Mivel már egy hónap sincs hátra a választásokig, nem mellékes az, mit mond Magyarország egyik egykori, az utolsó, Fidesztől független köztársasági elnöke a közéletről. Sólyom László kedden kiállt a közönség elé a Rajk László Szakkollégiumban, ahol az ő meghívásukra beszélt a rendszerváltás mérlegéről és mostani közéleti kérdésekről. (Az esemény médiapartnere a 24.hu volt.)
Sólyom az első kérdést arról kapta, mi volt a legfontosabb élménye a rendszerváltás idejéből. A volt elnök alaposságát jellemzi, hogy rögtön előkapott egy kötetet abból a hétből, ami a rendszerváltás hiteles leirata, benne a komplett kerekasztal-tárgyalásokról. Némi könyvajánló után vicceskedve azt mondta, „még mindig hihetetlen, hogy 1990-ben születtek emberek”, utalva arra, hogy neki ez személyes élmény, sokaknak viszont már történelem. Egy szép tételmondat jött:
A régi rendszerek mindig hosszan túlélnek.
Azzal indokolta ezt, hogy a hatvanas évekig túlélt a Horthy-rendszer, a szülei neki is mindig a régi utcaneveket mondogatták. „Ha mi is kihalunk, akkor lesz vége a szocializmusnak, a Kádár-rendszernek, nyugodjanak meg” – viccelődött Sólyom. Rátért aztán arra, hogy a nyolcvanas években enyhült a rendszer, de épp ezért az emberek érezték, nincs rendben az egész. Elkezdődtek a helyi mozgalmak, részben a környezetvédelemből (a legzöldebb exállamfő szájából nem volt meglepő ez a levezetés).
A dunai duzzasztók körüli vitákról, a személyi számról és a személyes adatok védelméről, az új folyóiratokról (amihez a gépeket Soros György adományozta) beszélt. Közben kiderült, Sólyomnak nincs okostelefonja, a Facebookon sincs fenn, szinte nem is létezik. Sólyom alapvetően levezette a történelmi előzményeket, amik a kerekasztal-tárgyalásokig vezettek, ahol ő is képviselte az ellenzéket. Itt megemlítette, anno pont ő vetette fel, vajon mi az ellenzék legitimációja, hogy a tárgyalóasztalnál ülhessen.
A tárgyalások kissé kaotikusan mentek, Sólyom szerint ott mindenki kimutatta a foga fehérjét az ellenzékiek közül. Fájlalta, hogy a népies politikusokat és az újságírókat nem érdekelte a jogi hablaty, pedig épp az alkotmányt dolgozták ki. Nagy vita az elnökválasztás kérdése körül volt, külföldön Pozsgay Imrében reménykedtek. Eközben a KDNP különalkukat kötögetett (később, 1994-ben pedig meg akarták szüntetni az Ab-t), Orbán Viktor pedig jót tett a radikalizmusával.
Miután elmondta, honnan merítve, milyen könyvekből és külföldi tapasztalatokból merítve rakták össze az Ab ítélkezési alapelveit. Ezt a korszakot „nagyszerű teremtő időszaknak” nevezte, élete főművének. Az átmenetet befolyásoló két ab volt a világon Sólyom szerint a magyar és a dél-afrikai. Azt is szóba hozta, hogy vita volt róla, elévüljenek-e a politikai bűnök. Így alakult ki, hogy az 1956-os bűnök nem, ebből jöttek a sortűzperek.
Én közben köztársasági elnök is voltam.
– mondta Sólyom nevetést kiváltva arra a kérdésre, mi a véleménye a jogállamiság alakulásáról a rendszerváltás óta. Elmondta, őket nem lehetett csak úgy felhívni, elküldtek mindenkit, hogy nézze meg a Magyar Közlönyben, mit döntöttek. Az elnöksége kezdeteiről azt mondta amúgy, annyira nem vette komolyan, amikor a Védegylet jelölni akarta. Orbán Viktor felhívta aztán, hogy ők támogatnák őt, Orbán amúgy azt se tudta, hogy némi kölni kitérő után Sólyom már ismét Magyarországon él, a lakásától 200 méterre. Még a szavazáskor se számított rá, hogy tényleg megválasztják, de azért készült egy szép beszéddel.
Rátért arra is, mennyire aktív elnök volt, csomó törvényt visszadobott a parlamentnek vagy az Ab-nek. Megemlítette, hogy zöld elnök volt, végigjárta a nemzeti parkokat, felszólalt Paks ellen, Vlagyimir Putyinnak is elmondta:
Már megvettem a láncokat, hogy odakössem magam, de [Putyin] nem értette a viccet.
Persze nem habozott balhéba keveredni Traian Basescuval és Robert Ficóval, beszólni George W. Bush-nak és Recep Tayyip Erdogannak. Ezután tért rá az orbáni fülkeforradalomra, amit rendszerváltásnak neveztek. Mielőtt a NER-re tért volna, inkább lekeverte saját magát. De jött is egy kérdés: mi az alkotmányos tétje az áprilisi választásnak? Az új alkotmányról azt nyilatkozta, olyan, mint az új nemzeti színház: eklektikus, nem modern, de ha volna jó rendező vagy darab, még lehetne jó.
Ettől függetlenül szisztematikusan ment a jogállam lerombolása. Saját emberekkel töltötte fel a Fidesz az Ab-t, felemelték a létszámot, ez történt a bírói tanácsban és máshol is. Egy tudományos akadémiai írás ki is mutatta Sólyom szerint, hogy félautoriter, tekintélyelvű irányba ment el a rendszer. Ismét a parlamenté a fő hatalom, ami felett a tényleges miniszterelnöki hatalom áll.
Egy másik kérdésre azt felelte, a jogállamiság lerombolásáról azért nem szólalt meg sokszor, mert volt elnökként nem akart a napi politikán rugózni. Feltette a kérdést: álljon most kortesnek a Kétfarkú Kutya Párt mellé? A Fidesz szerinte jobban teljesít, amikor nem létező ellenségtől védi meg az országot. Sólyom szerint nem lesz diktatúra április 8. után, de nagy változás sem.
Szóba kerültek az ügynökakták is, amiket egyesek szerint azért nem kéne nyilvánosságra hozni, mert a rendszerváltáskor manipulálhatták őket. Sólyom szerint akkoriban kellett volna ezt megtenni, de most már kinek használna ez, ez a kérdés. Ráadásul sokan kényszerből jelentettek, miközben sok károsabb ember volt a szocializmusban, aki nem is volt ügynök. „Ez a vonat elment” – summázta.
Mit gondol az utána következő elnökökről? – merült fel a kérdés. Sólyom szerint nem illik az alkotmánybírósági és elnöki utódairól nyilatkozni. Annak nem örül, hogy eközben ül az Ab ügyeken, bár az ügyek maguk folynak tovább, a CEU pl. csinált egy székhelyet Bécsben is. Ezzel a mondattal zárta kétórás beszédét:
Egyébként meg mindenki maga alkotja meg a róla alkotott képet.
A teljes előadást itt nézheti vissza:
(Kiemelt kép: Karancsi Rudolf/ 24.hu)
