regisztrált választópolgár) jelent meg a szavazókörben, de a szavazatszámláló bizottság összesen 161 listás szavazólapot adott ki, vagyis a nemzetiség szavazók a nemzetiségi listás szavazólap mellett nem egyéni szavazólapot (ott 25 db hiány látható a jegyzőkönyvben), hanem pártlistás szavazólapot kaptak. A 25 szavazatnyi többletet a vonatkozó törvényi előírások alapján minden pártlistától levonták, azokat érvénytelenítették. A jegyzőkönyvből úgy tűnik, hogy a Fidesz-KDNP listája esetében 93-25=68, míg a többi párt eredetileg egyenként 25-nél kevesebb szavazatot kapott, és így fordulhat elő, hogy 22 párt 0 szavazattal zárt ebben a szavazatkörben.

Ez két dolgot jelent.

  • A helyi választási bizottság rendkívül súlyos hibát követett el: a nemzetiségi listára szavazóknak egyéni jelölti szavazólap helyett pártlistásat adott. (A nemzetiségiként regisztrált szavazók nem szavazhatnak pártokra, hanem helyette saját nemzetiségük képviselőjét juttathatják be az Országgyűlésbe; most vasárnap ez a németeknek sikerült.) Ha ez megtörténik, a törvény alapján minden párttól le kell vonni a rosszul kiadott szavazólapok számának megfelelő voksot, hiszen nem lehet tudni, hogy melyik kitöltött szavazólap származott „illetéktelentől” (tehát nemzetiségi szavazótól – akiket egyébként így az egyéni jelöltekre való szavazás lehetőségétől fosztottak meg).
  • A nemzetiségi szavazók mindegyike a Fidesz-KDNP-re szavazott. Csak így fordulhatott elő, hogy a 25-nél kevesebb szavazatot gyűjtő ellenzéki pártok listás szavazatszáma a településen lenullázódott, míg a Fideszre adott szavazatok száma 68 lett.

Eltűnő DK-s, MSZP-s listás szavazatok

Gyurcsány Ferenc egy olyan iratot mutatott be, amelyen az egyik újpesti szavazókör eredménye látható. Ezen az látszik, hogy Varju László, a DK jelöltje 244 szavazatot kapott, ugyanebben a szavazókörben a Demokratikus Koalícióra viszont egyetlen listás szavazat sem jutott. Gyömrőn hasonló dolog történt, itt a DK jelöltje, Nyeste Andrea 73 szavazatot kapott – a párt elvileg egyet sem. Mindkettő igen valószínűtlen.

Ezzel megegyező sztoriról számolt be a Pécsi Stop is, a Bács-Kiskun megyei 6. választókörzetből, Bajáról. Egy férfi jelezte, hogy az MSZP-Párbeszéd jelöltjére, Hajdú Miklósra, valamint az MSZP-Párbeszéd listájára adta le a szavazatát, de amikor megnézte az eredményeket a választási honlapon, azt vette észre, hogy egyetlen szavazat sincs a szocialisták listája mellett. Ez sem elszigetelt eset, a körzetben 159 egyéni szavazat ment a szocialista jelöltre, de az MSZP-Párbeszéd listájára a jegyzőkönyv szerint egy sem.

Ezekre az esetekre egyelőre nincs magyarázat, elképzelhető, hogy adminisztrációs hiba történt. Egy dolog azonban különös: az összes ellenzéki pártnál találni hasonló példát (ha kis számban is), a Fidesz-KDNP-nél azonban nem.

Ebben a Tumblr-bejegyzésben az összes olyan esetet összegyűjtötték, amikor egy párt jelöltje egyéni szavazatot szerzett, maga a párt azonban nem kapott listás voksot. Nincs kirívóan sok ilyen eset, a legdurvább a bajai és az újpesti, de mégis csak figyelemre méltó, hogy mind az ellenzékhez köthető.

