Belföld

Pride 2017: kordonok nélkül vonultak a méltóságért

A Pride szervezői elérték, amit szerettek volna: az idei menet nem kordonok között haladt. A vonulás előtt, Schilling Árpád és Gyémánt Ágnes beszéde után Hollander Dávid szóvivő jelentette be: a rendőrség elfogadta az alternatív útvonalat, a résztvevők a Lánchídon át mehetnek a Várkert Bazárhoz. A Lánchídon szélsőjobboldali ellentüntetők várták a menetet, ám a rendőrök nagyon gyorsan feloszlatták a csoportot. Az eseményen békében ért véget.

A Pride Kossuth téri színpadán délután három óra után Steiner Kristóf kezdett: felsorolta, mely szervezetek csatlakoztak a Pride-hoz. Őt Schilling Árpád rendező váltotta a pódiumon. Azt kérte a közönségtől, nagy kiáltással, tapssal bátorítsák azokat, akik még nem merik felvállalni identitásukat.

Borzalmas lehet az az élet, amelyben kívülről és belülről egyszerre nyomod el magad

– mondta. Beszélt arról is, hogy mindenki boldog akar lenni, mindenkinek joga van a szabad szerelemhez. Hosszan sorolta, mi a nem normális ebben az országban egészen attól, hogy büntetik a nincstelen a hajléktalanokat odáig, hogy nem segítik a menekülteket, hanem kerítéssel várják őket.

Követelte, hogy Orbán Viktor kérjen bocsánatot az LMBTQ-közösségtől, amiért elszabadította a suttyó buzizást. Schilling az isztambuli Pride “hősies résztvevőinek” szavaival búcsúzott: “Nem félünk, itt vagyunk, nem változunk meg! Ti vagytok azok, akik félnek, ti fogtok megváltozni, ti fogtok hozzászokni! Újra itt vagyunk, hogy megmutassuk, elszántan harcolunk a büszkeségünkért!”

A rendező után Kemény Zsófi állt a színpadra, aki rapprodukcióval szórakoztatta megjelenteket. Őt Gyémánt Ágnes követte, aki a támogató szülők csoportjának alapítója. Így kezdett: “Egy anya vagyok, akinek a lánya leszbikus.” Szenvedélyes beszédében biztatta arra szülőtársait, hogy bújjanak elő. Szülőként üzente azoknak a homoszexuálisoknak, akik még nem merik vallalni identitásukat, hogy a szülők velük vannak. “Van egy álmom, hogy a lányom és a barátnője összeházasodhasson” – mondta.

Utolsó felszólalóként Hollander Dániel szóvivő lépett a pódiumra. Ő jelentette be, hogy elérték céljukat: a korábbi ígéreteknek megfelelően nem kell kordonok között vonulniuk, alternatív útvonalat jelentettek be a rendőrségnek. Rögzítette: az akció nem az ellentüntetők és a rendőrség, hanem a bezártság, a félelem, a hallgatásra kényszerülés ellen szól.  Végül elmondta: a rendőrök elfogadták a szervezők javaslatát, így a menet – a 24.hu korábbi információinak megfelelően – a Lánchídon keresztül a Várkert Bazárhoz megy.

A Kossuth téren addigra sokan gyűltek össze, noha a tömeg talán kisebb volt a vártnál. Kollégáink látták a helyszínen a szocialista Horváth Csabát, valamint Schmuck Andort is. Ott vannak az eseményen – szivárványos pártzászlókkal – a Momentum vezetői is, ami annyiban nem meglepő, hogy a párt már korábban közölte: “alap”, hogy a szervezet támogatja a rendezvényt. Nem csupán pártok, de cégek is megjelentek: feltűnt az IKEA, a Procter & Gamble és a Magnet Bank küldöttsége is.

Az ellentüntetők már az első pillanatokban, akcióba helyezték magukat, a rendőrség pedig – a később bejelentett beleegyezését nem rögzítve kora délután –  közleményt adott ki, amelyben azt írták: a Pride szervezői lemondanak a biztonságról. Így reagált a hatóság arra, hogy az érintettek nem kívántak a kordonok között vonulni. A rendőrök szerint “a biztosítás módjának meghatározása kifejezetten olyan szakmai kérdés, amelyben a rendőrség jogosult és köteles dönteni, a szervező nem határozhatja meg, hogy a rendőrség törvényben rögzített feladatait milyen módon látja el”.

Ugyanakkor akkor még kevesen tudhatták, hogy a szélsőjobboldali ellentüntetők akcióra készülnek: a fekete pólós tiltakozók a Lánchídon sorakoztak fel, ahol Mi vagyunk a kordon! feliratú molinót maguk elé tartva várták a menetet, ám a rendőrök hamar a helyszínre érkeztek, és pillanatok alatt feloszlatták a csoportot. Ennek is köszönhetően a menet békében ért a Várkert Bazárhoz, ahol az esemény véget ért.

Pedig sokan tartottak attól, hogy balhéval végződik a nap, miután a Pride felelősei már korábban figyelmeztettek arra, hogy akciókkal készülnek.

Üzenem mindenkinek: nem fogunk kordonok közt vonulni a Pride-on” – mondta például a 24.hu-nak adott interjúban Karlik Cintia, a Pride szóvivője.

Akkor még úgy tűnt, hogy a polgári engedetlenség, a kordonok leszerelése sem elképzelhetetlen, miután a rendőrség – a bejelentett ellentüntetésekre hivatkozva – első körben úgy döntött, hermetikusan elzárja a menetet. Azt, amelyiket azért szerveznek meg évről évre, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az LMBTQ, azaz a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer embereket is ugyanolyan jogok illetik meg, mint a heteroszexuális polgárokat.

Ennek a társadalmi harcnak hosszú ideje eszköze a Budapest Pride-felvonulás, amelyet először 1997-ben rendeztek meg, akkor mindössze néhány száz résztvevővel. A Pride első évtizede nem hozott komolyabb konfliktusokat, ám 2007-ben minden megváltozott. Szélsőjobboldali csoportok támadtak a békésen vonuló menetre, elszabadult a pokol. (Éppen ebben az évben történt, hogy eddigi egyetlen magyar kormánytagként Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a Pride megnyitóján coming outolt, nyilvánosan mondta el, hogy meleg.)

A rendőrség rá egy évre nem is bajlódott sokat az előkészítéssel, inkább megtiltotta a rendezvény megtartását. Végül a hatóság a heves tiltakozások nyomására visszavonta a határozatát, ám kordonok közé terelte a vonulókat. A kerítés azonban nem hozott békét, a szélsőjobbos ellentüntetők tojással, üvegekkel támadtak, rendőrök is sérültek meg az akcióban. A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után is történtek kísérletek az esemény ellehetetlenítésére, ám hiába a rendőrségi nem, a bíróság több alkalommal is úgy döntött: meg lehet tartani a Pride-ot.

Ezúttal előzetesen senki nem számított ennyire felfokozott indulatokra, ugyanakkor a Jobbik sietett bejelenteni: amint kormányra kerül, betiltja a szerinte családellenes, közerkölcsöt sértő eseményt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik