Rábukott a környezetvédelemre az amúgy zöld színű logóval rendelkező, kormánypárti Magyar Idők, és beszéltette egy cikkben Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport munkatársát. Az építőanyagok újrahasznosításában Lenkei szerint pozitív változások történtek. Ez azért fontos, mert így megelőzhetők a bányák által okozott tájsebek. Lenkei szerint
Útépítéseknél már egyenesen bűnnek számít közvetlenül a bányából kitermelt nyersanyagot használni. A vállalkozók is behoztak új berendezéseket, és a nagyrészt 2010 után született jogszabályok is kötelezik az útépítőket arra, hogy újrahasznosított anyagokat dolgozzanak be.
A környezetvédelmi engedélyek szerint a cégeknek az általuk okozott természeti kárt is helyre kell hozni. Ezzel az a gond, hogy sokszor a rekultiváció előtt csődbe megy a cég, olykor pedig nem az előírásoknak megfelelően végzik el a munkát. Vannak vélemények, amik szerint
Sok munkát elvégez a természet, de pl. az illegális hulladéklerakókat az önkormányzatok képesek felszámolni. A kavicsbányák 20-30 méter mély gödreit gyakran építési törmelékkel töltik fel, ez veszélyes anyagot is tartalmazhat, ami a vízbázisra is veszélyes lehet. Ezek a bányák ráadásul elveszik a termőföldek helyét, csökkentik a talajvíz szintjét és a biodiverzitást.
A dél-pesti kavicsbányák környékén rengeteg kamion is hordja a kitermelt anyagot, ami zajt és port ad a környéknek. Lenkei szerint több bánya már csak azért működik, mert sokba kerülne a rekultivációja, ilyen a Pécs melletti Vasas-szénbánya.
Ma Magyarországon több tízezer tájseb található, Bélkő a Bükkben, a váci cementgyár bányái, a Gömör-Tornai-karszt cementgyára, felhagyott üzemek, meddőhányók, zagyterek, szemétlerakók. A helyreállítás akár milliárdos tétel is lehet, több helyen uniós pénzből oldják meg ezt, így Csobánkán is. Sok kiürült település is tájseb marad, bár olykor meglepően gyorsan visszaveszi a természet a falvak helyét, ahogy az Aggtelek környéki Derenken is történt.
(Kiemelt kép: Bejárat az egykori Almásfüzitői Timföldgyár tározóihoz 2016. május 31-én. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vörösiszapot mesterséges talajjal fedi be. Ma már a tározók jelentős részét növényzet borítja, a kihelyezett fedőrétegen újraéledt a természet, állatok vették birtokba a területet. MTI Fotó: Bodnár Boglárka)
