Botka László lemondása után egyre inkább körvonalazódik, hogy végül milyen konstellációban indulhatnak a 2018-as országgyűlési választáson az ellenzéki pártok. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjével együtt bukott meg makacsul tartott szövetségi stratégiája is – közös egyéni jelölteket, közös programot és olyan közös országos listát akart, amelyről lehagyják Gyurcsány Ferencet –, ezzel pedig megnyílt a lehetőség az MSZP és a DK tárgyalása előtt.
„Feri vérszagot érez”
Az biztos, hogy a miniszterelnök-jelölt nélkül maradt MSZP nagyon nehéz helyzetbe került, ezért vezetői meg akarnak egyezni a Demokratikus Koalícióval, amint rendezték soraikat. Gyurcsány viszont komótosan kiélvezi, hogy az antigyurcsányisták 2014-hez hasonlóan alulmaradtak, és megvárja, amíg a Botka-ügy utóhatása meglátszik a közvélemény-kutatásokban is.
Feri megérezte a vérszagot
– mondta egy szocialista elnökségi tag arra utalva, hogy a két párt kiegyenlítődő támogatottságára hivatkozva Gyurcsány sem Botka két héttel ezelőtti ajánlatát, sem a 2014-es megállapodást nem tekinti majd etalonnak a tárgyalásokon. Ezeknél sokkal többet fog kérni, amit a józan észen túl DK-s forrásból is tudunk.
Emiatt sokan dühösek Botkára és az ő stratégiáját követőkre az MSZP-ben, azt mondják, ha a volt miniszterelnök-jelölt hallgatott volna rájuk, és idejekorán kiegyezik Gyurcsánnyal, akkor sokkal előnyösebb alkut köthettek volna, mint amire végül kényszerülni fognak. Budapesten például 2014-ben a DK csak egy győztes egyéni választókerületet kapott, a szocialisták viszont hatot vittek el. Ez 2018-ban biztosan nem így lesz, aminek következtében főleg a budapesti MSZP-sek forronganak, kivált, hogy ők voltak azok, akik már rég megállapodtak volna Gyurcsányékkal. De országosan is sokat bukhatnak a szocialisták.
Ezért nem meglepő, hogy
Az MSZP-ben erre azt mondják, hogy aki át akart állni, már megtette, de a másod- és a haramadvonalból még lehetnek olyanok, akik mezt cserélnek a választásokig opportunizmusból.
Nem véletlen, hogy Molnár Gyula pártelnök és más pártvezetők is azt hangsúlyozzák, hogy a DK-val először a 106 egyéni választókerületről kell megállapodni. Mint minapi interjúnkból kiderül, Gyurcsányék felkészülten várják őket, a volt miniszterelnök nem véletlenül hangoztatja, hogy a DK meg fogja többszörözni parlamenti mandátumai számát (ez jelenleg négy, ami a frakcióalakításhoz sem elég).
Nincs miniszterelnök-jelölt a láthatáron
Mivel Botka László távozása után csak az űr maradt a helyén, ezért nem véletlen, hogy azt nyilatkozzák az MSZP-sek, addig nem is akarnak új miniszterelnök-jelöltet, amíg a DK-val nem egyeznek meg. Ezzel szemben már a Botka lemondása utáni válságtanácskozásokon előkerült a kérdés.
Lattmann Tamás szóba sem jöhet, ahogy egy szocialista mondta, „legfeljebb ő maga hihette el magáról, hogy alkalmas jelölt.”
Emlékezetes, hogy a jogtudós megválasztását az államfői posztra egységesen támogatták a baloldali ellenzéki pártok, köztük az LMP is, ami persze kevés volt a kormánytöbbség által favorizált Áder Jánossal szemben, de az elmúlt hónapok fényében már a közös jelölése is sikernek minősíthető.
Ezzel a tervvel azt szeretnék elérni, hogy a DK mellett az Együttet és a Párbeszédet is magukhoz csábítsák, és végül az MSZP-vel közös listán induljanak. Azt azonban többen belátták, hogy jelenleg ez a valóságtól messzire elrugaszkodó forgatókönyv, mert a DK nemrég kinyilvánította, hogy külön listán indul, a kisebb pártok pedig korábban azt a feltételt szabták a közös listához, hogy arról lehagyják azokat az MSZP-seket, akiket korruptnak vélnek.