A 444 cikke több esetet is említ, ahol az összes vagy szinte az összes érvénytelen szavazatot ellenzéki párta adhatták le. A Nógrád megyei Dejtáron az összes pártlistás szavazat majdnem harmada érvénytelen lett: a 486 érvényes szavazatra 236 érvénytelen jutott. Biztosra vehető, hogy itt is gond volt a nemzetiségi szavazatokkal: 42-en szavaztak a roma nemzetiségi listára, de mivel nekik tévedésből pártlistás szavazólapot is adtak, minden párttól levontak ennyi szavazatot. Ugyanakkor például a Jobbiknál ennél jóval több voks hiányzik: a jelöltje 175-öt kapott, a pártlista viszont csak 84-et, amit a szavazatlevonás összességében önmagában nem magyaráz.

Sok érvénytelen szavazat, hiányzó adatbázis

A 444 írása arra is felhívja a figyelmet, hogy több mint 700 olyan szavazókör van (a tízezernél is több közül), ahol feltűnően sok, 3 százaléknál nagyobb az érvénytelen szavazatok aránya. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy

2014-ben is volt 534 olyan szavazókör,

ahol az érvénytelen listás szavazatok aránya meghaladta a 3 százalékot, a növekedés tehát (ha volt is) nem lehet drasztikus, főleg, hogy ha 2,5%-nál húzzuk meg a határt, akkor több mint 770 ilyen szavazókör volt már négy évvel ezelőtt is.

Itt azonban érdemes egy zárójeles megjegyzést tenni: ezek, a 2014-es adatok jelenleg nem elérhetők a valasztas.hu oldalon, magyarul az állam annak az elemi követelménynek sem tud megfelelni, hogy a választópolgárok összehasonlíthassák a négy évvel ezelőtti és a mostani eredményeket.

Egy egész hétre eltűntek a választási jegyzőkönyvek az NVB-nél
A Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona szerint az április 8-án összeomlott rendszert a hétvégére fogják kijavítani.

Mi is csak azért tudtuk ezt megtenni, mert egy választási szakértő a rendelkezésünkre bocsátotta az NVI adatai alapján készült adatbázisát. Ez pedig azt mutatja, hogy több a kirívó eset:

négy éve 33 szavazókörben volt 10 százaléknál nagyobb az érvénytelen szavazatok aránya, most pedig 70 ilyen körzet azonosítható.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu

A választási irodánál több konkrét esetre is rákérdeztünk. Válaszukban azt írták:

a szavazóköri jogorvoslatokkal kapcsolatos kezdeményezések nem a Nemzeti Választási Iroda, hanem az országos egyéni választókerületi választási bizottságok hatáskörébe tartoznak, mely bizottságokba, a törvényi lehetőségeknek megfelelően a választáson induló pártok nagy számban (több mint 31 ezer fő) tagokat delegálhattak. A jogorvoslatokat ezen bizottságokhoz kell címezni, úgy, hogy azok a jogsértéstől számított 3. napon 16 óráig megérkezzenek. A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság viszont érdemi jellegű kifogást, konkrét panaszt, jogorvoslati kérelmet vizsgálatok lefolytatására vonatkozóan a mai napig nem kapott.

Az igazsághoz tartozik, hogy az ellenzék nemcsak a választáson teljesített rosszul, de a szavazóköri delegáltak kiállításakor is. Az ország 10286 szavazatszámláló bizottságába

  • a Fidesz-KDNP 14533,
  • a Jobbik 7616,
  • az MSZP-Párbeszéd 5173,
  • a DK 1967,
  • az LMP 394,
  • az Együtt 197,
  • a Momentum 32

delegáltat jelentett be.

