Tíz évre titkosította a kormány a Budapest-Belgrád-vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányát – írja a 444. Az állítólag 2400 év alatt megtérülő, tehát fölöslegesen méregdrága beruházás kínai hitelből és szakértőkkel épül majd, de miért nem tudhatja a nép, mi szükség van erre?
Az MSZP-s Mesterházy Attila kérdezett rá írásban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM), hogy miért is kell egy 160 kilométeres vasútvonalat kamatostul 949 milliárd forintért felújítani (és második vágányt építeni neki).
Feltette a kérdést, igaz-e a 2400 éves megtérülés, nem merült-e fel a nagyobb településeket érintő Szabadka-Szeged-Budapest nyomvonal, mi a garancia, hogy a kínaiak itt vámolják majd el az árut, ami a vasúton jön (és nem a görögöknél), vállalta-e a kínai fél, hogy folyamatosan szállítmányokkal látja el a vonalat. Fónagy János államtitkár válaszolt a tények mellőzésével:
A kérdéseiben szereplő számok és az ön által felvetett megtérülési idő legfeljebb találgatásnak minősíthető, a sajtóban megjelent becslések minden alapot nélkülöznek.
Ehhez tette hozzá, hogy a megvalósíthatósági tanulmányt titkosították. Ők is Orbán Viktor logikáját követik, miszerint mellékes, megtérül-e a beruházás, amikor hosszabb távon „vonal kapacitására épülő termelő- és logisztikai beruházások, rugalmasabb munkaerő mobilitás” meg egyebek valósulnak meg.
Kínai garancia mindenesetre nincs a sok árura, bár Fónagy szerint egyre több áru jön így is a vonalon. Arra sincs garancia, hogy itt vámolnak majd a kínaiak, ami jelentős bevételt jelenthetne. Azonban ezért is nagy harc zajlik az európai országokon belül. Abban is csak reménykedik az NFM, hogy a kínaiak ezt az útvonalat használják majd, hisz úgyis növekszik a tulajdonukban lévő pireuszi kikötő kihasználtsága.
A kínaiak sanszosan maguk építhetik majd meg a vasutat, ami hét év alatt készül el. A cikk hozzáteszi, Mészáros Lőrinc érdekköre nemrég alapított egy vasutas céget.
(Kiemelt kép: MTI/AP/Darko Vojinovic)