A már nyilvánosság elé állt ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közül Szél Bernadettet sokan nem szeretik az MSZP-ben – kizárt hogy felsorakoznának mögé. Talán még kizártabb, hogy Szél az élükre álljon, az LMP hallani sem akar a szocialistákkal kötött szövetségről.
Karácsony Gergely viszont már nem lehetetlen opció.
Inkább főpolgármester lenne Karácsony?
Több lap is arról írt a minap, hogy a szocialisták felajánlották a Párbeszéd politikusának, hogy legyen a miniszterelnök-jelöltjük. Megpróbáltuk megtudni tőle, hogy mit szólt hozzá, de választ nem kaptunk. Másoktól viszont úgy tudjuk, hogy úgy gondolja, nem ez az ő pillanata. Azt mondták,
Karácsony az Együttel, az LMP-vel és az MSZP-vel folytatott tárgyalásokon is elmondta állítólag, hogy a Párbeszéd akkor társul más párthoz, ha támogatják ilyen irányú ambícióit.
Karácsony az e heti HVG-ben azt mondta egy interjúban:
A főpolgármesteri széket könnyebb megnyerni, mint a kerületek többségét. De sajnos nem látok az utóbbira vonatkozó stratégiát, sem lehetséges polgármesterjelölteket. Fideszes közgyűlés mellett nem leszek díszpinty, az politikai öngyilkosság volna.
Ezeket a mondatokat felhoztuk azoknak az ellenzéki politikusoknak, akiktől azt hallottuk, hogy Karácsony mégis a főpolgármesteri ambícióival hozakodott elő a tárgyalásokon. Azt mondták, ez csak annak szól, hogy most úgy tűnik, 2019-ben nem szerepelnének jól az önkormányzati választáson az ellenzéki pártok, de ha jobban állnának, illetve ha a parlamenti választáson sikerül megszerezni az egyéni körzetek többségét, akkor Karácsony már szívesen ülne a főpolgármesteri székbe, és erre egyébként alkalmasnak is tartják.
Nagyüzemi helyezkedés
A Párbeszéd végül némi huzavona és Botka visszalépése után korábbi szövetségesénél, az Együttnél kötött ki, főleg miután az LMP-nél és az MSZP-nél is úgy értékelték, hogy túl sokat kér az 1 százalékra mért párt. Úgy tudjuk, már csak ezért sem valószínű, hogy Karácsonnyal a lista élén indulnának a szocialisták.
Az Együtt egyik vezetője elmondta, hogy arról még nincs döntés, hogy választási pártot alakít-e a két formáció, vagy más módon állnak össze, de az biztos, hogy közös listán indulnak. (A másik lehetőség, hogy csak az egyik párt állít hivatalosan jelölteket, és a másik politikusai is annak színeiben indulnak – pártszövetség esetén ugyanis 10 százalékra emelkedne a parlamenti küszöb.)
Az Együtt és a Párbeszéd a Jobbikon kívül a többi ellenzéki párttal koordinált jelöltállításra törekszik. Ezt az MSZP-vel és a DK-val könnyebb lesz megbeszélni, mint az LMP-vel és a Momentummal, ugyanis az utóbbi kettő alig-alig egyeztet más pártokkal: nemcsak a közös indulástól, hanem az egyéni választókerületi koordináció lehetőségétől is elzárkóznak. Igaz, Gyurcsány a már említett interjúnkban nem zárta ki, hogy néhány körzetben még az LMP-vel is sikerül megállapodni visszalépésekről az esélyesebb jelölt javára. (A szocialisták 2010-ben a két forduló között egyoldalúan visszaléptették néhány jelöltjüket az állva maradt LMP-sek javára – hiába.)
A fentieket végigbeszélve számos ellenzéki politikussal szinte mindannyian ugyanazt prognosztizálták: az MSZP és a DK külön listával, de az egyéni jelöltekről megegyezve, az Együtt és a Párbeszéd pedig közös listával és jelöltekkel, az MSZP-DK-sokkal koordinálva indul majd a választáson – magyarán ezek a pártok csak egy egyéni jelöltet állítanak mind a 106 körzetben. Az LMP és a Momentum pedig talán a jelöltek ismeretében bírható rá együttműködésre néhány körzetben. És ott lesz még a Jobbik, az ellenzék jelenleg legerősebb pártja, ahol tenyerüket dörzsölve nézik az MSZP kálváriáját és a széttöredezett baloldal marakodását.
(Kiemelt kép:24.hu/ Fülöp Dániel Mátyás)
