Belföld

Kósa védekezése „felér egy önfeljelentéssel”

Az MNB egykori alelnöke szerint a rejtélyes ügyletnek csak a közjegyzői díja 3 milliárd forint (lett volna).

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Bodnár Zoltán, az MNB volt alelnöke Kósa Lajos keddi magyarázatainak fejlődéstörténetét elemezve arra jutott, hogy volt ott minden, „ami szem-szájnak ingere”, csak annyi biztos, hogy Kósa Lajossal 2013 év elején szerződést kötöttek.

A Fidesz politikusát ebben felhatalmazták, hogy az FHB-nál vezetett devizaszámláról állampapírokat vásároljon, azokat befektetési számlán helyezze el, a számlát szabadon, korlátozás nélkül használja. Bodnár szerint létező számlákról van szó, ha igaz, amit Kósa Lajos állít.

Rejtélyes, hogy 2015-ben a megbízást miért foglalták közokiratba, de az ügyfelek azonosításából úgy tűnik, mintha nem először találkoztak volna a szerződő felek a közjegyzővel.

Az egész megbízási szerződés meglehetősen bizarr és fölvet számos kérdést

– mondta Bodnár. Szerinte a jogszabályok alapján a közjegyzőnek jeleznie kell, ha aggályos körülményt észlel. Ezt az okiratban fel kell tüntetni, a Magyar Nemzetben megjelent fotó szerint pedig van egy hivatkozás az okirat végén, hogy a közjegyző tájékoztatta a feleket, hogy a megbízási szerződés tartalma és a végrehajtandó cselekmény nem feltétlenül valósítható meg.

„Felér egy önfeljelentéssel”

A közgazdász szerint az FHB mérlegfő-összege ekkor 500 milliárd forint körül volt, egy ekkora pénz töredéke is óriási összegnek számított volna a banknál. Bodnár Zoltán szerint Kósa Lajosnak az a kijelentése, hogy a bank megtagadta rendelkezési joga rögzítését,

felér egy önfeljelentéssel,

hiszen azt jelenti, ez egy valós szerződés és meg is próbálták a bankban ezt rögzíteni, és akkor kérdés, hogy egy polgármester miért vállalja,

hogy magánemberként megbízási kötelezettséget vállal, hogy 1300 milliárd forintnyi összeget kezeljen és abból állampapírt vásároljon?

Bodnár Zoltán a közjegyzőknél egy ilyen összegről szóló szerződés okiratba foglalása akár 3 milliárd forintba is kerülhet, amit feltehetően sem a csengeri háztartásbeli asszony, sem Kósa Lajos nem fizetett ki a fizetéséből.

Ebben az esetben kérdés, a közjegyző pro bono (a közjóért) miért végezte el a munkát akár a csengeri asszonynak, akár Kósának.

Meglehetősen atipikus ügylet ez. Ép elmével senki nem megy oda másik magánszemélyhez, hogy a vagyonát kezelje így.

Kérdés, Kósa Lajos miért gondolta, hogy ingyen, vagy megbízási díjért a vagyont kezeli és miért nem irányította át inkább az érdeklődőt a Magyar Nemzeti Bankhoz.

800 milliós ajándékot kapott volna Kósa édesanyja
A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter édesanyjának adatai szerepelnek a banki adatokban is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik