Belföld

Miért nem tudunk semmit a részvételi adatokból?

Az eddig ismert részvételi adatok egészen váratlan szavazói aktivitást mutatnak, ám hiába a választók elképesztő „demokratikus munkája”, az eredményekre lényegében lehetetlen következtetni ezekből az adatokból.

Ennek fő oka, hogy ebben a választási rendszerben a mandátumok többségéről az egyéni körzetek döntenek, amelyekben semmilyen módon nem jelezhető előre, hogy mi történik.

Amit tudunk (értsd: sejtünk).

2014-hez képest érdemben nőhet a taktikai szavazatok száma. Azaz sokkal többen lehetnek azok, akik megosztják két szavazatukat, és nem ugyanannak a pártnak a jelöltjére voksolnak egyéniben, amelyiknek a listáját támogatják. Az Orbán-rezsim történetében először olyan választói koalíciók jöhetnek létre, amelyek elégséges nagyságúak ahhoz, hogy a Fidesz alulmaradjon legerősebb kisebbségként is. Hogy ennek a választói magatartásnak hol lesz mandátumban mérhető eredménye, egyszerűen kiszámíthatatlan.

A részvételi adatokból viszont egyáltalán nem következik automatikusan ellenzéki siker, mert a Fidesz példátlan mozgósítása is állhat a háttérben.

Ennek bizonyítására lehet példaként hozni, hogy  2014-es adatokhoz képest is erős az aktivitás olyan masszív fideszes körzetekben, mint Csorna vagy Sárbogárd. De hogy mennyi nemtudás nehezíti most az értelmezést, azt jelzi, hogy a magas részvétel éppenséggel jelentheti azt is, hogy az összes fideszes ott van az urnáknál, ám a velük szemben állók a 2014-es hez képest magasabb számban jelentek meg.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Amit sejtünk (értsd: tudunk).

Ha a Fidesznek nincs több százezer új szavazója, olyan emberek, akik eddig soha, sehol nem jelezték, hogy a párt szimpatizánsai, a kutatók meg soha nem vették észre, akkor 70 százalék fölötti részvételnél nagy meglepetés lenne a párt 40 százalék fölötti eredménye. (Ezek elnagyolt számok persze, de ez összességében azt jelentené, hogy 2,2 millió embernél érdemben többet mozdítottak meg.) Ha viszont nem fideszesek mozognak, újabb rejtélyekkel szembesülünk: jobbikos, kispárti vagy baloldali szavazók jelentek meg. Ebben az esetben a fideszes kétharmad nehezen tűnik elképzelhetőnek.

Alighanem soha nem vált el annyira az ellenzéki jelöltek támogatottsága a pártjuk listájának támogatottságától. Ha óvatosak vagyunk, akkor is több százezerre tehetjük azoknak a számát, akik keresik a legerősebb ellenzéki jelöltet a szavazólapon, hogy így akadályozzák meg a fideszes győzelmet.

A magas részvételnél a kispártok is izgulhatnak.

Ha van szavazói plafonjuk (például a DK-ra ezt szokták mondani), akkor a magasba kúszó részvétel veszélyt jelent számukra. Másoknak viszont esélyt jelenthet, ám ez is minden elemében jósolhatatlan.

Ami biztos.

Legalábbis 2006 óta nem volt ilyen izgalmas a választások estéje.

Kiemelt fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Megvan a kétharmad a Fidesznek
És már csak a külföldön, illetve átjelentkezéssel leadott szavazatokkal veszítheti el, de erre kicsi az esély. A kormánypárt a szavazatok felét megszerezte és letarolta a vidéket. Az ellenzék megbukott, vezetői nagyrészt lemondtak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik