Belföld választás 2018
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Miért nem tudunk semmit a részvételi adatokból?

Pető Péter
Pető Péter

főszerkesztő-helyettes. 2018. 04. 08. 14:43

Az eddig ismert részvételi adatok egészen váratlan szavazói aktivitást mutatnak, ám hiába a választók elképesztő „demokratikus munkája”, az eredményekre lényegében lehetetlen következtetni ezekből az adatokból.

Ennek fő oka, hogy ebben a választási rendszerben a mandátumok többségéről az egyéni körzetek döntenek, amelyekben semmilyen módon nem jelezhető előre, hogy mi történik.

Amit tudunk (értsd: sejtünk).

2014-hez képest érdemben nőhet a taktikai szavazatok száma. Azaz sokkal többen lehetnek azok, akik megosztják két szavazatukat, és nem ugyanannak a pártnak a jelöltjére voksolnak egyéniben, amelyiknek a listáját támogatják. Az Orbán-rezsim történetében először olyan választói koalíciók jöhetnek létre, amelyek elégséges nagyságúak ahhoz, hogy a Fidesz alulmaradjon legerősebb kisebbségként is. Hogy ennek a választói magatartásnak hol lesz mandátumban mérhető eredménye, egyszerűen kiszámíthatatlan.

A részvételi adatokból viszont egyáltalán nem következik automatikusan ellenzéki siker, mert a Fidesz példátlan mozgósítása is állhat a háttérben.

Ennek bizonyítására lehet példaként hozni, hogy  2014-es adatokhoz képest is erős az aktivitás olyan masszív fideszes körzetekben, mint Csorna vagy Sárbogárd. De hogy mennyi nemtudás nehezíti most az értelmezést, azt jelzi, hogy a magas részvétel éppenséggel jelentheti azt is, hogy az összes fideszes ott van az urnáknál, ám a velük szemben állók a 2014-es hez képest magasabb számban jelentek meg.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Amit sejtünk (értsd: tudunk).

Ha a Fidesznek nincs több százezer új szavazója, olyan emberek, akik eddig soha, sehol nem jelezték, hogy a párt szimpatizánsai, a kutatók meg soha nem vették észre, akkor 70 százalék fölötti részvételnél nagy meglepetés lenne a párt 40 százalék fölötti eredménye. (Ezek elnagyolt számok persze, de ez összességében azt jelentené, hogy 2,2 millió embernél érdemben többet mozdítottak meg.) Ha viszont nem fideszesek mozognak, újabb rejtélyekkel szembesülünk: jobbikos, kispárti vagy baloldali szavazók jelentek meg. Ebben az esetben a fideszes kétharmad nehezen tűnik elképzelhetőnek.

Alighanem soha nem vált el annyira az ellenzéki jelöltek támogatottsága a pártjuk listájának támogatottságától. Ha óvatosak vagyunk, akkor is több százezerre tehetjük azoknak a számát, akik keresik a legerősebb ellenzéki jelöltet a szavazólapon, hogy így akadályozzák meg a fideszes győzelmet.

A magas részvételnél a kispártok is izgulhatnak.

Ha van szavazói plafonjuk (például a DK-ra ezt szokták mondani), akkor a magasba kúszó részvétel veszélyt jelent számukra. Másoknak viszont esélyt jelenthet, ám ez is minden elemében jósolhatatlan.

Ami biztos.

Legalábbis 2006 óta nem volt ilyen izgalmas a választások estéje.

Kiemelt fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Megvan a kétharmad a Fidesznek
És már csak a külföldön, illetve átjelentkezéssel leadott szavazatokkal veszítheti el, de erre kicsi az esély. A kormánypárt a szavazatok felét megszerezte és letarolta a vidéket. Az ellenzék megbukott, vezetői nagyrészt lemondtak.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Vladimir Putin, President of Russia, during the opening session of the Paris Peace Forum, an event that is a part of the commemoration ceremonies to mark the centenary of the 1918 Armistice, at the Villette Conference Hall in Paris
The Paris Peace Forum was created to
bring together all actors of global
governance to strengthen multilateralism
and international cooperation. 
On Sunday, November 11, 2018, in Paris, France. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.