Sajtószempontból nagyon fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság (AB), ami gyakorlatilag kimondta, nem felelős azért a sajtó, ha hitelesen és etikusan közli, amit egyik politikus mond a másikról – írja a Nyugat.hu, amely közvetlenül érintett volt a döntésben.
A lap ugyanis négy éve tudósított egy MSZP-s sajtótájékoztatóról, amin Czeglédy Csaba, az ellenzék közgyűlési frakcióvezetője azt mondta, kézi vezérléssel bírálták el a trafikpályázatokat, szerinte maga Hende Csaba hozta meg a döntéseket. Hende erre nem sokkal később reagált, a lap ezt is lehozta. Hende így is beperelte Czeglédyt és a Nyugat.hu-t,
Első fokon 2015 márciusában a bíróság azt mondta ki, hogy a lap jogsértő is volt, meg nem is. A valótlan hírközlés híresztelésében felelősnek mondta ki a Nyugatot, de mivel pontosan, gyorsan és hitelesen tájékoztatott, mentesül a jogkövetkezmények alól. Se helyreigazítás, se perköltség nem terhelte emiatt a Nyugatot.
Azt nem írják, ki fellebbezett, mindenesetre másodfokra került az ügy, a Győri Ítélőtábla is kimondta, hogy a lap nem sértette meg Hende személyiségi jogait. Az indoklás nagyjából hasonló volt, a lap a bíróság szerint helyesen járt el. Így az elsőfokú ítélet 127 ezer forintja után a másodfok 50 ezer forint perköltsége is a volt honvédelmi minisztert terhelte. Hende nem állt le, a Kúriához fordult.
Nem tudni, ki fordult végül az AB-hoz, de határozatot hozott a testület december 5-én, amivel megsemmisítette a Kúria döntését és kimondta, a Nyugat nem sértette meg Hende személyiségi jogait. Így fogalmaz a határozat:
A demokratikus közvélemény alakulásában központi szereppel bíró sajtó tevékenységének lényegi eleme a közéleti események nyilvánossághoz való közvetítése. A sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli.
Hozzátették, az nem híresztelés, ha a tudósítás megfelel a megfogalmazottaknak, nincs benne saját értékelés, megjelöli a forrást és helyet biztosít az esetlegesen sértő állításokkal szemben az áldozat cáfolatának is. A lap szerint ez precedens, ettől fogva nem vonható felelősségre az újságíró és médium ha leközli, amit egy közérdekű ügyben egyik politikus mond a másikról. Feltéve, ha leközli a másik reakcióját is.
A döntéshez Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt fűztek, ez itt olvasható.
(Kiemelt kép: Facebook / Hende Csaba)
