Belföld

Elmúlt nyolc év: többen vannak a vesztesek, mint a nyertesek

Ténygyár
Ténygyár

2018. 02. 26. 11:13

„Elmúltnyolcév” – a magyar politikában sokat emlegetett fogalom immár mást jelent, a második ciklusát most lezáró Orbán-kormány tevékenységére is használható. A Ténygyár és a ZRI Závecz Reaserch személyes megkérdezéssel végzett kutatása egyebek közt arra kereste a választ, mit gondolnak a magyarok erről a második „elmúltnyolcévról”. Kik vannak többen, a vesztesek vagy a nyertesek?

A magyarok többsége 2014 és 2018 között nem érzékelt változást az élethelyzetében, valamivel többen vannak, akik vesztesnek érzik magukat, mint akik nyertesnek.

Ha ezt az adatot a korábbi kormányzati ciklusokat lezáró felmérésekkel vetjük össze, avagy a szokásos magyar panaszkultúrából fakadó várakozásokból indulunk ki, akkor értelmezhetjük úgy is, mint ami inkább a kormánynak kedvez – legalábbis elsöprő kormányváltó hangulatot nem jelez. Különösen igaz ez, ha a következő négy évre vonatkozó várakozásokat vizsgáljuk: érdemben többen vannak, akik a helyzetük javulását várják 2018 és 2022 között, mint akik romlásra számítanak. Elképzelhető persze, hogy a megnövekedett optimizmust azok reményei is erősítik, akik áprilisi kormányváltást szeretnének. Ide kívánkozik ugyanakkor: tíz éve, az akkori kormányzati ciklus utolsó időszakában még 55 százalék várta saját háztartása anyagi helyzetének romlását.

Sokkal kevésbé lehet büszke a kormány arra az eredményre, amikor a kutatók konkrétan az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek hatásaira kérdeztek rá. Érdemben többen vannak, akik úgy érzik, a kormányzás nekik veszteséget okozott, nyertesnek csak 23 százaléknyian gondolják magukat.

A valódi kormányzati teljesítmény azonban a következő kérdéscsoportok kapcsán rajzolódik ki. A kutatók kétféleképpen kérdeztek rá egyes kormányzati intézkedésekre az „elmúltnyolcévből”. Először úgynevezett zárt kérdésként: felsoroltak kormányzati döntéseket, és kíváncsiak voltak, érintette-e a válaszadót kedvezően ezek közül valamelyik. Már itt kiütközött az Orbán-kormány valódi sikere, ami nem is az intézkedésekben, inkább a propagandában érhető tetten. A legmagasabb arányban ugyanis a migránsügy kezelését vélték kedvező döntésnek a válaszadók – köztük sokan olyanok is, akik élethelyzetük okán vagy lakóhelyük miatt jó eséllyel soha nem találkoztak egyetlen menekülttel sem. Beszédes ugyanakkor, hogy a válaszadók többsége egyetlen felsorolt kormányzati intézkedésnek sem volt érintettje.

A válaszadóknak mindösszesen 43 százaléka mondta azt, hogy legalább egy intézkedés érintette a felsoroltak közül. Ha azonban ebből kivonjuk azokat, akik csak a migránsügy kezelését említették, akkor az arány egyharmad alá csökken: a migránsokat nem számítva csak 30 százaléknyi olyan magyar van, akit érintett valami az „elmúltnyolcév” pozitívnak szánt intézkedései közül.

Hasonló tendencia bontakozik az úgynevezett nyitott kérdésre adott válaszok kapcsán is. Itt a kutatók a válaszadókra bízták, mondjanak olyan kormányzati döntéseket, amelyek számukra szimpatikusak voltak, illetve olyanokat, amelyeket rossznak, veszélyesnek ítéltek. Nos, a válaszadók nagyjából egyharmada sem ilyet, sem olyat nem tudott mondani. Számukra ezek szerint nem volt túl emlékezetes ez az „elmúltnyolcév”. A pozitív lista élén megint csak a migránsügy, illetve a kerítésépítés áll, minden más ezeknél jóval kisebb mértékben nyerte el a magyarok szimpátiáját. Ez az adat egyrészt bizonyítja, hogy a kormányzati propaganda igenis elérte célját, másrészt magyarázza, miért folytat „egy ügyű” és egyszólamú kampányt a Fidesz.

A rossz, vagy veszélyes döntések listáját a stadionépítések ügye vezeti, ettől nem sokkal lemaradva az egészségügy helyzete szerepel.

Sokan elégedetlenek az oktatás helyzetével, és nagy számban voltak, akik a korrupciót, az arra gyanút adó eseteket említették a kormány „bűnei” sorában. A válaszadóknak azonban több mint egyharmada nem emlékszik rossz kormányzati döntésre.

Módszertan

Az adatfelvétel 1000 fő személyes megkérdezésével készült, 2018. január 15. és 28. között. A kutatás mintája nem, életkor és iskolai végzettség szerit reprezentatív a teljes magyarországi népességre. A teljes minta vonatkozásában +/-3 százalékpont a hibahatár. Ennek alapján nagyobb mint 95% annak valószínűsége, hogy a kapott összefüggések a teljes vizsgált (felnőtt) lakosságra nézve is igazak.

Ténygyár és Pulzus

A Ténygyár online lap, amely kizárólag kutatás- és adatalapú híreket közöl. Elsődleges felülete a Pulzus nevű új kutatási eszközzel végzett felméréseknek. A Pulzus egy ingyenes applikáció, amely naponta küld kérdéseket a felhasználóknak, minden szavazat pontot ér, a pontokat nyereményekre lehet beváltani.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.