Ez azt jelenti, hogy kormánypárti küldött az összes szavazókörben lehetett, míg a Jobbik és a baloldal csak a szavazókörök háromnegyedébe jelentett be szavazatszámlálót.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többiben csalás történt volna, a szavazatszámlálók közül sokan a rendszerváltás óta, elhivatottságból végzik ezt a munkát. Ettől függetlenül tény, hogy a most csalást emlegető ellenzék az ország negyedét lefedetlenül hagyta a szervezeti gyengesége miatt. Ez négy éve még nem így volt:

2014-ben a baloldali összefogásnak 12336 delegálja volt, most viszont az MSZP és a DK együtt alig több mint hétezer embert küldött a szavazókörökbe.

Bezárva

Lukácsi Krisztina szavazatszámláló bizottsági tag volt Érden. Lapunknak elmondta, a szavazás során minden rendben zajlott, amikor viszont elindultak – a jegyzőkönyvvezető és a bizottsági elnök a választási irodához, a többiek haza – akkor észrevették, hogy bezárták őket. Több mint 20 percet vártak, hogy kijuthassanak az óvodából, ahol a választás zajlott. A telefont, amelyen segítséget kérhettek volna, nem vették fel, a választási irodában pedig azt mondták a jegyzőkönyv vezetőnek, hogy „ne gyertek még”. Lukácsi, aki nem először volt szavazatszámlaló bizottsági tag, ezt különösen furcsállja. De emlékei szerint olyan sem fordult még elő, hogy bezárták volna a teljes bizottságot.

Újraszámolás?

Tordai Csaba ügyvéd, az Átlátszó jogásza három pontban fejti ki, hogy szerinte miért nem történt választási csalás:

  • A szavazatszámláló bizottságokban rendszerszinten és tömegesen a lehetetlenséggel határos csalni. Ötvenezer embert kellene beavatni a csalásba, ami pedig garantálja azt, hogy a dolog kiderül.
  • A szavazatszámlálásról készített jegyzőkönyv informatikai feldolgozása során elvileg előfordulhat csalás, nem is kell hozzá széles körben beavatni embereket. Ami ezt valószerűtlenné teszi, hogy könnyű lebukni: a papíralapú jegyzőkönyvekkel összevethetőek az informatikai rendszerben rögzített adatok, és ha eltérés van, az kibukik menthetetlenül. (Az NVI azt ígéri, hogy a pártok szerdán vagy csütörtökön hozzájuthatnak a szkennelt jegyzőkönyvekhez.)
  • Az informatikai rendszerben rögzített szavazóköri adatok nyilvánosak, azok alapján bárki képes generálni az eredményt, így azzal sem igazán lehet csalni.

Tordai szerinte a választási csalást sejtető történetek egy része teljesen alaptalan és a választási eljárás ismeretének hiányából fakad. Ilyennek tartja a 18:30-as és a 19 órás részvételi adatok közötti különbségről szóló sejtetéseket, noha ennek csak az az oka, hogy az előbbiben benne van a 200 ezer ember is, aki átjelentkezéssel szavazott (az ő voksaikat csak a hétvégén számolják meg).

A jogász szerint is vannak nehezen magyarázható szavazóköri jegyzőkönyvi adatok a valasztas.hu-n – mint amikor a pártok jelöltjei kaptak egyéni szavazatot, a listájuk viszont nem –, de ezek szerinte egyszerű adminisztratív tévedések is lehetnek, ráadásul amíg ezek száma tíz körül mozog, addig csalást kiáltani badarság.

A politikai közösség eminens érdeke, hogy a választás eredménye legalább szűk formai alapon ne legyen megkérdőjelezhető. A közállapotokra nézve egy választási csalásos hamis mítosz elterjedése ugyanúgy hihetetlenül káros lenne, mint ha kiderülne utólag, hogy nem is volt meg a kétharmad.

Az újraszámolás követelése helyett Tordai Csaba szerint két dolgot lehet tenni:

  • a papíralapú szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyveket összevetni az informatikai rendszerben rögzített adatokkal,
  • az informatikai rendszerben rögzített adatokban olyan mintázatokat keresni, amelyek nem magyarázhatóak, és ezeket darabra kielemezni. Mint írtuk, ez utóbbira már vannak állampolgári kísérletek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik